A Matávnak évente több százmillió forintnyi kára keletkezik a különféle visszaélésekbõl. Kozma Imre biztonsági ágazati igazgató szerint a társaság tudatában van, hogy teljesen nem lehet kiküszöbölni a csalásokat, ezért arra törekszik, hogy elviselhetõ szintre szorítsa a kárértéket. A károkozás anyagi vonzatán túl a Matávnak arra is törekednie kell, hogy elõfizetõi elõtt megõrizze hitelességét, azaz ne érje erkölcsi kár amiatt, hogy nem jár el korrekten pórul járt ügyfeleivel szemben.
Miután a Matáv a nyolcvanas évek nelején a tantusszal működõ nyilnvános telefonokat lecserélte pénzérmésekre, azonnal megjelentek az immár klasszikusnak nevezhetõ csalások különféle válfajai. A legelterjedtebb trükkök közé tartozott, hogy a pénzérmét kifúrták, cérnát fűztek át rajta, s így engedték le a bedobó nyíláson. Mivel az érme nem tudott leesni, a készülék folyamatosan érzékelte, s így az idõszámláló nem követelt újabb bedobást. Kevésbé kifinomult módszer volt, hogy bekenték ragasztóval a pénzt, amely aztán vagy megragadt a kellõ helyen, vagy nem (ha igen, a következõ telefonáló viszont már nem tudta használni a készüléket.
E kezdeti csalások ma is folytatódnak a pénzbedobós készülékeknél, sõt egész bandák szakosodtak rá. Módszerük az, hogy észrevehetetlenül eltömik a kiadó nyílást, így a pénzérme a sikertelen hívás után nem tud kiesni. A pórul járt telefonáló dühöng egy darabig, aztán elmegy, az egész idõ alatt a környéken lebzselõ csaló pedig szépen kiszedi a bedobott érméket. Forgalmas helyen egy nap alatt egész jól lehet keresni e módszerrel. A pénzszerzés egész durva módja is megfigyelhetõ, amikor az elkövetõ egész egyszerűen szétveri a telefont, hogy a persely tartalmához jusson. Ezzel az elveszett bevételen túlmenõen még jelentõs rongálási kár is keletkezik.
A csalás magasabb szintű fokozata a vonallopás, aminek szintén több alfaja ismert. Az egyik esetben az elkövetõ az elõfizetõi hálózatra úgy akaszkodik rá, hogy egy kevésbé védett tápfejen - azaz a lakásokhoz kimenõ vonalak elosztó dobozában - csatlakozik csipesszel az egyik érpárra, és telefonál a mit sem sejtõ elõfizetõ rovására. Ha sok illegális beszélgetés vagy távolsági hívás zajlott le, a legközelebbi részletezõ számla kiküldésekor az ügyfél természetesen elcsodálkozik, s bemegy a Matávhoz reklamálni. A Matáv ilyenkor függõbe teszi a kifogásolt összeget, és elindítja a vizsgálatot. Ha bebizonyosodik, hogy valóban vonallopás történt, az elõfizetõ visszakapja a pénzét, ami a Matávnál persze kárként jelentkezik.
A fenti esetet az jellemzi, hogy a csaló más kárára ugyan, de csak a maga kedvtelésére követi el a csalást. Más a helyzet, amikor a vonallopás üzletszerűen történik, s ezzel már meg is jelenik az intelligens bűnözés. Ilyenkor a Matáv kijátszásával nagy forgalmat bonyolítanak egy adott, általában külföldi célpont felé, a célpont a forgalomból részesül, s jutalékot ad az elkövetõnek is. Az egész abból indul ki, hogy vállalkozó szellemű egyének felfedezték, bizonyos rétegek speciális szolgáltatást igényelnek, mint például szexvonal, horoszkóp, partyline és egyebek. Az igények kielégítésére - teljesen törvényes keretek között - audiotext-szolgáltató cégeket hoztak létre, amelyek annak rendje és módja szerint, a nemzetközi megállapodásokhoz hasonlóan, megegyeznek a távközlési céggel, hogy kit milyen díj illet meg a forgalomból. Normális esetben, ha elindul valahonnan egy hívás, és meg is érkezik, azt a hívó kifizeti az õ társaságának, ez a társaság pedig minden közreműködõ szolgáltatóval megosztja a bevételt. Viszont ha pl. egy Dominikában lévõ audiotext-szolgáltató több pénzt akar keresni - vagy már eleve ferde szándékkal alapították -, megbíz valakit Magyarországon és más országokban, hogy állandóan hívogassa a számot, amiért nem kell fizetnie, mert egy bérelt lakásban programozott hívásgeneráló automatával lopja a tulajdonos vonalát, vagy ki nem adott vonalakra csatlakoznak. A használati díjakat a nemzetközi szolgáltatók egymásnak átutalják, s megkapja forgalomarányos pénzét a lánc végén álló csaló társaság is. A Matávval szerzõdésben álló külföldi távközlési vállalat nem tudja, hogy csalásról van szó, s a Matáv sem mindig. A nemzetközi kötelezettséget viszont teljesíteni kell, bár a Matáv a bizonyított csalások esetén függõben tartja az összeget, mintegy ösztönözve a partner szolgáltatót, hogy õ is nézzen körül a háza táján. A lakásukat bérbeadó, pórul járt Matáv-ügyfeleket viszont arra figyelmeztetik, hogy a bérbeadás idejére a tulajdonos jelentse be: nem õ fogja használni a telefont, hanem X. Y. Újabb keletű módja e csalásnak, hogy a kisméretű hívóművet nyilvános állomásra helyezik el, amelyeknek nincs elõfizetõjük, nem készül számla róluk - bár a hívást a központ rögzíti. A Matáv ekkor azt figyeli, hogy melyik állomáson ugrott meg hirtelen a hívások száma az elhelyezésnek megfelelõ átlaghoz képest, s azonnal megkezdi a kivizsgálást.
