Telefon a hálón

Amerikában megalakult az inter netszolgáltatók országos kon zorciuma, az ISPhone az internetes telefonálás elősegítésére. Szeptember végén jelentették be, hogy a szolgáltatáshoz a Cisco AS5300 univerzális kapcsolatbiztosító útválasztót választották a helyi hívásokat fogadó végpontnak. Amint ezek felállnak, az internetszolgáltatókon keresztül lehet majd nyilvános távolsági telefonbeszélgetést folytatni és távmásolatot küldeni, amihez az úgynevezett VoIP, beszéd az IP fölött protokollal küldözgetik majd a telefonálónak az AS5300-ban digitalizált hangját.

Maga az AS5300 a vállalatok és internetszolgáltatók számára tervezett hívást fogadó berendezés. Egy időben hatvan telefonbeszélgetést vagy 120 modemes és ISDN B kapcsolatot képes fogadni egyetlen telefonszámon. A hozzá tartozó VoIP-átjáró egy nagy teljesítményű H.323 szabványú kártya. A szolgáltatás a tervek szerint novemberben indul.

Egy, az AS5300-at magába foglaló új VoIP-eszközt is piacra dobott a Cisco AccessPath VS3 néven. Az 1200 csatlakozóaljzatos, integrált hívásokat fogadó rendszer ellátja a kapcsolói és útválasztási funkciókat is. Például arra alkalmas, hogy egy földrajzilag egymástól távol eső telephelyekből álló vállalaton belüli telefonhálózatot egyesítse. Ki lehet vele kerülni a nyilvános távolsági hívást, összevonni a szervezeten belüli hívásokat, és távmásolat küldéseket az alközpontokon át összekapcsolva az egyik telephely telefonját a másik telephelyével. Idén jelentkeznek hasonló megoldással sorra a többi gyártók is, köztük a Cabletron, a Siemens és a 3Com. Ezekben a megoldásokban igazán új csak az internetes IP protokoll használata, hiszen évekkel ezelőtt már az SZKI is készített olyan, telefonhívásokat összecsomagoló berendezést, amellyel például Budapest és Szeged között bérelt vonalon bonyolódhattak egy szervezet két telephelye között a beszélgetések. Technikailag a kihívás is lehetséges ezekben a rendszerekben, vagyis az, hogy a budapesti hívónak Szegeden helyi nyilvános számot kapcsolnak. Ez a kihívás azonban Magyarországon csak kivételes szervezetek, például a honvédség számára áll - vagy állt - fenn, mert a távolsági beszélgetés továbbítására a Matávnak 2002-ig monopóliuma van.

A Cisco és a 3Com összefogva több más céggel támogatja az internetes telefonálás új javaslatát a vonal azonosításra és a megbízható számlázásra. Az Open Settlement Protocolnak, nyílt ügyintézési protokollnak (OSP) nevezett kódolással egy klíringközpont állítható fel, amely a megfelelő irányba küldi a hívást (útválasztás), kiszűri a véletlen vagy szándékos fals hívásokat, és részletes adatgyűjtést végez. AZ OSP-t az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet TIPHON projektjében dolgozták ki. Stephen Thomas, a Beszédtovábbítás IP-n Fórum elnöke és a szabvány szerkesztője szerint az OSP döntő lépés ahhoz, hogy mindenki felismerje az internetes telefonálás széles körű használhatóságát.

Kifejezetten internetes telefonáláshoz gyárt és forgalmaz eszközöket az 1995-ben alapított amerikai vállalkozás, a Vienna Systems Corporation. Ezek a berendezések, és programok alkalmasak egy szervezet intranethálózatán belül, de akár a nyilvános interneten keresztül is a telefonbeszélgetések bonyolítására. Referenciáik mind az öt világrészen megtalálhatók. A hívásbonyolító kiszolgálójuk és a szolgáltatásfigyelő pontjuk együtt képes a beszélgetés biztonságos - lehallgathatatlan -, felügyelt bonyolítására, útválasztásra és számlázásra az IP-s telefonhálózatban. Beállításukkal lehetővé válik a telefonhívás helyi hálózatba kötött PC-ről és PC-re, s ezzel a képtelefonálás is. OEM-megállapodás alapján berendezéseiket a német Siemens és a japán NEC is forgalmazza.

