Kell a hátszél az alternatív

távközlési szolgáltatóknak

A május közepén elfogadott és a 2005-ig terjedő időszakra kidolgozott hírközléspolitika, illetve az annak részét képező hírközlési stratégia (lásd Telecomputer 1998. június 2.) többek között célul tűzi ki az alternatív távközlési szolgáltatók piacra lépésének elősegítését is, megalapozandó a távközlés teljes és sikeres liberalizációját 2002 után. Az alternatív szolgáltatói szerepre készülő PanTel Rt. vezérigazgatóját, Horváth Pált arra kértük, saját nézőpontjából értékelje a kormányzati távközlési szerepvállalásról nemrég napvilágot látott anyagot.

Milyen benyomást tett önre a kormány hírközlési stratégiája?

- Örömmel látom, hogy vannak benne olyan kitételek, amelyek kimondottan a PanTel és a hozzá hasonló típusú, fejlődő piaci szereplők útját egyengetik. Nagyon fontosnak tartom, hogy a stratégiában az „alternatív szolgáltató(k) támogatása" szókapcsolat előfordul. Ugyanis a versenyt nemcsak megengedni, hanem segíteni is kell. Az újonnan piacra lépőknek akkora helyzeti hátrányt kell ledolgozniuk, hogy szükségük van a „hátszélre". Számunkra az is fontos, amit a stratégia a liberalizálásról mond. Vagyis, hogy a 2002 után bekövetkező teljes távközlési piaci liberalizálásra fel kell készülni. Ezt megelőzően kormánytámogatással és szabályozással elő kell segíteni a piacbővítő intézkedéseket. Kell olyan szabályozási támogatás, amelyik a piac szereplőinek gazdálkodását kötelezően transzparenssé teszi, és a keresztfinanszírozást ellehetetleníti. Az egyenlő feltételek koncepciójában ennek a célnak az előgondolatát látom. A megoldás egyik lehetséges módja, hogy megfogalmazzák a tisztességes verseny feltételeit, és rendelkezésre álljon annak a betartatását szolgáló mechanizmus. A PanTel számára a hírközlés-politikát tételesen kimunkáló hírközlési stratégiának egy része pozíció javulást biztosít. Vannak olyan tételei azonban, amelyek nem hozzák meg azt, ami elvárható lenne egy 1998-ban elfogadott távközlés-politikától.

Mire céloz?

- A stratégia előírja például, hogy a szabályozást ki kell egészíteni az interneten keresztül folytatott távolsági beszélgetések kérdéseivel. Nem biztos, hogy ez feltétlenül szükséges. Nem tudom, miért hívják ezt telefonbeszélgetésnek. Valahogy ebben a múltnak és a jövőnek a terminológiái keverednek. Az internet az a hálózat, amely az IP protokollra épülve csomagokba rendezetten kezeli az információt, függetlenül attól, hogy mit hordoz az a csomag. Nem szerencsés, hogy amikor az IP protokollal igazi integrált szolgáltatás valósítható meg, akkor ebből kiragadnak egy elemet, és arra külön valamilyen szabályozást rá akarnak húzni. Éppen az nyújtja a szabadságot, hogy az internet mint hordozó közeg integrált.

- Mit szól ahhoz a PanTel, hogy egyes szolgáltatók hosszú távú szerződésekkel kísérlik meg magukhoz kötni a fogyasztókat?
* @Normal:A PanTelnek az az érdeke, hogy a fogyasztók éljenek majd a versenypiac kínálta lehetőségekkel. Ehhez az kell, hogy már ne vállaljanak hosszú távú elkötelezettséget anélkül, hogy jogaikat fenntartanák a szerződésekben, ezáltal lehetővé tennék saját maguk számára, hogy a jövő szolgáltatási kínálatából fakadó előnyöket is kiaknázhassák. Ennek a szabadságfoknak a megteremtésében a PanTelnek külön szerepe van, a következő hónapokban mindenkit tájékoztatunk arról, milyen szolgáltatást mikor, milyen feltételekkel vezetünk be a piacra. Úgy gondolom, „később jövőként" meghatározott szolgáltatásokat jobban kell csinálnunk, hogy érdemes legyen bennünket választani. Ennek sok összetevője lehet: az ár, a választék, az ár/teljesítmény viszony, a minőség, a gyorsaság, a számlázási rendszer, az igények korai felismerése, a komplex megoldások kínálata.

- Hogyan értékeli azt a - hírközlési stratégiában megfogalmazott - célt, hogy a távközlési szolgáltatók terjesszék ki tevékenységüket a környező országokra?