A kártyás telefonok megjelenésével újabb ,,üzletággal", a telefonkártya-hamisítással bõvült a csalások köre. Tudvalevõ, hogy a kártyával való telefonálás készpénzkímélõ és elegáns dolog, ugyanakkor nincs kellõen biztosítva a visszaélések ellen. A csalók nagyon hamar rájöttek, hogyan lehet manipulálni a kártyát, sõt, hogyan lehet másikat készíteni, immár végtelenítve. Amikor a Matáv tudomást szerzett a dologról, értesítette a kártyás telefonrendszert szállító francia Monetel társaságot, amely új szoftvert dolgozott ki a készülékre. Ezzel aztán elindult egy rabló-pandúr játék a Matáv és a csalók között, aminek során az elkövetõk sajnos egyre rövidebb idõ alatt jönnek rá az újabb kártyachipprogramok nyitjára. Minthogy a végtelenségig nem lehet folytatni ezt a játékot, a Matáv döntésre jutott, s mintegy másfél éven belül intelligens, chipkártyás rendeszert vezet be a kártyás telefonálásban. Meglehet, a hamisítók megpróbálkoznak majd ennek is a feltörésével, ám ez már komoly felkészültséget, költséges technológiát és drága berendezéseket igényel, azaz bízunk a csalások visszaesésében.
Ami a vonallopások elleni harcot illeti, Kozma Imre elmondta, hogy a Matáv évrõl évre jelentõs erõfeszítéseket tesz berendezései biztonságának növelésére, azaz az elõfizetõi hálózat elemei - nevezetesen elosztódobozai - védelmének megerõsítésére. Az új telepítéseknél már eleve megbízható tápfejeket helyeznek el, a régi hálózatokon pedig vagy biztonságosabbakra cserélik a dobozokat, vagy erõsebb zárral látják el, míg az utcai kábelaknákat elektronikai riasztórendszerrel próbálják védeni a kábeltolvajok ellen.
A Matáv néhány éve már felvette a harcot az intelligens bűnözés ellen is. A vállalat ennek keretében évi több százmillió forintot áldoz technikai fejlesztésre, amelynek az a célja, hogy a telefonközpontokban minél elõbb észlelhesse és értékelhesse, majd szükség esetén korlátozza az illegális hívások indítását. Megvan például a lehetõség rá, hogy bizonyos, nagy forgalmú audiotext szolgáltatások felé irányuló hívásokat a nemzetközi központ letiltson, jobban mondva nem kapcsolja automatikusan, hanem kézi kapcsolás kezdeményezésére szólítja fel a hívót. Az új technológiával köny-nyebben lehet kinyomozni a hívás indításának helyét is, s ezt követõen a rendõrséggel karöltve lecsapni az elkövetõre. Ami a büntetést illeti, nemrégi fejlemény, hogy a Btk. a telefonkártyával való visszaélést beemelte a számítógépes bűnözés körébe az eddigi szabálysértés helyett. A csalások elleni védekezés során nem csak technikai fejlesztésrõl van szó, belsõ szervezési tevékenységet is ki kell fejteni. Meg kell szilárdítani a technológiai fegyelmet, növelni kell az objektumok biztonsági szintjét.
Horváth András