Akik ma Magyarországon közcélú távközlési szolgáltatást nyújtanak, hálózatokat és rendszereket üzemeltetnek, illetve távközlési eszközöket, berendezéseket forgalmaznak, kell hogy rendelkezzenek a Hírközlési Főfelügyelet hatósági engedélyével. Az engedélyezési gyakorlat hű tükre a hazai piaci helyzetnek, amely jelenleg a monopolpiaci környezetből a konszolidált piac kialakításán keresztül a liberalizált piac felé tart. Ennek megfelelően megkezdődött a hírközlési hatósági munka súlypontjainak eltolódása, tartalmának megváltozása. Az engedélyezési munkában országos hatáskörrel rendelkező Budapesti Hírközlési Felügyelet igazgatójától, Gricserné Heszky Enikőtől a várható változásokról érdeklődtünk.
- Hogyan jellemezhető ma a hazai távközlési piac, és mi a változás legfontosabb mozgatórugója?
- Több szempont szerint is megvilágítható a helyzet és annak változása. Ám mielőtt felsorolnánk ezeket, érdemes szólni arról, hogy két fontos időpont motiválja a folyamatot. Nevezetesen a koncessziós szolgáltatási jogok kizárólagosságának rövid időn belüli megszűnése, illetve Magyarország EU-hoz való csatlakozásának az időpontja. 2002 táján tehát mindenképpen el kell érnünk a liberalizált piaci struktúrát. Ha most a tényezőket vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy a koncessziós korlátok megszűnésével a hazai piac országosból a globális piac részévé válik, ahol a rögzített helyett korlátlan számú eladóval találkozhatunk, és az erőforrásokhoz való hozzáférésben a monopolhelyzettel ellentétben egyenlő, nyílt feltételek érvényesülnek. Ami a hatósággal kapcsolatos tevékenységeket érinti: a korábbi, részletesen vizsgált egyedi engedélyezés helyébe lép a megfelelőségi dokumentumokon és nyilatkozaton alapuló engedélyezés és regisztráció. A piac- és minőségfelügyelet oly módon változik, hogy a mai engedélyben előírtak ellenőrzése helyébe az eladók, szolgáltatók, gyártók, forgalmazók megfelelőségi nyilatkozataiban vállaltak, valamint a versenyszabályok betartatása lép.
- Konkrétan összehasonlítaná a jelenlegi engedélyezési gyakorlatot és a várható változásokat külön-külön a távközlési termékekre, hálózatokra és szolgáltatásokra?
- Ami a termékeket, berendezéseket illeti: jelenleg teljes körű, minden eszközre (a végberendezésekre és a hálózatba épített elemekre is) kiterjedően két engedélyt adunk ki. Az egyik a típusvizsgálati tanúsítványon és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvön alapuló típusengedély, a másik a piacra szánt darabszámhoz kötött, fogyasztói érdekeket is megjelenítő forgalmazási engedély. E téren várható, hogy szűkül az engedélyezési kör, és egylépcsőssé válik. Várhatóan csak a rádióberendezésekre és a végberendezésekre kiterjedően jelenik meg a kereskedelmi forgalmazásra is feljogosító egyetlen engedély, a típusengedély.
A hálózatok, rendszerek terén háromféle engedélyezésről van szó: az alapvetően a vezetékes hálózatokra vonatkozó nyomvonal jellegű engedélyezésről, a rádiótávközlő hálózatok engedélyezéséről, valamint a hálózatok összekapcsolási engedélyeiről. Az itt várható változások a következők: A nyomvonal jellegű engedélyezésnél ingatlanhasználati és közös eszközhasználati jogok szempontjából kiadott engedély lép a korábbi helyébe. A hálózatok összekapcsolásának bázisa a jövőben a felek közös megegyezése lenne (a hatóság csak akkor lép be, ha ez nem jön létre), és ennek alapján a hatósági regisztráció. A rádiótávközlő hálózatoknál nem tervezünk alapvető változást.
A távközlési szolgáltatások terén a jelenlegi gyakorlat szerint egyéb, nem koncessziós közcélú szolgáltatásokhoz adunk ki egyedi engedélyeket. Ennek meglehetősen sok előfeltétele van. A nem közcélú szolgáltatások esetében csak bejelentési kötelezettség áll fenn, és a jövőben is hasonló lesz a gyakorlat. A közcélú szolgáltatások terén kétféle - általános és egyedi - engedélyt vezetünk be. Az általános engedély alapja a szolgáltató megfelelőségi nyilatkozata, vagyis az alapvető műszaki terveknek, vonatkozó jogszabályoknak, távközlési szabványoknak, előírásoknak megfelelő szolgáltatás. Egyedi engedélyt csak a korlátos erőforrásokat (frekvencia, számozás, föld stb.) igénybe vevő szolgáltatásokhoz kell beszerezni.
- Milyen új tartalma lesz a hatósági munkának?
- Az említett változásokból következően a hatósági munka során az engedélyek elbírálása háttérbe kerül, nagyobb részt képvisel az ellenőrzés. Az engedélyezettek által vállalt termék- és szolgáltatásminőségi jellemzők folyamatos biztosításának ellenőrzését a HÍF végzi, de bevonja a társhatóságokat, így a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, valamint a kamarákat, független minősítő szervezeteket és magukat a termékek eladóit egyaránt. Így a munka súlypontja az engedélyezésből a piacon jelen lévő távközlési termékek, hálózatok és különféle szolgáltatások minőség-felügyeletére tevődik át. A folyamat tehát egyszerűsödik. Nagyon fontos szempont, hogy az egész engedélyezési folyamat harmonizált legyen az EU gyakorlatával. Ha a magyar távközlési piac az EU tagországaiban megvalósítottal azonosan szabad lesz, akkor az ennek megfelelő szabályozással elősegíthetjük, hogy annak a gazdaságot fellendítő, a nagyobb tőkeimportot előidéző hatása legyen.
- Végül kérem, a kiadott engedélyek tükrében, adjon meg néhány, a hazai piaci helyzetet jellemző adatot a távközlési szolgáltatókról.
- Mint ismeretes, négy területen (országos közcélú vezetékes telefónia, országos közcélú mobiltelefónia, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, valamint országos és körzeti rádió- és televízióműsor-szétosztás szórásának tevékenysége) koncessziós szolgáltatás működik. Minden más ezen kívül szabad piac. A nem koncessziós, közcélú szolgáltatók január végi összesített állományadataiból idéznék néhányat. Az adathálózati szolgáltatási engedéllyel rendelkezők száma: 33, ebből 22 országos, 11 regionális, illetve helyi szolgáltató. A 22-ből 12 országos internetszolgáltató, tíz egyéb adathálózati szolgáltató. A helyi internetszolgáltatók száma kettő. Országos bérelt vonali szolgáltatói engedéllyel nyolcan, helyi bérelt vonali szolgáltatási engedéllyel pedig öten rendelkeznek. A vezetékes műsorjelelosztó szolgáltatási helyi engedéllyel rendelkezők száma 144.
Kovács Attila