Elkészült a hírközlési stratégia

Május közepén a kormány elfogadta a magyar hírközlési ágazat fejlesztésének stratégiáját. Ez mindazon, hosszabb távra is kiható állami intézkedések összességét tartalmazza, amelyek az 1998-2005 közötti időszakot átölelő hírközléspolitikában megfogalmazott elvek és célkitűzések gyakorlatba ültetését, illetve megvalósítását szolgálják. A hírközlési stratégia meghatározza a távközlés és a postai szolgáltatások technológiájának, infrastruktúrájának, integrációjának, tulajdonosi és piaci szerkezetének, intézményi hátterének, valamint szabályozási környezetének fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat, továbbá a végrehajtáshoz szükséges forrásigényeket, a globális és ezen belül különösen az európai uniós nemzetközi együttműködésben való részvételből adódó teendőket, fő kötelezettségeket.

A stratégiát a sajtó képviselőinek Lotz Károly hírközlési miniszter és Bölcskei Imre, a tárca helyettes államtitkára ismertette. Hangsúlyozták, hogy a kialakított stratégia célja a teljes hírközlési liberalizációra, az EU-s csatlakozásra való felkészülés és egy olyan infrastuktúra létrehozása, amely az elkövetkezendő években, a jelenlegi bázist továbbfejlesztve képes minden korszerű igényt (pl. multimédia, elektronikus kereskedelem, különféle korszerű adatátvitel stb.) kielégíteni. Létre kell jönni olyan alternatív szolgáltatásoknak, amelyek le tudják törni az árakat, ugyanakkor elő tudják segíteni az új szolgáltatók piacra lépését. Végső soron a hírközlési stratégia azt a cél szolgálja, hogy országunkban olcsóbb távközlést valósítsunk meg, mely elősegíti az információhoz való könnyebb hozzájutást, a korszerű adatátviteli szolgáltatások fejlődését, elterjedését.

A liberalizáció másik eszköze a szabályozás. A stratégia olyan szabályozást ír elő, amely elősegíti a piacra lépést, egyszerűsíti az engedélyezést (célja, hogy az általános engedélyek domináljanak az egyediekkel szemben, épp úgy, ahogy az EU-ban ez már megvalósult). A stratégia abban is utat mutat - hangoztatták a KHVM vezetői -, hogy a díjszabályozásnál szintén nagyon rövid időn belül áttérhessünk a költségalapú szabályozásra. Cél az is, hogy a szolgáltatók közötti díjmegosztás senkit se hozzon hátrányos helyzetbe. A DCS-1800 közeljövőbeni bevezetése után, várhatóan 2002-2003 körül Magyarország is bevezetheti az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) széles sávú rendszert, amely a remények szerint teljes mértékben ki tudja majd szolgálni az igényeket mind a minőség, mind a kapacitás tekintetében. Ugyanakkor az UMTS teljes mértékű versenytársa lesz a közcélú telefonszolgáltatásnak is. Ez pedig felveti, hogy az igazi piaci verseny nem biztos, hogy párhuzamos hálózatokon fog megvalósulni. Ehelyett a rádiós és vezetékes rendszerek versenye következhet be az ezredforduló után.

A hírközlési stratégia fő célja, hogy a nagymértékben kibontakozó fejlődést támogassa, feltételrendszerét biztosítsa. Ennek egyik eszköze lesz az új hírközlési törvény, amely a tervek szerint a 2000. év végéig kell hogy elkészüljön, illetve hogy a parlament elfogadja. Az új, EU-konform hírközlési törvény életbeléptetése lépcsőzetes lesz, ugyanis a koncessziós kizárólagosság miatt nem vezethető majd be azonnal minden egyes szabálya. Ezért teljeskörűen 2002. november elsejével lesz hatályos az új törvény. Egy kérdésre válaszolva Lotz Károly miniszter annak a reményének adott hangot, hogy az informatikai és távközlési kormánybizottság még idén megtárgyalhatja a kidolgozás alatt álló informatikai törvény alapkonstrukcióját. Az informatikai törvény egyik fontos célja, hogy az elektronikus kereskedelem jogi és szabályozási feltételeit úgy teremtse meg, hogy maradéktalanul érvényesek legyenek azok az alapelvek, amelyek a határok nélküli kereskedelmet biztosítják. Az elektronikus kereskedelem terén olyan feladatokat kell megoldani, mint a piacra lépés biztonsága, az üzletmenet biztonsága, a tranzakciók lebonyolítása, elektronikus pénz használata és azoknak az általános jogi és személyi követelményeknek a lefedése, amelyek Európában ma még nem megoldottak. A legnagyobb program ezzel kapcsolatban az úgynevezett konvergencia program, amely jelenleg egyeztetés alatt áll az EU-ban, s amelynek célja, hogy az alapelveket az európai országok egyformán kezelve rögzítsék.

A hírközlési stratégia több részből áll: a hírközlés szerepe a társadalom fejlődésében, a szolgáltatások és azok infrastruktúrájának fejlesztése, liberalizálás, a piaci verseny feltételeinek biztosítása, jogi, szabályozási és intézményi környezet, részvétel a globális folyamatokban, multilaterális nemzetközi együttműködés.

A stratégia elemeiből ismertetünk néhányat. El kell érni, hogy Magyarország teljes területén a háztartások, intézmények és a vállalkozások univerzális szolgáltatásként mind a távbeszélő, mind az internet-szolgáltatáshoz hozzáférjenek. Minden otthonból elfogadható áron elérhető legyen az internet. A kábeltelevíziós hálózatokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy adatátvitelre is alkalmassá váljanak. Elő kell segíteni a multinacionális cégek és a magyar szellemi és ipari kapacitások kooperációját. Az alternatív és egyéb szolgáltatók ütőképes versenytársként való megjelenése révén biztosítható az alacsonyabb bérelt vonali ár. Az alternatív szolgáltató(k) támogatása jó lehetőséget ad az állami tulajdon hasznosítására az Antenna Hungária és a MÁV távközlési infrastruktúrájának felhasználásával.

Létre kell hozni a közigazgatási, valamint a rendvédelmi szervezetek igényeit kilégítő, többszintű, szintenként differenciáltan védett költségtakarékos, integrált távközlő rendszert. Egyidejűleg meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat a zárt célú kormányzati távközlő hálózatok létesítése és működtetése terén.

Elkerülhetetlen a készenléti szolgálatok részére biztosított 380-400 MHz-es sávban, valamint egyéb kormányzati célokra a 410-430 MHz-es sávban működő digitális trönkölt diszpécser jellegű rádiótelefon-szolgáltatás bevezetése 1999-ben. A magasabb minőségi követelményeket kielégítő és a frekvencia lehetőségek szempontjából is kedvező földi digitális rádiózás (T-DAB) 2000-2002. években esedékes létrehozásához szükséges frekvenciasáv átrendezése. A nemzetközi trendeket követve véghez kell vinni a múlt évben megkezdett integrált postai hálózat program megvalósítását. Felül kell vizsgálni és indokolt esetben a szerződő felek megállapodáa alapján meg kell változtatni a koncessziós szerződéseket a versenyegyenlőség biztosítása érdekében.

Kovács Attila