Világtükör
IDC-jóslat >> Minél távolabbra nézünk, annál könnyebb jósolni, hiszen mire kiderül, hogy a mai viszonyok, trendek kivetítésének túl nagy volt a hibája, addigra már régen elfeledte mindenki a jóst is, nemhogy amit mondott. Ugyanakkor a jóslatok mindig kifejeznek valami vágyat, valami irányt, amerre a világ törekszik, tehát ha a számok nem is, az irány mindenképpen érdekes lehet. Most azonban az amerikai IDC nem is olyan meglepõ 2005-re szóló elõrejelzésérõl kaptunk hírt. Azt mondja ugyanis, hogy az Internethez való hozzáférés növekvõ igénye újszerű eszközök megjelenéséhez vezet majd. A vicc az, hogy ezek az eszközök jórészt már itt vannak, a GSM-Internet-telefontól a tv tetejére rakható távirányítós dobozon át a hálózati számítógépig minden kapható. A tanulmány szerint rövidesen a nem személyi számítógép(szerű) eszközök kerülnek túlsúlyba az internetezésben, s ez ellehetetlenítheti a csak PC-gyártásban gondolkozó cégeket. Mint Frank Gens, az IDC szakértõje fogalmaz, a PC maga marad, de megváltoznak a siker feltételei a PC-üzletben.
Japán hátszél a PC98-nak >> Eckhard Pfeiffer budapesti sajtótájékoztatóján említette, hogy a személyi számítógép nehezen talált utat a japánokhoz, akik más írásrendszerük miatt idegenkedtek a billentyűzettõl. Abban, hogy mára megváltozott a kép, szerinte komoly szerepe volt a Compaqnak is. No meg a japán számítógépgyártó óriásoknak, köztük az Európában is egyre nagyobb szerepet játszó Fujitsunak (a patinás angol számítógépgyár, az ICL megmentõje) és a NEC-nek (a Bull az egyik és a Packard Bell meghatározó tulajdonosa). Közülük az utóbbi most bejelentette, hogy mai, nem teljesen PC-kompatíbilis - viszont a kandzsi írást ismerõ - személyi számítógépeiket a gyártásban elsõsorban az Intel és a Microsoft által kibocsátott PC98 specifikációt mindenben követõ új modellek váltják fel. Régi vevõik kedvéért azonban készítnek majd a korábbi gyártmányokhoz jobban hasonlító PC-9800 mintájú személyi számítógépet is. A PC98 tervezési útmutató - amelyre várhatóan egyre több PC-gyártó hivatkozik majd a télen -, minimumként a 200 megahertzes Pentium MMX processzort követeli meg, 256 kilobájtos külsõ gyorsítótárral, 32 megabájt központi memóriával és legalább egy univerzális soros perifériabemenettel, USB-vel. Emellett a beégetett betöltõ programnak, a BIOS-nak és a részegységeknek egyaránt eleget kell tenniök az OnNow távoli felügyeleti elõírásoknak.
Memóriagyár Amerikában >> Mintha megnyugodott volna a memóriapiac, a tárigény kúszik felfelé, az egységárak szép lassan lefelé, a haszon pedig hol megvan, hol nincs. Az év elsõ fele például meglehetõsen rosszul sikerült a távol-keleti nagy DRAM- (dinamikus véletlen elérésű memória) gyártóknak. Ennek ellenére a Toshiba az IBM-mel alakított vegyes vállalatot, amely Amerikában fogott félvezetõgyártásba. A Dominion Semiconductor LLC, a Virginia állambeli Manassasban eleinte 64 megabites lapkával jelenik meg a piacon. A teljes kapacitás havi 27000 szilíciumszelet lesz. Az alkalmazott technika fejlesztésében az alapító Toshiba és IBM mellett a Siemens is részt vett.
Árletörés a kapcsolópiacon >> Az amerikai FlowWise Networks bejelentésében azt állítja, hogy másodpercenként több mint egy gigabitnyi adatfolyamot átereszteni képes TMS 1600 kapcsolóberendezése alig felébe kerül a piacon kapható hasonló teljesítményre képes berendezésekének. A TMS 1600 több OSI-rétegben is dolgozva irányítgatja a távolsági hálózatban az adatcsomagokat, úgymond „kombinálva az útválasztó intelligenciáját a helyi hálózati kapcsoló teljesítményével". Az új kapcsoló a FlowWise által kialakított True Multilayer Switching, többrétegű kapcsolótechnikát (TMS) valósítja meg, támogatva a konkurens Internet Protocol útválasztást és az OSI második - adatkapcsolati - rétege szerinti kapcsoló üzemmódot is.
Adaptív Sybase adatbázis-kezelõ >> Az 1.5 kiadása jelent meg a Sybase Adaptive Server Enterprise adatbáziskezelõ szoftverének. A cég elnöke azt mondta a manhattani bejelentés alkalmából az újságíróknak, hogy az új rendszer minden versenytársánál nagyobb teljesítményű, legalábbis a tranzakciós sebességet - az adatrekord-átadás sebességét - mérõ TCP-nyúzások szerint. Más jellemzõkrõl is szó volt, köztük a párhuzamos keresésrõl, a kiváló méretezhetõségtõl - vagyis arról, hogy az adatbázis növekedésével könnyen lehet a rendszer alatt hardvert váltani -, az egy idõben végrehajtható tranzakciós és feldolgozási célú - idõsoros - lekérdezésekrõl, valamint a hatalmas adathalmazok kezelésének képességérõl. Az csak mellékesen derült ki, hogy mindebbõl legkorábban 1998 elején lehet termék, addig tehát csak béta tesztelésre nyílik lehetõség.
Olcsóbb lett az IBM-PC >> Amerikában immár ezer dollárért is lehet IBM-PC-t kapni. Az áresésre a komoly verseny miatt kényszerült az IBM, amely igyekszik a költségeket is mérsékelni. Például az Aptivát ezután csak 22 országba szállítják az eddigit 102 helyett, és a hagyományosan a fogyasztói piacra szánt IBM-termékek 80 százalékát értékesítõ hat nagy amerikai, számítógépet árusító üzletlánc is kevesebbet kap belõle, mint eddig. A bejelentésnél az illetékes a Compaqra és a Packard-Bell-NEC-re hivatkozott mint PC-t ezer dollárnál olcsóbban is értékesítõ gyártókra. Az IBM a viszonteladók raktári készletének csökkentésével igyekszik növelni a nyereségességet, ami azért is érdeke, mert így nem kell rendszeresen kárpótolnia azokat, amikor újabb modellel jön ki a piacra, illetve amikor csökkenti az árakat. Ugyanakkor az IBM nem kívánja követni a modellek árának idõrõl idõre való csökkentésének gyakorlatát. Inkább extra szoftvert adnak a géphez, ezzel is növelve annak értékét. Az ez idõ szerint legolcsóbb modell az Aptiva E 166 megahertzes processzorral, megjelenítõ nélkül. A valamivel drágább, 3300 dollárba is belekerülõ új Aptiva L és S modellekhez különleges egeret ad az IBM, amelyben egy középsõ kapcsoló szolgál a kép tekerésére. Ez gyorsabb, mint a pörgetõcsíkra rámenni, és azon vacakolni a mutatóval.