A Xerox világa

Harminc évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon a Rank Xerox gépei. Akkoriban a kész dokumentum nem fototechnikai sokszorosítását xeroxozásnak mondták azok, akik egyáltalán tudtak erről technikáról. Ma Magyarországon mintegy 120 embert foglalkoztat a Xerox. A termékei között nemcsak gépeket és kellékeket találunk, a cég az egyik legnagyobb másolópapír-forgalmazó. Nemcsak eladnak gépeket, de szolgáltatnak is, például a Budapest Bankban és fiókjaiban a Xerox Magyarország Kft. által kihelyezett és karbantartott gépeken fénymásolnak.

Kevesen tudják, hogy a Xerox nemcsak a fénymásolásban, de a számítástechnikában is az úttörők közé tartozik. Palo Altó-i kutatóintézetében készült az a grafikus kezelői felület, amelynek ötlete előbb az Apple-gépekkel, majd a Windowszal a személyi számítógépeken meghódította a világot.

A harmincéves születésnapon ért el Magyarországra az a Xerox vándorkiállítás, amely a dokumentumkészítés, -kezelés jövő századi technikájának első változatát mutatja be. A fénymásolók legfontosabb jellemzője, hogy - ellentétben a ma általánosan elterjedt berendezésekkel - valamennyi teljesen digitális rendszerű. Ez azt jelenti, hogy a színes fénymásolóban valójában két gép, egy digitalizáló és egy lézernyomtató van, s a kettő között egy számítógép közvetít. Ahol beállítanak egy ilyen gépet, ott nincs szükség külön hálózati nyomtatóra, mert ezt a feladatot is ellátja.

A számítógép a fénymásolóban azzal jár, hogy különféle alkalmazásokat lehet rá írni, szélesíteni lehet vele a szolgáltatásokat. Ezek közül a legegyszerűbb az, amikor a fekete-fehér jelentés egy példányán színes filctollal megjelölünk, bekeretezünk részeket, és a másoló az azon belüli részleteket színesen nyomtatja ki. Egy grafikon oszlopai pillanatok alatt színezhetők, mozgalmassá tehetők vele. Már bonyolultabb, a digitalizáló táblával ellátott színes dokumentum átalakító kezelése. Számos lehetőség ellenére pillanatok alatt megtanulható, gyorsan áttekinthető a kezelése, e sorok írója néhány perc alatt vált mellette gyakorlott dokumentumátíróvá. Egy menetben négy részterületét lehet átszínezni, esetleg egy folttal lefedni a dokumentumnak. Ha például egy titkos dokumentumot másol valaki, másoláskor egyszerűen kitakartathatja rajta a géppel az azonosító jegyeket. (A hagyományos fénymásoló és kitakarás mellett szól, hogy a hálózatba kapcsolt fénymásoló mindenről jelentést küldhet a kiszolgálónak, s így az ember könnyen lelepleződhet.)

A dokumentummásolás mellett a teljes digitalizálás megváltoztatja a nyomdaipart is. A kiállított gépsor egyik végén beteszik a digitális adathordozót, mondjuk, egy CD-t a gép tetején lévő Sun számítógépbe, és a sor másik végén kijön a kész ragasztott vagy irkafűzött dokumentum. Ha csak egy példány kell belőle, akkor egy, ha több, akkor több. A hagyományos ofszetnyomtatásnak van egy állandó költsége: nyomólemezt kell készíteni. A lézertechnika attól versenyképes az ezer alatti példányszámnál, hogy nincs szükség drága nyomólemezre. A berendezések árának a technika terjedésével együtt járó csökkenésével egyre több példányt lesz érdemes digitális nyomógépen előállítani. Lassan fogyó, de a kínálatban fontos könyvek esetében a kis példányszámú digitális nyomtatással elkerülhető a raktározási igény, ami szintén költségcsökkentő tényező.

A Xerox a berendezései használhatóságának emelése, a kínálat teljessé tétele érdekében számos partnerrel dolgozik együtt, akik részint speciális - vágó, kötő - berendezésekkel egészítik ki a gyártósorokat, másrészt szoftvert, alkalmazást írnak. Közülük több, mint tíz állítottak ki termékeit a Docuworld kiállításon. Például a Splashnek, a színhelyesség szakértőjének kulcsrakész Apple Macintosh kiszolgálóit a megfelelő Xerox DocuColor színes másoló-nyomtatóhoz kapcsolva elkerülhetők a meglepetések a programban, képernyőn megálmodott kép nyomtatásakor.

Meglepetés azért így is érheti az embert - derült ki a kiállításnak a digitális könyvnyomtatás jelenéről és jövőjéről szervezett beszélgetésen. Az egy éve termékeivel a piacon lévő, digitális nyomtatásra szakosodott PXP képviselőjének felemlegették, hogy a cég visszautasított egy munkát. Ekkor derült ki, hogy a digitális nyomtatásban használt CMYK - cián, magenta, sárga és fekete - alapszínekből korántsem állítható elő minden szín, amit nyomdafestékből ki lehet keverni. Ez a technikai korlát elsősorban a cégekhez kötődő kiadványok esetében lehet gond, ahol például egy arculattervezésnél a grafikus előírja az embléma színeit, de úgy, hogy azok csak direkt színnel sokszorosíthatók. Az egyszerűbb kiadványok digitális sokszorosítását - amire a PXP elsősorban vállalkozik - ez nem gátolja. Vargha Márton