Statisztikák szerint az Egyesült Államokban jóval tízmillió fölötti az otthon dolgozók száma, a skandináv országokban 40 százalékos a bejárók és az otthon dolgozók aránya, de például Nagy-Britanniában is majd' hárommillió ember keresi a kenyerét a távmunkavégzés révén.
A távmunka persze nemcsak a munkavállalók körében arat egyre nagyobb sikert. A munkáltatók jó része is fogékony az újszerű, költséghatékony megoldás iránt, hisz' a „távmunkás" számára jó esetben is legfeljebb az otthoni munkavégzés költségeihez kell hozzájárulni a munkabér fizetése mellett. Ezzel szemben nem kell irodákat fenntartani s a „normális" munkahelyek többségéhez hasonlóan bizonyos szociális-jóléti kiadásokra költeni.
A jelek szerint Magyarországon is megtört a jég: a múlt év végén kilenc intézmény vállalta szándéknyilatkozatában, hogy hozzájárul egy mintaprojekt megvalósításához a távmunka meghonosítása érdekében.
A közelmúltban Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a tárca rövid idõn belül megbízási szerzõdést köt egy közhasznú társasággal, amely a központja lesz az interaktív számítógépes hálózatokon keresztül végezhetõ munkáknak. Az eddigi jelzések szerint a távközlésben érintett nagy cégek máris érdeklõdnek e hálózat felépítése, illetve működtetése iránt.
A távmunkaprogram keretében persze leginkább a magasabb kvalifikáltságú munkák jöhetnek szóba. Ezek közé tartozik például a tervezés, a pénzügyi elemzés, a fordítás, a lektorálás, az újságírás vagy a könyvelés.
Az otthon végezhetõ munka javítja a mozgásukban korlátozottak esélyeit, illetve azok kenyérkereseti lehetõségét bõvíti, akik családi körülményeik miatt korábban nem tudtak munkát vállalni.
D. Zs.