Sven-Christer Nilsson, az Ericsson elnök-vezérigazgatója és a cég több más vezetője Stockholmban sajtótájékoztatón számolt be a vállalatcsoport 1998. évi eredményéről. A tavalyi utolsó negyedévben a vártnál alacsonyabb százalékos növekedés miatt már korábban kiadott az Ericsson egy magyarázó közleményt, ami mutatja, mennyire borotvaélen táncolnak a tő zsdén lévő multinacionális vállalatok, kiszolgáltatva az egyre gyorsabb és gyorsabb növekedést váró tőzsdei elemzőknek és nagybefektetőknek. 1998-ban tehát az Ericsson az előző évi százalékos növekedésénél kevesebbet, „csak" tíz százalékot ért el, ami összegében 13 milliárd svéd korona adózott nyereséget jelent. A vártnál kisebb növekedés elsősorban a mobilkészülékek forgalma emelkedésének lassulásával és a hagyományos, vezetékes telefonközpontok eladásának utolsó negyedévi stagnálásával, valamint az ázsiai és latin-amerikai válsággal hozható összefüggésbe. Éves szinten ugyanakkor minden ágazatban és földrajzi területen kimutatható a növekedés az 1997. évi eredményekhez viszonyítva. A legjobb eredményt a különféle mobiltelefon-hálózati berendezések eladásában érték el. A legtöbb Ericsson-termék Európában fogyott, és éves szinten a legnagyobb volt a növekedés - húsz százalék - az első félév kiugró eredményével Dél-Amerikában. Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában viszont a visszaesés volt jelentős, éves szinten két, illetve három százalék.
C. W. Ros, az Ericsson alelnöke arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy a mobilkészülékek piaca erősen ingadozó, konjunktúrafüggő, és a tavalyi tendencia legalábbis az első félévben még folytatódhat. Ez azonban nem érinti az Ericsson csoport stabilitását, amit alátámaszt a tízmilliárd svéd koronát meghaladó értékű vállalatfelvásárlás 1998-ban.
Mindazonáltal az Ericsson vezetése a költségek csökkentése - vagyis a nyereség növelése - érdekében tovább igyekszik karcsúsítani a céget. Folytatódik egyes termékek hardvergyártásának kihelyezése, és mint nemrég bejelentették, csökkentik a létszámot.
Miközben egy ilyen sajtótájékoztatón általában kazettás magnetofont tartanak kezükben a tudósítók, Stockholmban már volt, aki - talán a lapzárta szorításában - mobiltelefonját a magasba tartva - egyenesben közvetítette a történteket a szerkesztőségbe. Ezek azok az esetek, amelyek a leglátványosabban jelzik a mobiltelefónia mindennapivá válását. Ez az, amit tovább erősíthet az Ericsson által most bemutatott, egy bankkártyánál alig nagyobb, mindössze 14 milliméter vastag készüléke, aminek az akkumulátora már nem vastagabb a bankkártya nagyságú pici kalkulátoroknál, s mégis akár négyórányi beszélgetést is bír energiával.
A számokat szerencsére könynyebb rajta beütni, mint a pici számológépek többségén, de az esetek többségében még erre sem lesz szüksége a tulajdonosának. A készülékhez ugyanis szóból értő programot ígér az Ericsson, olyat, ami a benne tárolt nevek hallatán már hívja is a megfelelő számot. Pletykálkodás közben érdemes lesz óvatosan bánni ezzel a kényelmes telefonnal. Figyelnünk kell majd rá, hallhatja-e a hangunkat, nehogy automatikusan felhívja a kibeszélt ismerőst, s ő egyenesben hallja, ami róla elhangzik.
Vargha Márton