A méregdrága telefondíjak, a viszonylag kevés otthoni számítógép és a még mindig többnyire „egynyelvű" magyarok túlsúlya ellenére az internet elterjedtsége Magyarországon 3-3,5 százalékos, ami óriási fejlődést jelez. Három éve ugyanis ez az arány az egy százalékot sem érte el: akkor az akadémiai hálózaton kívül a világháló elérése csak néhány száz „korai érdeklődő" kiváltsága volt.
Magyarországon az internetezők három fő csoportba sorolhatók aszerint, hogy hol kapcsolódnak a világhálóra. Körülbelül százezren vannak az elsősorban egyetemeket, főiskolákat kiszolgáló akadémiai hálózatban; a középiskolai diákok és tanárok félmilliós táborának becslések szerint mintegy harmada internetezik az Elender meghatározó részvételével nemrég, rekordgyorsasággal felépült Sulinet rendszerében; az üzleti szolgáltatóknak pedig hozzávetőleg 60 ezer előfizetőjük van, közülük sokan teljes helyi hálózatukat kapcsolják a világhálóra, újabb tízezrekkel bővítve a magyarországi internetezők táborát.
A legdinamikusabb növekedést az üzleti szolgáltatók regisztrálják: a két legnagyobb szolgáltató minden évben megduplázza előfizetői számát. A piac egyébként igen konszolidált képet mutat, három cég birtokolja az előfizetők mintegy 80 százalékát.
Elemzők szerint 2002-re hazánk egyike lehet annak a harminc országnak, ahol az internet elterjedtsége meghaladja a tíz százalékot (Nagy-Britanniában ma ez az arány 7, az USÁ-ban több mint 25 százalék).
A minden második magyarországi internetező az Elender szolgáltatása által éri el a világhálót. A 15 ezer üzleti előfizető mellett a szolgáltató által felépített és üzemeltetett Sulinet 150 ezresre becsült felhasználói tábora együtt az összes hazai internetező több mint felét teszi ki. A cég nemrég az internet hazai történetének legjelentősebb tőkebevonását hajtotta végre. A közel száz főt foglalkoztató és 2,5 milliárdos forgalmat bonyolító Elender a Matáv után a második legnagyobb szolgáltató.
Az 1998-as év jelentős változásokat hozott a meghatározó internetes cégek tulajdonosi szerkezetében: a piac harmadik és negyedik szolgáltatóját (a Datanetet és az Eurowebet) távközlési szolgáltatók (a GTS és a Pantel) vásárolták fel. Az Elender így az egyetlen jelentős független magyar szolgáltató cég a piacon.
A piaci részesedés és a dinamikus növekedés forrásainak folyamatos biztosíthatósága érdekében az Elender tulajdonosai pénzügyi befektető bevonása mellett döntöttek. A részvénytársaság befektető partneréül az amerikai Advent Internationalt választották. Az Advent több mint egymilliárd forintot fektetett be a cégbe, megszerezve ezzel az Elender részvényeinek 30 százalékát.
A tőkebevonás elsődleges célja az volt, hogy a függetlenség megtartása mellett a cég kiterjeszthesse szolgáltatásait az ország egész területére: az Elender internethálózatának ma 70 százalékos országos lefedettségét néhány hónapon belül teljessé tegye.
Az internetes tartalomszolgáltatás piacán az Elender 1996-ban alakult Webstúdiója piacvezető. A stúdió eddig elsősorban az interneten megjelenni kívánó cégek számára készített weblapokat, valamint a Sulinet program legnagyobb elektronikustananyag-fejlesztője volt. A tőkebevonás után a cég itt tervezi a leglátványosabb fejlődést az elkövetkezendő időszakban.
A „tartalomipar" dinamikus növekedése iránti várakozást nemzetközi példák is megalapozzák: a PriceWaterhouseCoopers felmérése szerint, amíg a Fortune magazin top 200-as listáját alkotó cégeknek két éve mindössze 38 százaléka rendelkezett internetes megjelenéssel, mára ez az arány százszázalékossá vált, miközben a megjelenések terjedelme és minősége is komoly fejlődésen ment át. Az IDC szerint az elektronikus kereskedelem ma világméretekben nyolcmilliárd dolláros értéke négy éven belül 300 milliárd dollár fölé emelkedik majd.