Nyomtatás lapról lapra, színről színre
Folyamatosan javul a nyomtatók ár/teljesítmény viszonya és a nyomtatási minőség is. Az árra érzékeny vásárlóknak máshol kezdődik az elfogadható minőség, mint a tökéleteset keresőknek. Az utóbbiak a magazinok minden torzítást, apró hibát kimutató tesztjei alapján döntenek egy-egy modell mellett vagy ellen. Aki otthonra vagy kis irodába vesz nyomtatót, azt inkább a beszerzési ár érdekli. Pedig nem az az egyetlen kritérium, amelyet érdemes figyelembe venni. Mindenekelőtt a sebességet ajánlatos megnézni, amit általában fekete-fehér nyomatra ad meg a gyártó. Színes nyomtatásnál mindig van valami teljesítménycsökkenés, amivel számolni kell, s ha összehasonlítunk gépeket, ezt érdemes megnézni. A lassúságot könnyebb megszokni, mint azt, ha úgy érezzük, pénzpocsékolásra kényszerít a berendezés. A színes tintasugaras nyomtató azon termékek közé tartozik, amelyeknél a haszon a kelléken van. Például azon a tintapatronon, amely mindenféle színű tintát tartalmaz. Van benne fekete, sárga, cián (kékeszöld) és magenta (bíbor) színű tinta. Amint az egyik szín - általában a fekete - kifogy, ki kell dobni, a benne lévő méregdrága színes folyadékkal együtt.
Valamivel jobb megoldás, ha a fekete patron külön van, mert ilyenkor csak két alapszín maradék tintája megy a szemétbe, mikor a harmadik kifogy. Leginkább az lehet elégedett, aki különálló patronokkal dolgozó gépet választott, hiszen mindegyiket fenékig ürítheti.
Kis irodában, otthon, ahol viszonylag kicsi az igénybevétel, a leggazdaságosabb megoldás az úgynevezett multifunkcionális berendezés. Ez egyetlen doboz, amellyel távmásolatot lehet küldeni és fogadni, amely tud fénymásolni és számítógépből nyomtatni, és akkor már szkennelni is. Vagyis négy doboz helyéből háromét lehet vele megtakarítani. Legolcsóbb változatai - a CHS nagykereskedelmi vállalattól kapott tájékoztatás szerint - Magyarországon százezer-háromszázezer forintban kerülnek, vagyis olcsóbbak, mint ha az ember külön-külön megveszi a faxot, a nyomtatót, a fénymásolót és a digitalizálót.
Számos előny fakad abból, hogy a nyomtatónak, másolónak, digitalizálónak, távmásolónak egy közös doboza van. Könnyebb a karbantartás, egy szerelő mindent ellát, a távmásolatot ki sem kell nyomtatni, azonnal mehet a számítógépbe, nincs gond a digitalizáló és a nyomtatócsatlakozó cserélgetésével a számítógépen és így tovább.
Egy augusztusi összehasonlításban a PC Magazin a Brother, a Canon, a HP, a Panasonic és a Xerox multifunkcionális nyomtatóit hasonlította össze. Eredményeikből elgondolkodtató, hogy a többfunkciós készülékek lassúak, egy perc alatt csak egy lapot tudnak kiadni, ami esetenként lassú lehet. Másik hátrány, hogy amikor nyomtatnak vele, akkor nem tud távmásolatot fogadni: ilyenkor jobb félretenni a telefonkagylót, vagy olyan modellt vásárolni, amelyben van elég memória nyomtatás közben is elrakni a bejött üzenetet.