- Nagyon kedvezőnek tartom ezt. Ahogy a magyar gazdaság vonul külföldre, a környező országokba, a távközlési szolgáltatóknak is ezt kell tenniük - állítja Horváth Pál. A magyar távközlés regionális szerepvállalásának korábban éppen én voltam a forszírozója. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy ahová privatizációval egy országnak a távközlése bevonult, ott nemzetgazdaságának más szereplői is megjelentek és prosperálnak. Jó példa erre Dél-Amerikában a spanyol Telefonica International behatolása. Vallom, ha valaki nem tudja a külföldön üzleti tevékenységét folytató hazai ügyfelét kiszolgálni, azt előbb-utóbb otthon is elveszíti.

- Hogyan látja a kormányzati integrált távközlő rendszer létrehozására irányuló stratégiát, és annak megvalósításában lehet-e a PanTelnek szerepe?

- Örülök, hogy a kormányzati távközlési integrált rendszert elsősorban a szolgáltatók versenyeztetésével kívánják létrehozni. Pozitívum, hogy a kormányzat nem csinálni, hanem fogyasztani akarja a távközlést. Azt gondolom azonban, hogy olyan típusú távközlési rendszerben gondolkodnak, amelyben az általam helyesnek tartottnál lényegesen nagyobb a kormányzati részvétel. Akkor, amikor egy távközlési piacgazdaság van kialakulóban, a kormányzat számára szükséges távközlési szolgáltatások döntő részét erről a piacról érdemes beszerezni. Ennek fő eszközét a közbeszerzési törvény jelenti.

- Mi a véleménye arról, hogy lakossági elérési pontok (teleház, intelligens város stb.) hálózatának kialakítását írja elő a stratégia?

- Ezt nagyon hasznosnak tartom, de nem igazán értem, hogy ezek a feladatok hogyan fordulnak át távközlési feladatokká. A távközlési feltételek már most is megvannak, így döntően nem a távközlésen múlik ezeknek a céloknak a megvalósítása. Ehhez leginkább fizetőképes kereslet kell, és adott típusú tevékenységek informatizálásának a hátszele. Vagyis az, hogy a közintézmények, a közigazgatás működése egyre nagyobb mértékben épüljön az informatikára, és a lakosság hozzájuthasson elfogadható áron olyan eszközökhöz, amelyekkel praktikusan, hatékonyan intézheti ügyeit akár otthonról a bankkal, a közigazgatással, az önkormányzattal stb.

- Hogyan alakul a PanTel és az Antenna Hungária együttműködése?

- Az egyik kérdés, hogy az Antenna Hungária él-e a részvényesi megállapodással, a számára fenntartott opcióval és beszáll-e a PanTelba. Erre az Antenna Hungáriának kell válaszolnia, mi nyitottak vagyunk. De akár ettől függetlenül is létrejöhet együttműködés a két cég között. Elképzelhető, hogy az Antenna Hungária infrastruktúráját igénybe vesszük. Ezt főleg a szolgáltatásaink indulásakor tartjuk meggondolandónak, és azt gondolom, ez kölcsönös előnyöket hordozhat. Azt sem tartom kizártnak, hogy ha az Antenna Hungária továbbviszi a műsorszóró technológiával való internetezést, ezen a téren is találunk együttműködési pontokat. Az üzleti partneri viszonyról a két cég között megkezdődtek az egyeztetések.

- Befejezésül kérem, tájékoztasson, melyek a PanTel éppen aktuálisan megoldandó feladatai.

- Jelenleg három párhuzamos feladattal foglalkozunk: vállalatépítés, hálózat- és szolgáltatásépítés, valamint piacépítés. Az első a kezdeti szakaszban megelőzi a másik kettőt, azonban a vállalatépítésben már ott tartunk, hogy a vállalat alapelemeit létrehoztuk, a működés alapfeltételei megteremtődtek. Már a többi teendőre koncentrálunk, és még ebben az évben érdemi eredményeket kell elérnünk. Érdekünk, hogy a folyamatok gyorsak legyenek, ennélfogva várható, hogy rövid időn belül szolgáltatásokkal jelentkezünk. A PanTel fejlesztése és a magyar távközlés EU-konformmá tétele párhuzamosan folyik. Ezek a konformanciahírek mindig nagyon kedvesek számomra, ugyanakkor nagyon örülök, hogy komoly vállalás van arra, hogy egy EU-konform távközlési törvény az ezredfordulóig elkészül. Ehhez várhatóan csatlakozni fog egy olyan szabályozásadaptációs folyamat, amely eltakarítja a PanTel-szerű cégek útjából a maradék akadályokat, amelyek most még kissé megnehezítik a piacra lépésünket.

Kovács Attila