Itt a Pentium III-as

Szakmai körökben köztudott, hogy az általános használat során már egy Pentium teljesítményének is csak egy részét használja ki egy asztali munkaállomás. Még inkább ez a helyzet a Pentium II-vel, s lám, már itt van a Pentium III. Budapesten is bemutatták az Intel szakemberei, milyen félelmetesen gyors tud lenni egy Pentium III-mal felszerelt PC, amikor mozgóképátvitelről van szó. Andalító volt a virtuális szellemvasútban nézni, hogyan rohan a motoros hős, vagy figyelni a telefonvonalon is elfogadható képet adó videokonferenciát. Az utóbbi jól használható eszköz sok területen, tehát kétségtelen, hogy a gyors processzorral megvalósítható nagyon gyors be- és kitömörítés lehetősége sokat lendíthet az elterjedtségén. Ugyanakkor összehasonlításra nem nyílt lehetőség, azt nem mutatták be az újságíróknak, hogyan nézne ki ugyanez 450 megahertzes Pentium II processzoros masinákkal.

Tehát Pentium III, az internetes grafikus alkalmazások jelszavával, vagyis az „Internet Streaming SIMD" kiterjesztett utasításkészlettel, valamint 2002-ben ötmillió online számítógépes játékos ígéretével Európában. Van azonban ennek a processzornak egy különlegessége, és ez a lekérdezhető egyedi gyártási száma. Amerikában komoly ellenérzést váltott ki a felhasználók körében ez a szolgáltatás, ami valóban elősegítheti a munkaállomás azonosítását. Ezt azonban az internetre bejelentkezett géppel szoftveresen is meg lehet tenni, legalábbis egy bizonyos szintig. A gyártási szám kiterjeszti viszont a hálózati felügyelet ellenőrzési lehetőségeit a vállalati PC-s hálózatban - ahol a csatlakozókártyának eddig is egyedi azonosítója volt. Az Intel szerint az internetes adatközlés hitelességének ellenőrzéséhez is használható.

A bemutatón elhangzott, hogy már a bejelentés pillanatában 2000 dollár alatti áron kaphatók a Pentium III processzoros PC-k, s az asztalokon ott láthattuk a Compaq, az IBM, az Acer, modelljeit is.

Ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas teljesítményt felmutató PC - különösen hálózati munkaállomásként - gazdaságos legyen, érdemesnek látszik mindenféle kiszolgáló, adminisztrációs jellegű programok fejlesztése, amelyek segítik a felügyeletet, és a háttérben, mintegy a maradék kapacitást kihasználva működnek.