Az Egyesült Államok távhívási piacán negyedik helyen álló WorldCom az amerikai történelem legnagyobb, 30 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát tette az amerikai távolsági távközlési ranglista második helyét elfoglaló MCI megszerzésére. Ha létrejön az ügylet, az új társaság az Egyesült Államok második legnagyobb globális távközlési konszernje lesz az AT&T mögött; tavaly a WorldCom és az MCI együttes bevétele csaknem elérte a 30 milliárd dollárt, az AT&T 52 milliárdos forgalmat bonyolított le.
A WorldCom ajánlata - amely az MCI adósságának átvételével elérheti a 35 milliárd dollárt is, és amelynek keretében az MCI minden egyes részvényéért 41,50 dollárt kap - alaposan meghaladja azt a 17 milliárd dollárt, amelyet a British Telecom kínált a cég részvényeinek 80 százalékáért (az MCI 20 százaléka már a BT birtokában van). A hír bejelentése után egyébként az amerikai tõzsdén 20 százalékkal, 35,25 dollárra szökött fel az MCI papírjainak árfolyama, miközben a WorldCom-részvények egy dollárral, 34,375 dollárra estek.
A MCI-ra tett ajánlatával azonban még nincs vége a nem is olyan régen még alig ismert WorldCom terjeszkedésének: a vállalatóriás ugyancsak a napokban jelentette be, hogy 2,4 milliárd dollárért megvásárolja a Brooks Fiber Propertiest, amely közepes nagyságú amerikai városokban végez távközlési szolgáltatást. Ami pedig a korábbi beszerzéseket illeti, ismert, hogy a múlt hónapban a CompuServe adatszolgáltató-kommunikációs hálózatára tette rá a kezét, s megszerezte Hollandia legnagyobb Internet-szolgáltatóját, az NLnetet is. A WorldCom közelmúltban lebonyolított legnagyobb üzlete mégis az MFS Communications tavaly decemberi megszerzése volt 13,3 milliárd dollárért - a céggel a nagy amerikai és külföldi városok száloptikai hálózata került a WorldCom birtokába -, de ezenkívül elõnyös ügylet volt az Egyesült Államok vezetõ Internet-szolgáltatójának, a UUnetnek a megvétele is.
A British Telecom egyelõre nem kommentálta az ügyet, ám elemzõk szerint nem valószínű, hogy a brit távközlési monopólium feljebb srófolja egyébként 23 milliárd dollárról leszállított, 17 milliárdos ajánlatát. Minthogy amúgy is húszszázalékos részesedése van az MCI-ban, már eleve 1,3 milliárd dollárt nyer a 135 millió részvény után, de ha úgy döntene, hogy megválik e tulajdonhányadtól, nem kevesebb mint 5,5 milliárd dollárral zsebében sétálhat ki a tranzakcióból.
A WorldCom-MCI fúzióval létrejövõ cégóriás elõtt óriási perspektívákat látnak mind a WorldCom csúcsvezetõi, mint pedig független elemzõk. Az új mamutvállalat egyik legfontosabb célja, hogy meghódítsa azt az ázsiai piacot, amelyért már ádáz küzdelmet folytat három transznacionális szövetség: az AT&T-t, a japán KDD-t és a Singapore Telecomot felölelõ World Partners, a Deutsche Telekomot, a France Télécomot és a Sprintet átfogó Global One, valamint a British Telecom, az MCI és a spanyol Telefónica alkotta Concert - bár ez utóbbi inkább még csak az igazgatósági tanácstermekben létezik. E globális konzorciumok arra törekszenek, hogy a helyi telefontársaságokkal karöltve építsék ki üzleti érdekeltségeiket, lehetõleg minél nagyobb területen - de természetesen csak azután, hogy Ázsiában is megszűntek a távközlési monopóliumok. Ezért egyelõre az ázsiai piacok nem reagáltak hevesen a megaügylet hírére, hiszen a térség számos országa féltékenyen õrködik a hazai piac felett, s a teljesen szabad verseny beindulásáig még el fog telni kis idõ.
Annál aggasztóbb a dolog az Internet szabadságát, jobban mondva szabad hozzáférhetõségét védõk számára. A WorldCom és az MCI a világ számítógépes hálózatán zajló amerikai forgalom több mint 60 százalékát fogja ellenõrizni, s nem lesz elhanyagolható a globális Internet-forgalomból kihasított rész sem. Ez a példátlan piaci uralom - ami miatt szinte biztosra vehetõ legalábbis az Európai Unió monopóliumellenes vizsgálata - arra csábíthatja a WorldComot, hogy használati díjat kezdjen kérni az olyan, eddig ingyenes szolgáltatásokért, mint az elektronikus levelezés vagy egy web-oldal letöltése. Ennek az Internet demokratikus hagyományaival ellenkezõ, ízig-vérig piaci szemléletnek az elsõ jele, hogy a WorldCom az év elején használati díjat kezdett felszámítani kis Internet-szolgáltató vállalkozásoktól azért, hogy azok rácsatlakozhassanak a gerinchálózatára.