Felkészületlenségi nyilatkozatot tehettek az Egyesült Állomokban a vállalatok a 2000. év számítástechnikai problémájával kapcsolatban. Amelyikük élt ezzel a lehetőséggel, azt kisebb felelősség terheli, ha informatikai rendszerében „robban" a millenniumi bomba, és ezzel kárt okoz valamelyik partnerének. Ez esetben ugyanis a károsultnak kell a bíróság előtt bizonyítania, hogy a probléma elkerülhető lehetett volna: hanyagság okozta, nem pedig a mindenre kiterjedő felkészülés ellenére becsúszott hiba.
Az Egyesült Államok törvényhozása 1998. október 19-én fogadta el a Year 2000 Information and Readiness Disclosure Actot, közkeletű nevén a jó szamaritánus törvényt. A jogszabály célja az volt, hogy csökkentse a millenniumbomba „felrobbanása" miatti károkozással kapcsolatos felelősséget, és ezzel arra ösztönözze a vállalatokat, hogy nyíltan tárják fel felkészülési hiányosságaikat. Amelyikük nyilatkozott gondjairól, azzal kapcsolatban egy esetleges perben megfordul a bizonyítási kényszer: a károsultnak kell igazolnia a bíróság előtt, hogy szándékos csalás vagy hanyagság okozta veszteségét, nem pedig az, hogy partnere minden igyekezete ellenére nem tudta megelőzni a számítástechnikai rendszerében 2000. január elsején keletkező hibát. A nyilatkozat megtételére 1998. december 3-ig volt lehetőségük a cégeknek.
A törvényt szakértők hada bírálja. A legfőbb kifogás, hogy az Egyesült Államokba exportáló, illetve onnan importáló cégeket bizonytalan jogi helyzetbe hozza - az e piactól erősen függőket rendkívüli kockázatoknak teszi ki -, hiszen nem tudhatják, érvényesíthetik-e szerződéses jogaikat, ha partnerük számítástechnikai rendszerének 2000-es hibája miatt kárt okoz nekik. Ráadásul sok közülük még csak nincs is tisztában ezzel a kockázattal, nem tud a felelősséget korlátozó törvényről.
Vannak olyan szakértők is, akik arra számítanak, hogy sok vállalat visszaél a felkészületlenség miatti felelősség csökkentésének lehetőségével, meg fogja próbálni elkerülni hanyagsága miatti felelősségre vonását. Megéri vállalni az ezzel kapcsolatos kockázatot - mondják -, hiszen igen nehéz a bíróság előtt bizonyítani, hogy egy vállalat tudatosan a millenniumbomba kihasználásával akarja elkerülni valamelyik kötelezettsége teljesítését. Mindezek nyomán nem meglepő, hogy sokan javasolják a brüsszeli bizottságnak egy hasonló törvény, lehetőség megfogalmazását. Maga a bizottság és az OECD jelezték: tudatában vannak a problémának, de egyelőre nincs előttük olyan előterjesztés, amely annak orvoslására tenne javaslatot.
A támadások kereszttüzében azért akadnak olyanok is, akik védik a törvényt, mondván: az lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy őszintén nyilvánosságra hozzák a 2000. évvel kapcsolatos problémáikat. Ha valamelyikük teljesen figyelmen kívül hagyja a millenniumbombát, és emiatt rendszere összeomlik 2000. január elsején, nagy károkat okozva üzleti partnereinek, azt nem védi meg a jogszabály - mondják a törvény pártfogói -, ám a többiek számára lehetővé teszi a nyíltságot anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, legkisebb hibájuk esetén is ügyvédek hada támadja meg őket.
A probléma súlyosságát mutatja, hogy szakértők szerint bármilyen sokat is tettek eddig a vállalatok, bankok a millenniumbomba kiküszöbölésére, igen komoly gondokra kell számítani az új évezred első napjaiban.