Évekkel ezelőtt a fejlesztő laboratóriumokban kezdődött, és néhány hónapja a piacon folytatódik a telefongyárak és a számítógépes hálózati berendezéseket gyártó új óriások közötti küzdelem. Az már nyilvánvaló, hogy az internet által elterjesztett IP és az állandó, 64 bites adatcsomagokat továbbító ATM a telefonhálózat részévé válik. Ezen múlik, hogy megvalósul-e a beszédet, zenét, mozgóképet, képtelefont és az adattovábbító eszközök integrációja. A kérdés az, hogy ki szállítja ehhez az eszközöket, az otthonról telefonon beszélők hangját digitalizáló és visszaalakító gépeket, az új rendszerű központokat, a közöttük haladó átmenő vonalakon a forgalmat lebonyolító berendezéseket, illetve hogy milyenek lesznek a „beszéd az IP-n", avagy „Voice over IP" (VoIP) jelszóban összesűríthető rendszer szabványai.
Az Ericsson, mint a telefónia egyik legerősebb szállítója, most ezen a területen ért el áttörést, amikor aláírt egy öt évre szóló, 270 millió fontos szállítási szerződést Európa legnagyobb telefontársaságával, a British Telecommal (BT). Ennek lényege, hogy a BT Ericsson-gyártmányú, hagyományos digitális AXE telefon-kapcsolóközpontjaiba integrálják az ATM adatcsomag-átviteli technikát. A városközi, távolsági forgalomban ezzel a megoldással a szolgáltatások széles körét, köztük IP-alapúakat tehetik hozzáférhetővé. A telefontársaságok csak így tudják megelőzni, hogy az internet hálózatot fenntartó szolgáltatók átvegyék a távolsági telefonforgalmat. (Nem véletlen, hogy a Matáv az idei áremeléssel a helyi hívás árát jóval nagyobb arányban növelte, mint a távolságiét, ahol a monopóliuma megszűnésével éles verseny elé nézhet.) A BT-vel kötött szerződéssel az Ericsson egy csapásra jelentős tagjává vált az ATM-kapcsolót szállítók klubjának.
A széles sávú hálózatban együttműködnek majd az időosztással dolgozó vonalkapcsolt AXE- és a csomagkapcsolt ATM-berendezések. Feladatuk a teljes távolsági - városközi és nemzetközi - forgalom lebonyolítása, a keskeny és a széles sávú hálózatok integrálása lesz. A szerződés fontosságát mutatja az Ericsson számára, hogy az az 1998. évi eredményeket ismertető sajtótájékoztatón is szóba került. Jelentőségét Sven-Christer Nilsson többek között abban látja, hogy ez az első jelentős eladás az AXD 301 ATM-kapcsolóból, s hogy ezzel az Ericsson az adathálózati piac fontos szereplőjévé vált.
Az AXD 301 méretezhető ATM-kapcsoló, amely ismeri a QoS-t, vagyis a kapcsolatok számára a kért sávszélességet képes rugalmasan biztosítani. Az AXD-k közötti adatforgalom a 155 megabit/másoderces átviteli sebességű Ericsson SDH hálózatban bonyolódik majd.