Valamikor, a számítógépek õskorában csak sorra egymás után lehetett beolvastatni az adatokat. A merevlemezben, illetve elõdjében, a mágnesdobban az volt a nagyszerű, hogy a program ide-oda ugrálhat rajta, hol innen, hol onnan olvasva, hol ide, hol oda írva néhány adatot. A kétfajta írási-olvasási módot szekvenciális - egymás utáni - és random - véletlen hozzáférésnek nevezi a szaknyelv. PC-n a random hozzáférés nagyon jó akkor, amikor egy-egy ember, árucikk adatait kell kiolvasni egy adatbázisból, de már viszonylag lassú, amikor hosszabb adatállományt, például egy újságcikket vesz elõ a számítógép. Ennek a random írás az oka: a PC-s rendszer blokkokra osztja a merevlemez területét, és az adatállományok egymáshoz fűzött blokkokból állnak rajta. A folyamatos törlés-újraírás miatt egy idõ után az eltett cikk blokkjai már nem kerülnek fizikailag egymás után a lemezre. Rosszabb esetben minden két blokk olvasása közé kerül egy pozicionálás. Ezt a jelenséget töredezettségnek mondja a szaknyelv, és ügyes programokkal szokás idõrõl idõre megszüntetni, átrendezve a merevlemez adatállományait alkotó blokkokat.
Hálózatba kötött PC-nél megfigyelhetõ, hogy egy program elindítása esetenként gyorsabb, ha a központi példányt kéri a felhasználó, nem pedig a munkahelyi gépének merevlemezén lévõt. Ennek az a magyarázata, hogy a felhasználó nem foglalkozik a töredezettség megszüntetésével, de a hálózati adattáron kötelezõ ennek rendszeres elvégzése. Az nem várható el a hálózatintézõtõl, hogy rendszeresen végigjárja a gépeket, és elindítson rajtuk egy átrendezést, legfeljebb akkor teszik ezt meg, amikor a gép használója már nagyon morgolódik a lassúság miatt.
Következik mindebbõl a merevlemez nélküli hálózati számítógép elõnye a hagyományos Microsoft-alaprendszeres PC-vel szemben. Miután a számítógépgyárak között folyó Network Computer kontra NetPC vitában a gyorsaság is az érvek közé tartozik, ideje volt az általános megoldás kidolgozásának. Az Intel lépett, kidolgoztak egy megoldást, amellyel a töredezettség folyamatosan megelõzhetõ, megszüntethetõ. Az alkalmazásindítás-gyorsítónak (ALA) nevezett módszert a szakemberek várhatóan a Microsoft Windows 98 második béta kiadásában próbálhatják ki. Az elsõ béta ugyanis már CD-n, illetve a tesztelõknél van.
Az Intel laboratóriumában Pentium II processzorral vizsgálták az indításgyorsítót, és azt találták, használatával akár egyharmadára is csökkenthetõ a program betöltésének ideje a Windows 98-ban. VaMá