Kábelmentes hálózat

Mint az a NetMaster felmérésből is látszik, a magyarországi legnagyobb 400 számítógépes hálózat öt százalékában találhatunk nem kábeles, hanem rádiós összeköttetést a hálózat egyes pontjai között. A vezeték nélküli technológiák többnyire szórt spektrumúak, ezen belül megkülönböztetnek fázis-, frekvencia- és időugratásos jelképzéssel dolgozó rendszereket. Az előbb katonai célokra kifejlesztett megoldások közül az első kettő terjedt el a polgári gyakorlatban. A frekvenciaugratás előnyösebb mint a fázisugratás ott, ahol magasabb a zaj. A technológiával általában együttjáró kisebb valódi sávszélességből adódó hátrányokat a gyártók gyorsabb eszközökkel ellensúlyozzák. Így járt el a BreezeCOM is, és 3 megabit/másodperc adatátviteli sebességet ígérő rádiós eszközöket fejlesztett ki. Ezek a nem engedélyköteles, tehát ingyenes 2,4 gigahertzes ipari, tudományos, egészségügyi (ISM) frekvenciasávon üzemelnek, a nemzetközi távközlési unió, az ITU 802.11-es szabványának előírásai szerint.

A vezeték nélküli rendszereket hozzáférési pont kapcsolja az Ethernet hálózat gerincéhez, illetve a rendszer központi aktív hálózati berendezéséhez. A hozzáférési pont tartja a rádiókapcsolatot a PC-khez, munkaállomásokhoz kapcsolt állomásadapterekkel. A hozzáférési pontbeli korlátozott teljesítményű adó-vevő berendezésben beépített antenna van. Érdekes, hogy a korlátozás csak az adó teljesítményére vonatkozik, ezért az adóantennát nem érdemes másra cserélni, de a vevőt igen. A minél biztonságosabb kapcsolattartás érdekében ezért szokás a hozzáférési ponton az adó- és vevőantennát szétválasztani. Adásra a beépített, vételre viszont egy annál jobb karakterisztikájú, jelerősítésű külsőt használnak. A maximális hatótávolság általános irodai környezetben 150-200 méter körül van. Irányított antenna használatával ennél lényegesen nagyobb távolságok, 3-4 kilométer is áthidalható, ha az antennákat megfelelő rálátással helyezzük el, és a vevő oldalon előerősítőt használunk.

Az állomásadapter egy kis doboz a munkaállomás mellett, amelyet szabványos Ethernet-csatlakozó köt azzal össze. Az állomásadapternek van PC Card szabványú változata is, amivel hordozható gépet lehet bekapcsolni a vezeték nélküli hálózatba. Erre példa a bécsi nemzetközi repülőtér, ahol a mozgó járművek, a repülőgépek is ilyen eszközökkel tartanak számítógépes kapcsolatot egymással. Ilyen helyen sok hozzáférési pontot telepítenek, s azok a mobiltelefon-hálózathoz hasonlóan adogatják át egymásnak a bejelentkezett mozgó munkaállomásokat. Az alkalmazott technika érdekessége, hogy még a repülőtéren 90 km/óra sebességgel száguldozó eszközzel is folyamatos a kapcsolat.

Érdekes alkalmazása a Breeze vezeték nélküli rendszerének a telefonalközpontok összekapcsolása. Erre egy speciális modem használható. Ha egy cég nem akar az épületek között telefonvezetéket kihúzni, ezzel a modemmel kapcsolhatja össze az épületekben elhelyezett önálló alközpontokat egy-egy végponti adó-vevővel, adapterrel, s a hozzáférési pontban létrejön a kapcsolat. De jól használható az eszköz a gyakorlatban építkezéseknél, ahol a vezetékes hálózat kialakítására nincs idő, és drága is volna azt kiépíteni, majd lebontani.