Jó pár éve már annak, hogy komoly, esetenként több száz alkalmazottat foglalkoztató cégek rendelésállományát, készleteit Commodore 64 számítógépen futó programmal tartották nyilván. Ezek a programok szinte kivétel nélkül Basicben, egy rendkívül egyszerű és éppen ezért sokszor veszélyes programnyelven íródtak.
A Basic eredetileg úgynevezett interpreter nyelv, ami azt jelenti, hogy végrehajtása utasításról utasításra történik. Van hozzá egy értelmezõ, amely egyenként beolvassa, gépi kóddá alakítja és a processzorral végrehajtatja az utasításokat. Ennek vannak elõnyei és hátrányai. Elõnye, hogy a program gyorsan megváltoztatható, átírják benne, amit kell, és már futhat az új változat. Hátránya, hogy a gépi kódra lefordított, optimalizált programokhoz képest lassú. Ezen úgy igyekeztek segíteni a szoftveresek, hogy fordítót kreáltak hozzá, vagyis közelítették a többi programnyelvhez.
A Basic nagy karrierje azonban nem a Commodore-ral, hanem a PC-vel kezdõdött. A Microsoft Basic programszerkesztõ és értelmezõ ott volt minden XT dobozában, s sikerült magát beverekednie a menõ programnyelvek közé.
Aztán jött a Windows, okos emberek kitalálták, hogyan lehet a programozót megkímélni sok mechanikus munkától, az utasítások leírogatásától, begépelésétõl. Megjelentek a grafikus programíró környezetek PC-re, köztük a Borland Delphik, a Microsoft Visualok, az IBM VisualAge-ek.
Nemrég a Microsoftnál a Visual Basic ötödik kiadásáról tájékoztatták a sajtót, s bizony furcsa volt látni-hallani, mennyire más ez a Basic, mint volt valamikor a commodore-os. Természetesen már a Visual Basic korábbi kiadásai is jóval többre voltak képesek a hajdani alapnyelvnél, de most mintha még erõteljesebben igyekezne a Microsoft támogatni azokat, akik üzleti céllal írnak PC-re Basic-programot.
Mindenekelõtt három változatát készítették el, egy tanulóknak valót, egy professzionálisat és egy nagyvállalatit. A tanulásra valót nem terhelték a fordítóval, az továbbra is interpreter, valóban tanulásra és kisebb házi programok írására való. A másik kettõ a kiegészítõ szolgáltatásokban különbözik egymástól, de két alapvetõ rész, a fordító és az újrafelhasználható építõkövek, programmodulok írására és használatára szolgáló vezérlésszerkesztõ mindkettõben benne van. Ezzel egyrészt kész eljáráskönyvtárak elemeit lehet beépíteni egy programba, másrészt úgy lehet szoftvert írni, hogy az minél több máshol, máskor felhasználható zárt egységet, objektumot tartalmazzon. Ezekbõl az objektumokból aztán kialakulhat egy házi könyvtár. A Microsoft állítása szerint a fordító a korábbi kiadásokbelinél jóval gyorsabb programot készít, ebben a Visual Basicben tehát már nemcsak a programírás megy gyorsan, de a kész alkalmazás is.
A Microsoft közreadott számai szerint Magyarországon az eladott programkészítõ eszközöknek 18 százaléka Visual Basic, amit az amerikai 28 százalékhoz képest alacsonynak tartanak. Mindenesetre ez az arány - ha a Microsoftnál keveslik is - azt mutatja, hogy vannak helyek, ahol erre a nyelvre és erre a programozási környezetre alapozva készülnek a programok. Mint a példaként felvonultatott Revolution SoftWare Studiónál, ahonnan Juhász Zsolt mesélte el a jelenlévõknek, szerinte mire való a Visual Basic. Ugyanarra, amire a commodore-os Basicet is sokan használták, ügyviteli programok készítésére. Ki is emelt néhány, ebben a felhasználói körben jól használható szolgáltatást, a könnyű képernyõ tervezést-készítést, az áttekinthetõ programot, a beépített és kisebb-nagyobb adattárak kezelésére alkalmas Microsoft Accesst, a kapcsolatot a Microsoft Office-szal és az ActiveX objektumok hatalmas választékát. Elmondta, hogy egész piaca alakult már ki az ActiveX moduloknak, vannak helyek az Interneten s egy-egy részfeladat megoldásához gyakorta fordulnak ezekhez, hiszen gyorsítani tudják a programkészítést.
Felhasználtak kész objektumot, amikor az Amway megbízásából telefonkezelõ programot írtak, de vannak ActiveX-elemek a kimutatáskészítõ programjukban, az ügyviteli rendszereikbe beépített Visual Printerben is. Ez Juhász Zsolt szerint egy sokoldalú, az ügyintézõ által széles határok között paraméterezhetõ eljárás, amely meggyorsítja a különféle szempontú jelentések elkészítését, és szükségtelenné teszi a programozó jelenlétét, részvételét a folyamatban. A cégek elemzés iránti növekvõ igényét jelzi, hogy a Visual Printer beépítése után ugrásszerűen nõtt alaptermékük, az Iroda ++ iránti kereslet.
VaMá