Ahhoz, hogy felhívjunk valakit telefonon, valahogy közölnünk kell a telefonközponttal, kit, illetve milyen számot keresünk. Ezt a közlésünket fogadhatja a telefonos kisasszony, a portás vagy egy gép. De mi is kapunk jelzést a telefonközponttól: van a búgó hang, a vonal, a kicsengetés, a foglalt jelzés, a távolsági vonal, a nemzetközi vonal, a mellétett telefon kattogása, a nem létező számra utaló dallam és így tovább. A tárcsázás is jelzés, s amióta nem megszakítással, hanem különböző hangmagasságú füttyökkel történik, azóta egész beszélgetéseket lehet csak tárcsázással lebonyolítani. A jelzések rendszere azonban nemcsak a központ és az előfizető között szükséges, hanem a telefonközpontok között is.

A Signaling System 7 (SS7) egy szabvány a telefonközpontok közötti információcserére. Ez mondja meg, mi a válasz, ha a hívott szám foglalt, ha átirányította a hívásait egy másik számra és így tovább. Az SS7 adatcsomagokat definiál, amelyek nagy sebességgel haladnak a telefonvonalakon, elválasztva a beszélgetésektől. Az előfizetői készüléknél ez az elválasztás időbeli. Van egy hívási időszak, amikor jelzéseket küldünk és kapunk, s a kettő között van maga a beszélgetés. A korszerű telefonközpontok azonban már külön digitális adatvonalakon keresztül jeleznek egymásnak. Ez a szignálkapcsolat, amelyen másodpercenként 56 vagy 64 kilobit sebességgel haladnak az adatok. Az SS7 csak a központban választja el a beszéd- és adattovábbítást, az ISDN D csatorna viszont már a telefonkészülékben elválik a beszélgetéstől, ami a B csatornán zajlik.

A telefonközpontok közötti szignálkapcsolatnak több megoldása létezik. A legegyszerűbb, Európában legelterjedtebb megoldás a szükséges kapacitástól függően egy vagy több állandó vonal használata. Ennek hátránya, hogy csak a bedrótozott pont-pont kapcsolatokat szolgálja ki, az üzenetet ahány központ van útközben, annyi jelzésfeldolgozónak kell értelmeznie és továbbküldenie. Az SS7 tervezői eredetileg arra gondoltak, hogy a jelzés közvetlenebbül halad a hívást indító telefonközpont és a hívott féllel közvetlen kapcsolatban lévő között. A telefonközpontok kikerülésére ki is dolgoztak és több helyen használnak Amerikában egy bonyolultabb, de gyorsabb hálózatot.

Ahhoz, hogy a beszéd- és az adatátvitel teljesen összeolvadjon, mindegy legyen, hogy az előfizető oldalán én kezdeményezek hívást vagy a számítógép (esetleg a sütő), és a végcél egy telefonkészülék-e vagy valami más, szükség van az SS7 IP-sítésére, internetesítésére. A Bay Networks már fejleszt egy SS7-átjárót a Versalar 5399 hívásfogadó koncentrátor és a telefonközpontok közötti szignálcserére, és hozzá egy protokollt, amely segít IP-adatcsomagokba átcsomagolni az SS7 jelzést. Ha ez megvalósul, a Bay Networks szerint jelentősen bővíthetővé válik a telefontársaságok szolgáltatása, többek között az IP-s beszéd- és távmásolat-kapcsolattal is.

VaMá


Telecomputer
3. évfolyam, 20. szám, 1998. október 26.


Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.