Hadüzenetet küldtek a szoftverhamisítóknak a gazdaságvédelem, a vám és pénzügyõrség, a rendõrség, az adóhatóság, a fogyasztóvédelem és persze az informatikai ágazat szakemberei. A Vas megyei Vépen tartott gazdaságvédelmi konferencián kifejtették: a korábbi többfrontos harc helyett együttesen lépnek fel a szoftverkalózkodás ellen.
A gazdasági bűnözés egyik „legnépszerűbb" ágazata a szoftverhamisítás, noha a hatályos jogszabályok nemcsak az illegális szoftvermásolást, hanem még a kalózszoftverek birtoklását, használatát is súlyosan szankcionálják.
A gazdaságvédelmi szakemberek úgy vélik, tízmilliárdokban mérhetõ az a kár, amit a számítástechnikai-informatikai piac illegális szereplõi okoznak a nemzetgazdaságnak. Eredmények ugyan már vannak - míg 1993-ban a hazai szoftverek 85 százaléka volt hamis, ma 69 százaléknyi az arány -, de az európai átlaghoz, például a németek 48 százalékos vagy az angolok 38 százalékos arányához képest még rendkívül rossz helyzetben vagyunk.
A szoftverkalózkodás felszámolására hivatott Business Software Alliance (BSA) tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai piacon még mindig nagyfokú a tájékozatlanság. Sokan jóhiszeműen, minden sanda szándék nélkül válnak kalózzá. A viszonylag olcsó szoftverek vásárlói ugyanis alapvetõ ismeretekkel sincsenek tisztában. Nem tudják például, hogy a jogtiszta szoftver elsõsorban a hozzá tartozó licencszerzõdésrõl ismerszik meg. Arról az okiratról, amely tartalmazza, hogy a szoftvert ki, hány példányban és milyen feltételekkel használhatja. Ugyancsak sokan esnek csapdába amiatt, hogy nem tudják, ha CD-ROM-on található szoftvert vásárolnak, leginkább a korong színére kell figyelniük. Az eredeti, jogtiszta szoftvereket ugyanis granulátumból sajtolják, színük pedig ezüst. Ellenben ha aranyszínű - úgynevezett írható - lemezen található a program, akkor meglehet, hogy hamis példányról van szó. Több mint gyanús azonban a korong akkor, ha több programot is tartalmaz, fõképp pedig ha több különbözõ gyártó cég terméke szerepel a lemezen.
A hazai szoftverpiac helyzetét nehezíti, hogy a szakemberek szerint a még oly rangos rendezvények, kiállítások, vásárok sem jelentenek abszolút biztonságos környezetet a kalózokkal szemben. Ezeken ugyanis számos vásárló böngészik a választékból, s nem kelti fel a gyanúját, ha a nagy nevek árnyékában megbújó „kereskedõktõl" meglepõen olcsó áron jut hozzá a programhoz.
D. Zs.
Tizenhét illegálisan használt szoftverre bukkantak a gyõri nyomozók egy pápai nyomdában. A jelentés szerint a kalózok ezúttal 760 ezer forintos kárt okoztak a gyártóknak. A nyomozást augusztusban kezdték, amikor az egyik gyõri nyomdába bekerült egy csomag, amelyrõl azt hitték, hogy levélbomba. Kibontásakor a rendõrség megállapította, hogy a doboz kiadványszerkesztõ programot tartalmazó lemezeket rejt; egy volt nyomdai alkalmazott küldte a kollégájának. A program Ukrajnából származik, magyarországi felhasználása illegális. Ez indította el a vizsgálatot, melynek során kiderült, hogy a jogellenesen alkalmazott szoftvereket CD-re rögzítették. Ennél jóval nagyobb kaliberű ügyet sejtet azonban annak a fiatalembernek az esete, aki egy budapesti piacon CD-ket árult. A nyomozók szerint: 319 szoftvergyártó 22 millió forintos kárt könyvelhet el a programhamisítással és forgalmazással gyanúsított fiatalember ténykedésének köszönhetõen.