Intel Xeon - gyors képváltások

Június végén kerül piacra az Intel Pentium II processzorok kiszolgálóba és grafikus munkaállomásba szánt változata, a 400 megahertz órajel frekvencián dolgozó Pentium II Xeon. Ezt a processzort a korábbiakhoz hasonló egy csatlakozósoros kártyadoboz rejti, de jóval nagyobb, és az alaplapra is egy újabbfajta csatlakozóaljzaton, Slot-2 típusún csatlakozik. A dobozban nemcsak maga a processzor van benne, de az L2 gyorsítótár is. Az első változatokban ez a gyorsítótár 512, illetve 1024 kilobájtos, és várhatóan még az idén megjelenik a 450 megahertzes, illetve a 2048 kilobájtos L2 gyorsítótárral összedobozolt Xeon is. A számítógépek lelke, a központi számítóegység (angol rövidítéssel CPU) a nagyszámítógépen önálló áramköri kártya. Ha számba veszünk mindent, ami belekerülhet egy Pentium II dobozba, akkor látszik, hogy az már sokkal inkább egy ilyen központi egység, mint mikroprocesszor. Ezért a továbbiakban ott, ahol ez lényegesnek látszik, a Xeon CPU elnevezést használjuk.

A Xeon és a hozzá ajánlott, a PC alapjának működését vezérlő lapkák arra szolgálnak, hogy nagy teljesítményű, 2-4-8 processzoros kiszolgálót, két vagy több processzoros grafikus, tervezői munkaállomást lehet vele építeni. Az adatátvitel gyorsaságát szolgálja a központi memória és a CPU között a 100 megahertzes rendszeradatsín, a jó felügyelhetőséget az integrált információszolgáltatás. Az Intel által közreadott nyúzások, teljesítménytesztek azt mutatják, hogy a Pentium II Xeon CPU versenytársa lehet a RISC processzoroknak, kiszolgálóban, és különösen a grafikus munkaállomásoknak.

A Xeon CPU képes arra, hogy külső kérésre adatokat szolgáltasson magáról. Az adat lehet statikus - gyártási szám, órajel frekvencia, L2 gyorsítótár nagysága - és dinamikus - hőmérséklet, feldolgozási sebesség. A processzordobozban elhelyezett információs memóriában gyűjthetők a rendszer működését jellemző adatok, amelyek a számítógép felügyeletét segítik. Ebben a részben a számítógépgyártók a saját rendszerfelügyelő programjukat információval kiszolgáló modult is elhelyezhetnek. A nagyon nagy memóraigényt támasztó adatfeldolgozási rendszerek kiszolgálását szolgálja a PSE36 kódnevű, 36 bites memóriacímzési eljárás. Ez egy áthidalást jelent az alapvetően 32 bites szóhosszúsággal dolgozó, s ezért „csak" négy gigabájt memóriát megcímezni tudó Pentium II számára. A 36 bites címzéssel a kiszolgálókba szánt 450NX lapkakészlettel szerelt alaplapos kiszolgálón futó SCO UnixWare alaprendszer már 8 gigabájtos központi tárat is jól ki tud használni az Intel szerint.

A párhuzamos feldolgozás, egyetlen alaplapon kettő-négy-nyolc mikroprocesszor elhelyezése és együttműködése eddig sem volt ismeretlen az Intel-világban. A Xeon CPU-hoz kialakított 450NX PCI lapkakészlettel 1-4 processzoros alaplap építhető, ami kiváló méretezhetőséget jelent, hiszen a két Xeon CPU-val beállított kiszolgálóba csak újabb Xeon CPU-kat kell berakni, ha azt a terhelés növekedése szükségessé teszi. Az Intel által nemrég megvásárolt Corollary mérnökei már készítik azt a Profusion felépítésű alaplapot, amelyen nyolc Xeon CPU is dolgoztatható.

A másik lehetőség a teljesítmény növelésére a négyprocesszoros alaplapok, négyprocesszoros kiszolgálók olyan szoros, összehangolt működésének megoldása, mintha egyetlen nagy számítógép lenne. Ez a fürtösítés régóta ismert megoldás, amely az utóbbi években, a RISC-gépek teljesítményének megközelítésével, a nagy kiszolgálói piac megcélzásával került előtérbe az x86 platformon. A 450NX lapkákkal szerelt alaplapon a négy Slot2 mellett elhelyezhető egy fürtkonnektor. Ezeken a konnektorokon keresztül lehet összekapcsolni az alaplapokat, s azok processzorai rajta keresztül el tudják érni egymás központi tárait.

Ennél hatékonyabb megoldás, amikor a processzorok nem osztoznak egymás erőforrásain, hanem egy felügyelő program osztja el közöttük úgy a feladatokat, hogy a terhelésük közel egyenletes legyen, illetve az esetleg leálló, meghibásodó egység munkája is el legyen végezve. Ez a tömeges párhuzamos működésnek is nevezett fürtösítés, amelynek számos változata létezik vagy készül Intel processzoros környezetben is. Az Intelnek a Xeon CPU-val kapcsolatos anyaga System Area Networknek, a helyi hálózat mintájára alkotott rendszerhálózatnak nevezi ezt a megoldást, és a Microsofttal és a Compaqkal közösen kidolgozott virtuális csatoló (VI) specifikációra hivatkozik.

A Xeon CPU ára alig több, mint a Pentium Proé, 512 kilobájtos gyorsítótárral 1124, egy megabájtossal 2836 dollár. Az ezzel épített, négy CPU-s kiszolgálóban tehát csak a CPU jóval több, mint tízezer dollárba kerül.

VaMá

Elemzők eszköze

Az Intel azóta, hogy processzoraival nagyon gyors képfeldolgozásra képes számítógép építhető, rászokott a gyors képváltást használó demonstrációs programokra. Kétségtelenül látványosak ezek a bemutatók, de amikor játékokat, különösen mindenféle lövöldözőseket mutogatnak, az nem éppen meggyőző. A Xeon CPU londoni sajtóbemutatóján azonban az egyik gépen a Lucent adatelemző programja futott, s ez már meggyőző volt. A statisztika egyik leggyorsabban fejlődő területe a sokváltozós elemzés, s ezt a fejlődést kétségtelenül ösztönzi a számítógépek számítási tejesítményének növekedése. Ezek a számítások például OLAP - online adatelemzés - néven kezdenek bevonulni a gazdasági döntéshozók eszköztárába is. A Lucent program első lépésben pillanatok alatt kiválogatta egy előre elkészített adatbázisból a kijelölt adatokat, a második lépésben pedig csoportátlagokat, gyakoriságokat számolt, majd alkalmas formában megjelenítette azokat a képernyőn. Kétségtelen, hogy sokdimenziós számításokat ez a program nem végzett, csak gyakoriságokat számolt, de a megjelenítés rugalmassága, a közelítés-távolítás, a részletek kiemelésének lehetősége, a képnek az adatok újraszámolásával egyidejű változása mégis alkalmas volt arra, hogy meggyőzően mutassa: van teljesítmény a Pentium II Xeon CPU-ban, és létezhet e teljesítményt kiaknázni képes program is. Remélem, a Lucent teljes, nemcsak demonstrációs célú rendszere, ha elkészül és eljut Magyarországra is, nem fog rácáfolni arra az ígéretre, amit a demonstrációs program hordoz.