Néhány éve az ISDN - integrált szolgáltatások digitális hálózatban - népszerű feloldása volt a hardvergyártók körében az „I See Dollars Now", (dollárt látok most). Európában az elsők között fogott bele a Deutsche Telecom, a német telefontársaság ennek a szolgáltatásnak a kiépítésébe, és hatalmas sikert ért el vele. Azóta is Németországban használják a legtöbben. Ma már a Matávnál is hatvanötezer körül van az ISDN-csatornák száma, és elérhető a szolgáltatás a koncessziós telefontársaságoknál is. Négy évvel ezelőtt, az eredetileg tervezettnél pár hónappal később, 1995. májusában indult a kísérleti üzem néhány elkötelezett ISDN-szakértő céggel. Aztán októberben már - elvben - bárki előfizethetett rá. Eleinte természetesen volt egy kis sorban állás, de aztán beindult a dolog, s az elmúlt években évente megduplázódott az előfizetők száma. Akárcsak az ISDN telefonalközpontoké. Aki azt hiszi, hogy minden számváltozás a Matáv lelkén szárad, az bizony téved. Egyre másra változik meg nagy szervezetek, vállalatok, irodaházak telefonszáma csak azért, mert áttérnek az ISDN-re.
Érdemes tehát megismerkedni néhány alapvető tudnivalóval az ISDN-ről. Mindenekelőtt azzal, hogy mire jó, és mennyiért lehet használni. Ellentétben a hagyományos, analóg telefonnal, az ISDN már az előfizetőnél is digitális. Amikor adatot küldünk-fogadunk rajta, akkor nincs szükség modulálásra-demodulálásra, azaz a jelek zúgássá, fütyüléssé alakítására. Közvetlenül továbbíthatók. A beszélgetést viszont az ISDN-telefon digitalizálja, és úgy kerül át a beszélgetőpartnerhez. Ha a másik készülék analóg, akkor az onnan érkező beszéd digitalizálása, illetve az ISDN-telefonról érkező analóggá alakítása a telefonközpontban történik meg. A beszéd átkerül az egyik, a digitális hálózatból a másik, az analóg hálózatba. A digitális átviteltechnika lehetőséget ad rá, hogy ugyanazon a kábelen párhuzamosan folyjék telefonbeszélgetés és adattovábbítás.
A legegyszerűbb ISDN-szolgáltatás a Basic Rate Interface (BRI), avagy alaposztályú csatolás. Ez két átvivő (bearer) B-, és egy delta D-csatornából áll. Nevezik 2B+D, vagy egyszerűen 2B-nek is, illetve ISDN2-nek. Mindegyik B-csatorna másodpercenként 64 kilobit továbbítására képes, ami lehet beszéd és adat egyaránt. A 16 kilobit/másodperc sebességű D-csatorna közvetíti a távközlési jeleket, például a tárcsahangot, a csengetést vagy a foglalt jelzést. A D-csatorna használható adatcsomagok lassú küldözgetésével járó adatátvitelre, például X.25 forgalomra is.
Az ISDN-szolgáltatás másik típusa a Primary Rate Interface (PRI; első osztályú csatolás, nálunk ISDN30), amely 30 B és egy D csatornából áll. A PRI D csatorna sebessége 64 kilobit/másodperc. A PRI-t elsősorban alközponthoz és nagyon nagy sávszélességet igénylő, például jó minőségű mozgóképátvitelhez használják.
Telefonalközponthoz csatlakoztatva az az előnye az ISDN-nek, hogy minden mellékállomásnak lehet közvetlen hívószáma, nemcsak a központos tudja kapcsolni a munkatársakat. Ha valaki nincs éppen a helyén amikor hívják, nem veszi fel a telefont. Amikor a központos vesz fel minden beérkező hívást, a hívónak pénzébe kerül az is, hogy megtudja, akit keres az elérhetetlen. Az ISDN-hálózatot érdemes strukturáltan kialakítani, mert a hagyományos telefonhálózatban szokásos megoldás, amiben láncot alkotnak az eszközök, megnehezíti a hibakeresést.
A csatlakozó aljzatokat - ez igaz általában a mai, apró csatlakozókra -, ha éppen üresek, érdemes leragasztani, mert a bennük lerakódó por rövidzárlatot okozhat.
Egy BRI-vonalra akár nyolc ISDN-eszközt is rá lehet kötni. Különösen jól kihasználhatók a lehetőségek, ha az adatátviteli eszköz - adapter - képes alkalmazkodni a körülményekhez. Amikor lehet, használja mind a két B-csatornát - összesen 128 kilobit/másodperc -, de ha a D-csatornán megérkezik egy hívás jelzése, akkor az egyiket átengedi a beszédforgalomra - lelassul 64 kilobit/másodpercre -, majd annak végeztével visszaveszi azt.
Ahol csak telefonálnak, ott a BRI két telefonvonalnak felel meg, de az analóg telefont nem lehet rákötni, ahhoz adapterre van szükség. Alközpont esetében más a helyzet, ezt az adaptert beépítik a berendezésbe,aminek analóg kimenetére ráköthetők a régi készülékek. Léteznek ISDN-telefonkészülékek is.