Aki az „egy dobozban négy" megoldás mellett dönt, annak tehát a készülék kiválasztásakor nem árt óvatosnak lennie. A készülékek szolgáltatásai ugyanis erősen eltérhetnek egymástól, s ráadásul előfordulhat, hogy az olcsóbb gép többet tud a másiknál. Előfordulhat, hogy olyan gépet ajánlanak nekünk, amely közvetlenül nem kezeli a telefont, ilyen a HP Office JetPro 1175C. Ehhez viszont WinFax programot mellékel a gyártó, amit ha telepít a felhasználó a számítógépébe, akkor onnan elküldheti vele a faxot. A szolgáltatás úgy működik, hogy a távmásolandó anyagot betesszük a gépbe, és jelezzük neki, hogy el akarjuk küldeni. A berendezés digitalizálja, majd átadja a számítógépnek, és szól a WinFaxnak, hogy mehet. Jó még vásárlás előtt tisztában lenni azzal, vajon a többfunkciós gép színesen digitalizál-e vagy csak szürkeárnyalatokat érzékel. Hasonlóképpen érdemes végiggondolni, vajon szükség van-e a színes tintasugaras nyomtatóra, vagy alkalmasabb a csak feketén, de lézerrel (LED-del) nyomtató eszköz.
Az analóg fénymásolót, amelyben a szelénhengerre közvetlenül egy tükörrendszerrel vetítik rá a képet, egyre inkább felváltja a kétlépéses eljárás. Első lépésként digitalizálja a gép a képet, majd utána lézer- vagy tintasugaras nyomtatóval átteszi üres papírra. Általában is a többfunkciós gépeké tehát a jövő, ennek a családi és kis irodai változata csak egy a lehetőségek közül.
Több megoldása ismert a színes lézernyomtatásnak. A lézersugárral dolgozó rendszerekben általában minden színhez, tehát a három alapszínhez és a feketéhez is van egy külön szelénhenger, amelyre a lézer ráviszi a képet, majd a hengerekről sorra a papírra kerül a kép. Ez a megoldás, amely ugyanolyan, mint a hagyományos színes nyomtatás, igen pontos papírmozgatást kíván, hiszen ha csak tizedmilliméterrel is elcsúszik a papír, míg az egyik színtől a másikig ér, már eltolódnak a színrétegek rajta, szellemképes, élvezhetetlen lesz a kép. Egy másik megoldás a futószalag. A szelénheveder egy állandó helyen, pontosan beszabályozva forog körbe, amely sorra elhalad négy festékező, vagyis előbb egy lézersugár, majd egy festékkazetta alatt. Mire a papírig ér, már rajta van a teljes kép, amit csak át kell préselni a papírra. Ezzel kikerülték a tervezők a papírcsúszás vagy papírméret-eltérés okozta színeltérést, másképpen olcsóbb papírmozgató mechanikát építhetnek bele a lézernyomtatóba. Ezzel, az OKI által tandemnek nevezett hevederrel viszik a papírra a színes képet a japán cég színes LED-es lapnyomtatói. A típussorozat Magyarországon kapható legújabb modellje az Okipage 8c, amely 600x600 pont/hüvelyk felbontással dolgozik, és miután az első színes képet 32 másodperc alatt kiadta, a többit percenként nyolclapos sebességgel sorozza.
Vargha Márton
Xerox bemutató körút
Tavalyi megalakulása óta Magyarországon is beindította az üzletet a Xerox viszonteladói ágazata, a Xerox Channel Group. A korábban elsősorban nagy értékű berendezéseket közvetlenül a végfelhasználónak értékesítő Xerox vezetése észrevette, hogy hatalmas iramban fejlődik a viszonteladói és a bolti értékesítés az olcsóbb, egyszerűbb nyomtatók, fénymásolók piacán, és elhatározta, hogy növeli a részesedését ezen a piacon. A közvetett, partnerekre építő forgalmazás azonban egészen más szemléletet és kapcsolatokat kíván, ez volt az indoka az önálló részleg megalakításának.
