Az elsõsorban adatbáziskezeléssel és -készítéssel foglalkozó Arcanum DataBases Kft. pár évvel ezelõtt mágneslemezen jelentette meg szöveges adatbázisban indexelhetõ módon a Könyvek Könyvét, az idén megjelent Biblia 5.0 pedig már komoly multimédia-alkalmazás.
A termék arculatában és tartalmában is jóval többet kínál, mint az elõzõ változatok. Persze nem a Biblia szövegét írták át: a CD nyolc teljes bibliát tartalmaz, valamennyit teljes szövegű adatbázisban. Megtalálhatók a jelenleg használt fontosabb magyar bibliafordítások, azaz az 1973-ban, a Jeruzsálemi Bibliára támaszkodó, de eredeti szövegekbõl fordított, s 1996-ban javított katolikus fordítás és az 1975-ben elkészült, s 1990-ben pontosított, a Kálvin Kiadó által kiadott protestáns ökumenikus fordítás mellett a klasszikusnak számító Károli-Biblia, valamint a Szentírás Luther-féle német és a King James-féle angol fordítása. A CD legfontosabb része azonban a görög és héber nyelvű eredeti anyag, amelyet kiegészítettek a latin Vulgatával is.
A teológiával napi szinten foglalkozók számára a legfontosabb a görög szöveg, hiszen a gyakrabban forgatott Újszövetség eredetileg ezen a nyelven íródott. A CD a világszerte legelfogadottabb Nestle-Aland-féle kritikai kiadás anyagát közli, mely a legrégibb és legjobb teljes szöveget tartalmazó IV-V. századi Vatikáni, Sínai és Alexandriai kódex szövegén alapul, szögletes zárójelben hozva a vitatott eredetiségű szavakat, illetve kettõs zárójelben azokat a verseket, amelyeket - bár az eredeti anyag nem tartalmazta - azóta a legtöbb fordítás közli, s így õsisége miatt belekerült a Nestle-Alandba is. A görög eredeti Újtestamentummal a könnyebb áttekinthetõség miatt együtt közlik az Ószövetség elsõ görög fordítását, a Septuagintát. A Hetvenes fordítást a legenda szerint hetvenkét fordító készített el, s akik a teljes anyagot egymástól függetlenül, 72 nap alatt tökéletesen egyforma módon fordították le. Ezen alapul egyébként a bõvebb, katolikus kánon, mivel a görög szöveg õsidõktõl hoz néhány szöveget - például a Makkabeusok könyvét -, amelyeket az idegen befolyástól tartó Kr. utáni I. században elkészült hivatalos zsidó jegyzék, a kánon nem tartalmaz, s így a protestánsok sem fogadják el kánoninak, azaz Istentõl sugalmazottnak. A CD alkotói a jobbban olvasható hansúlyjelekkel és hehezetekkel kiegészített görög szöveg mellett egy egyszerűbben kereshetõ, csak a betűket tartalmazó anyagot is közölnek.
Az Ószövetséget megírásának nyelvén, héberül, kétféle szövegváltozatban olvashatjuk, a kevesebb könyvet tartalmazó jabnei zsidó kánon szerint. Az Ótestamentum végleges, mássalhangzós héber szövegét a jeruzsálemi Templom pusztulása után, Krisztus után 72-ben rögzítették, majd a VIII-IX. század folyamán a masszoréták a magánhangókat sajátos központozással - azaz a punktációval - jelölve kialakították a ma használt szöveget. A CD-n a legelfogadottabb Ellinger-Rudolph-féle Hebraica Stuttgartiensa punktált textusa található, amely az egyik legrégibb fennmaradt anyagot, az 1008-as Leningrádi Kódexet veszi alapul. A könnyebb keresést segíti, hogy a magánhangzós héber betűs változat mellett megtalálható a latin betűs átirat is. Mivel azonban magánhangzók olvasatában eltérnek a szakértõk, ezért a latin átirat - a könnyebb kereshetõség végett - csak a hivatalos mássalhangzós szöveget hozza.
A katolikus egyház által máig az egyetemes liturgiában használt szöveg a latin Vulgáta, amely javarészt Szent Jeromos IV. század végén készült fordításából, kisebb mértékben pedig az ólatin Vetus Latinából áll. A lemezen a legújabb szövegkritikai módszerek alapján 1979-ben pontosított hivatalos a szöveget találhatjuk. A CD ezenkívül a legismertebb német nyelvű Szentírást is közli, amelyet Luther Márton 1522 és1534 között fordított, s amelyet máig általánosan használnak, továbbá a King James Bible veretes angol szövegét, amely Jakab király rendeletére készült 1611-ben, aki mint az újonan kialakult anglikán egyház feje egységesíteni kívánta az addig használatos fordításokat.
A szövegben a versek alatt a különbözõ fordítások betűjelei találhatók, amelyekre kattintva a megfelelõ fordítás azonos versére ugorhatunk, vagy egyidejűleg kinyithatunk több biblia-ablakot. Mivel egyes kiadások nem tartalmazzák valamennyi a katolikus kánonban szereplõ szöveget, ezért bizonyos versek alatt ezeknek a szövegeknek a betűjele hiányzik, azonban a szerkesztõk a különféle sorszámozási, beosztásbeli különbségeket áthidalták, így ezek a kiadások közötti váltáskor ezek nem érzékelhetõk. A párhuzamos helyek megtalálását segítik a Károli-, a protestáns és a Luther-féle Bibliában található kereszthivatkozások, melyekre rákattintva a választott helyre jutunk.
Az elektronikus Szentírás a Folio Wiews 3.0 adatbáziskezelõ magyar adaptációjával készült. Lehetõség van bonyolult lekérdezésekre a teljes szövegben, logikai operátorok segítségével, azaz használhatunk „nem", „és" „vagy" illetve egyéb kapcsolatokat, csonkolhatunk a szó elejérõl vagy végérõl, alkalmazhatunk többféle dzsóker-karatert, kereshetünk a szöveg struktúrája szerint vagy szomszédos kereséssel, illetve alkalmazhatuk ezek tetszõleges kombinációit - s találataink listáját ki is nyomtathatjuk. Az olvasgatást és a munkát praktikus segédeszközök - könyvjelzõk, szövegkiemelõk, tovább indexelhetõ, „hozzátűzhetõ" saját megjegyzések - támogatják. Krepler István