A számítógépes kapcsolat is többféle lehet. Vannak például PC-k integrált ISDN-kapcsolattal, és vannak olyanok, amelyekhez adapterre van szükség az ISDN-kapcsolathoz. Ez lehet például belső adapterkártya vagy külső, az RS-232 bemenetre kapcsolható egység, de elképzelhető olyan megoldás is, amikor a PC a hálózaton keresztül csatlakozik az ISDN útválasztóhoz. RS-232 csatlakozóval az ISDN-adapter pontosan úgy használható, mint egy analóg modem, és ennek megfelelően az átviteli sebessége sem lehet nagyobb egy B-csatornán 56 kilobit/másodpercnél. Viszont a szokásos szoftverekkel üzemeltethető a kapcsolat.
A legrugalmasabb megoldás az ISDN-bridge vagy útválasztó. Ezek a meglévő, általában Ethernet hálózatot kötik össze az ISDN-nel. Amikor adatátvitelről beszélünk, nem szabad megfeledkezni az átvitelt gyorsító tömörítésről, amivel megtöbbszörözhető a kapcsolat átviteli teljesítménye. Ezzel azonban vigyázni kell, mert a tömörítési algoritmusok lehetnek hardverspecifikusak, ami azzal jár, hogy ugyanaz az eljárás nem működik minden kapcsolatban.
Az ISDN sávszélessége már elegendő a képtelefonálásra, videokonferencia tartására is, bár ezek az eszközök nem terjednek olyan gyorsan, mint ahogy azt néhány éve még feltételezni lehetett. Bár vannak már gyorsabb digitális távközlési megoldások is, valószínű, hogy az ISDN diadalútja folytatódik Magyarországon a következő években, mégpedig elsősorban a telefonalközpontok fognak fokozatosan digitalizálódni. Megkérdeztük a nagyobb alközpontszállítókat is arról, milyen tendenciákat látnak a piacon. A Panasonicnál az utóbbi években megduplázódott a forgalom, és a régebbi - de már digitális - berendezésekhez is egyre többen vásárolnak ISDN-kártyát. Tavaly 230 darab 2 BRI vonalra való, és 150 6S0 alközpontot értékesítettek. Az utóbbi hat csatornát, tehát 3 darab 2BRI fővonalat fogad. Az idén hasonlóan gyors növekedést várnak. Optimisták az Alcatelnél is, ahol szintén évi százszázalékos növekedést tapasztaltak az ISDN-alközpontoknál. A Siemenes Magyarországon az elmúlt két évben, 1997-ben és 1998-ban adott el jelentős számú ISDN-alközpontot. Ôk is nagy felfutásról számoltak be, és várakozásaik szerint ez a tendencia folytatódik. A Siemens sikerét annak - is - köszönheti, hogy alközpontjai az ISDN-funkciókat az egészen kicsitől az egészen nagy méretekig tudják. Az ISDN-szolgáltatásaik transzparensek, ezért a vásárló élni tud az ISDN-fővonal által nyújtott valamennyi lehetőséggel. Ilyen a központi telefonkönyv, a hívó név szerinti kiírása, a hívásnapló és a többi ellenőrző, egyéb költségmegtakarító funkció.
A hazai alközponti piacon számottevő részesedéssel bíró Kapsch Telecomnál 1998-ban töbszöröse volt az ISDN-kártyával eladott alközpontok száma az 1997. évinek. Az összes, általuk értékesített alközpontnak a harminc százalékához kértek ISDN-kapcsolatot. Erre az évre ennek az aránynak az emelkedését várják, és felkészültek a régebbi digitális alközpontok átállítására.
Az Ericssonnál úgy tapasztalták, hogy 25 százalékkal nőtt a piac érdeklődése, s ebből minden szállító részesedett. Az Ericsson számára előnyös, hogy egyre többen érdeklődnek a kifinomult termékek, az új technikai megoldások iránt, és azt meg is tudják fizetni. Népszerű lehetőség például a régi, analóg készülékek megtartása mellett az ISDN elvitele a hálózati végpontokig. Sokan élnek azzal a megoldással, hogy az ISDN mellett megtartva a régi, analóg fővonalakat, növelik a munkatársak kommunikációs lehetőségeit. Az ISDN egyenletesen terjed az országban, nem érezni eltérést a keresletben a vidék és Budapest, az ország keleti és nyugati része között.
A Matávnak az az érdeke, hogy a telefonközpontok felkészítése az ISDN-vonalak kezelésére minél előbb, minél nagyobb hasznot hozzon. Ezért február közepén különféle kedvezményekkel, díjcsomagokkal állnak elő, ami a költségérzékenyebb cégek, sőt esetenként az egyéni előfizetők számára vonzóvá teszi a digitális telefont. Szerepel a kínálatban az ISDN2+, ami az analóg készülékek csatlakoztatását teszi egyszerűvé.
A Matáv forgalomnövelési törekvését mutatja az is, hogy a Matávnet-előfizetők számára január elsejétől olcsóbb lett az internetezés ISDN-vonalon. Megszűnt az internetes adatforgalom utáni különdíj, és a korábbi 40-ről 25 százalékra mérsékelték az ISDN-vonal adatforgalmi díját.
Vargha Márton