Egymást érik a gyorstárhírek. Az AMD budapesti bemutatkozása, és 16, késõbb 32 megabites, nagyon alacsony fogyasztású eszközének bejelentése után itt az Intel közleménye a 65 megabites flashmemória-lapkáról, amelyet 1998 elején hoznak forgalomba. Valamilyen ügyes megoldással úgy sokszorozták meg a lapka kapacitását, hogy egy áramköri elembe több bitnyi információt gyömöszölnek bele. Az Intel szerint ez a kapacitás már használható például hangrögzítésre, de növelni lehet vele a digitális tv-tetõ doboz és a digitális fényképezõgép kapacitását is. A kereslet a StrataFlash-nek nevezett lapka iránt egymillió és tízmillió között várható, évente, de ebben a becslésben már az is benne van, hogy minden korábbi gyártmány helyére az új technológiájú gyorstár lép. vagyis a kisebb kapacitású lapkák is StrataFlash néven kerülnek forgalomba. Az Intel piackutatókra hivatkozva 2001-ben már 5-9 milliárd dollárra teszi az évi gyorstár-forgalmat. A mai mintegy 2,5 milliárdos piacból az Intel 30 százalékot birtokol, de például a digitális fényképezõgépek fõ szállítója egy másik félvezetõgyártó, a SanDisk.
Legutóbb a Kodak professzionális digitális fényképezõgépéhez, a Science DC210 Zoomhoz választották a SanDisk CompactFlash, röviden CF cserélhetõ gyorstárkártyáját. A Kodak Science DC210 Zoom Camera ára Amerikában 899 dollár körül várható, kétszeres zoom objektívvel, 1152x864 képpontos érzékelõvel. A Kodak szerint 13x18-as méretben fénykép minõségű képet ad ki.
Elõször fordul elõ, hogy egy Kodak digitális kamerához a beépített csatlakozóba illõ memóriakártyát is adnak, mégpedig egy 4 megabájtos CF-et. Ez azonban nem a SanDisk, hanem a Kodak neve alatt jelenik meg a piacon mint Kodak Picture Cards. Ennek a 4 megabájtos mellett van 2, 10 és 25 megabájtos változata is. Ez a Kodak kamera már a 19. készülék, amelyhez a SanDisk szállítja a cserélhetõ képtárat, s a CF-et ez a nagy elfogadottsága akár szabvánnyá is teheti.