Az euro bevezetésével kapcsolatos informatikai költségek a nagyobb bankoknál, vállalatoknál millió ECU-s nagyságrendűek lesznek, az euróval kapcsolatos kiadások a következő időszak informatikai költségvetéseinek várhatóan 30-60 százalékát emésztik fel. Az euro informatikai kezelésének költségei becslések szerint ötször akkorára rúgnak, mint a 2000. év probléma megoldásáé - állapítja meg az European Information Technology Observatory (EITO) egyik tanulmánya.
Az euróra való átállás megváltoztatja a vállalkozások mindennapi működését, s erre az informatikai rendszereket is fel kell készíteni. Példáu a valutákkal kapcsolatos adatok input és output kezelését meg kell változtatni, új dokumentumokat kell bevezetni a jelentésekhez, az adatok összesítéséhez és értékeléséhez. Az adatbázisok adatkezelési szabályait is újra kell definiálni, „helyet kell csinálni" az eurónak, Olaszországban és Spanyolországban például, ahol nem használnak tizedespontokat a számok tagolására, az új valuta, illetve annak nemzetközileg egységes megjelenítése miatt ezt be kell vezetni.
Az új belső elszámolás átalakulása miatt változtatni kell a programok logikáján. A korábbi pénzügyi adatokat át kell számítani, és nyilván kell tartani euróban is, továbbá meg kell oldani, hogy az új valuta bevezetése előtti és utáni elszámolások átszámíthatók legyenek egymásra, összehasonlíthatók legyenek.
Az informatikai rendszereknek például képesnek kell lenniük arra, hogy a több valutában és az euróban folyó üzleteket párhuzamosan kezeljék.
Hardverváltozások is szükségessé válnak a valutákat kezelő eszközök, például a pénzkiadó automaták, az ATM-ek vagy a hitelkártyás vásárlások pénztártermináljai esetében. Az euro egykarakteres szimbólumának megjelenítése a klaviatúra változtatásától a nyomtatók módosításáig számos beavatkozást igényel.
Az euro bevezetésének költségei között a legnagyobb tételt a programfejlesztés és a tesztelések jelentik. Egy-egy szoftver euro miatti átvilágítása körülbelül ugyanakkora erőfeszítést igényel, mint a 2000. év miatt szükséges felülvizsgálata. A pénzügyi alkalmazások átalakítása további költségekkel jár, mivel azokat képessé kell tenni az egységes európai piac új üzleti szabályozásának követésére. A programcsomagokat fel kell frissíteni, átalakítani, esetleg helyettesíteni.
A hardverköltségek között szerepel az új klaviatúrák beszerzési ára, az átalakított rendszerek által igényelt nagyobb tárolókapacitások kialakításának költsége és minden egyéb új eszköz telepítésének költsége.
Egy felmérésben a megkérdezett cégek húsz százaléka úgy vélte, teljes informatikai költségvetésének 40 százalékát lesz kénytelen az europrojektre fordítani a következő években. Hatvanöt százalékuk arra számít, hogy számos egyéb beruházást, fejlesztést el kell halasztania emiatt.
Természetesen azért van másik oldala is a kiadásoknak, ugyanis a nagy átalakulás lehetővé tesz bizonyos megtakarításokat. Ezzel összekapcsolva korszerűsíthetők, racionalizálhatók az informatikai rendszerek.
Az europrobléma megoldása profi munkát igényel. Ahogy közelednek a határidők, úgy növekednek az ezzel kapcsolatos szolgáltatási árak, és úgy csökken a rendelkezésre álló szakemberek, szakértő cégek száma, illetve szabad kapacitása. Azokban az országokban, amelyek 2000 előtt az EMU tagjává válnak, a szükséges informatikai és tanácsadási szolgáltatási kapacitásnak csak 20 százaléka áll rendelkezésre 1998 és 2000 között. A cégek folyamatosan panaszkodnak, hogy mind a 2000. év problémája, mind az euroátállás kemény, a lehető legrövidebb időn belül befejezendő tárgyalásokra kényszeríti őket a számitástechnikai szállítókkal. Amelyik vállalat 1998-ig várt a szükséges programok, szoftvercsomagok telepítésének megkezdésével, az könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy nem talál ehhez megfelelő szolgáltatót. A legtöbb cég meglévő számítástechnikai szállítóját bízza meg az europrobléma kezelésével és igyekszik azt összevonni a 2000. évi átállás megoldásával is.
T. G.