Miután Magyarországon megkötötték a nagykereskedői szerződést a Computer 2000-rel és a CHS-sel, és vannak hivatalos viszonteladók, akiknél a termékek megtalálhatók, elérkezettnek látták a Xeroxnál az időt arra, hogy szélesebb körben igyekezzenek azokat ismertté tenni. Ennek jegyében tartották szeptember 22. és 25. között országjáró bemutató körútjukat. Az érdeklődők itt megismerkedhettek többek között a 600x600 pont/hüvelyk felbontás mellett percenként 12 lapot másoló vagy nyomtató Xerox DC 212/214 digitális másoló-nyomtatóval és a jelenleg kapható leggyorsabb hálózati lézernyomtatóval, a 40 lap/percet tudó N40-nel. A DocuPrint N sorozatnak van 17, 24 és 32 lap/perces változata is, tehát a kínálatban mindenféle hálózati kapacitási igényhez találni megfelelő berendezést. A gépek a WorkSetnek nevezett technikával dolgoznak, a kész képet tárolják a memóriájukban, s így ugyanarról az anyagból villámgyorsan képesek sok példányt készíteni. Gyakorlatilag jól használhatók kisebb anyagok, füzetek 100-200 példányos előállítására. A hozzájuk kapcsolható fűzőgép 50 lapig tűzi össze a lapokat. A családi számítógép-használóknak szánja a Xerox azt a sorozatot, melynek egyik legújabb modellje a tintasugaras XJ6C hét lapot nyomtat feketével, és átlagosan két és felet színesen. Az olcsó nyomtató 600x600 pont/hüvelyk felbontással dolgozik, de különleges papírra 1200 x 600-at tud.
Régi-új márka
Idén ötvenéves a Tally, amely lyukkártya- és lyukszalag-lyukasztó és -olvasó gyártásával lépett be Amerikában, Texasban a számítástechnika világába. 1965-től sor-, majd mátrixnyomtatókat készítettek, s egy időben a német Mannesmannal egyesült cég a gyorsnyomtatópiacon a legnagyobbak voltak. A lézer-, majd a tintasugaras nyomtató megjelenésével azonban beszűkült a mátrixnyomtató-piac, és 1996-tól a Tally ismét önálló lett. Gyors fejlesztésbe kezdtek, és ma is több, mint kétszázezer nyomtatót adnak el évente. A 47 termék 17 típuskészletbe tartozik. 1998-ban tizenöt új modellt mutattak be, köztük másodpercenként 400, 550 és 700 jelet letenni képes 24 tűs mátrixnyomtatókat. Ezekkel a berendezésekkel a Tally mérései szerint havonta 30-40000 lap nyomtatható. A hagyományosnak számító nagyszámítógépek mellett, illetve számlázásra használt sornyomtatók között új modell például a percenként 1420 sort (másodpercenként közel 25-öt) nyomtató T 6140.
Hálózati használatra kínálja a Tally a színesben 4, fekete-fehérben 16 lap/perc sebességre képes T 8104 lézernyomtatót. Az egyszínű Tally lézernyomtatók között a 34 lap/perces a T 9034-T hálózati berendezés a leggyorsabb.
Rendkívül gyors az A/3-as papírra is írni képes T 3016 tintasugaras nyomtató, amely a Tally adatai szerint 2000 karaktert nyomtat másodpercenként, folyamatos üzemben, sornyomtató papírra is.
A leporellónak is mondott, gyakorlatilag végtelenített papírra olyan helyen - sokfelhasználós számítóközpontban, számlázórendszerben - érdemes nyomtatni, ahol több mint 50000 oldal a havi átlagteljesítmény. A sornyomtatónak rendkívüli a teherbírása és az üzembiztonsága, felügyeletet sem igényel. A Tallyról tudni kell, hogy a világon elsőként szabadalmaztatott nem szalagos, hanem tűs, vagyis mátrixrendszerű sornyomtatót, a T 2000-est. A mai leggyorsabb teljesítményű Tally sornyomtató a T 6180, 1800 sor/perces sebességgel és havi 318 ezer oldalas kapacitással.