Ami az információ és az alkalmazások kezelésének egyszerűségét illeti, az intranet verhetetlen. A Web-alapú technika elõnye, hogy a képzési költségek jelentõs része megtakarítható, mivel mindenki ugyanazt a felületet használja, s nem kell minden egyes alkalmazás miatt újabbnak a kezelését elsajátítani. Emellett az intranet takarékosabban bánik a sávszélességgel is, mint a push technológiát használó levelezõrendszerek.
Ugyanakkor - az elektronikus levelezéssel ellentétben - állandó vonalhasználatra készteti a felhasználókat, akik hajlamosakká válnak arra, hogy az adatbázis-lekérdezésektõl a csoportmegbeszélésekig mindenben részt vegyenek. Ezen a gondon segít az - egyelõre szabványosítás elõtt álló - Gibabit Ethernet technológia. (Ilyen, 10/100 Mbps sebességű, a normál és gyors Ethernet vonalakat kezelõ termékei már több cégnek, például a 3Comnak vannak.)
Ha a belsõ sávszélességet sikerült is megnövelni, a külsõ adatforgalomban még mindig lehetnek szűk keresztmetszetek. A 64 Kbps sebességű ISDN kapcsolatnál gyorsabb bérelt vonali összeköttetéssel lehet ugyan élénkíteni az Extranet forgalmát, de sokak szerint ennél olcsóbb megoldás a Proxy szerverek alkalmazása, amelyek éjszakánként ássák ki a vállalati kiszolgálóból mindazt, amire szükségük van.
Külföldi tapasztalatok szerint a világháló elérhetõ közelsége miatt az intranet valóságos multimédialázba hozza a munkatársakat. Elõször csak egy-egy AVI állományt töltenek le, amit késõbb több megabájtos fájlok követnek, mígnem egész csoportokat részegít meg a videózás öröme.
Fontos a kiszolgálók helyes konfigurálása és a megfelelõ kapcsolók beiktatása, a hibák kimutatásában viszont egyszerűen nélkülözhetetlenek a hálózatfelügyelõ programok. Ezek ma már egyik végétõl a másikig feltérképezik a hálózatot, és bonyolult mérõszámok helyett érthetõ jelekkel közlik, hol találtak adatforgalmi akadályokat, amelyek intranetes vagy internetes elhárítása után ismét megfelelõ válaszidõkre lehet számítani.
Általános érvényű tanács, hogy mielõtt intranet kialakításába fognánk, gondoskodjunk a z infrastruktúra bõvítésérõl, készüljünk fel a hálózat forgalmának várható növekedésére. Adatigényes (például video-) alkalmazásokat viszont csak akkor telepítsünk, ha azok mérhetõ haszonnal kecsegtetnek.
K. P.
Európai tapasztalatok
Míg az Egyesült Államokban minden száz vállalatból hatvanháromnál intranetre bízták a belsõ-külsõ adatforgalmat, az Atlanti-óceán innensõ partján - a hozzá fűzött remények ellenére - az intranet nem forgatta fel fenekestül az üzleti életet. Nagy-Britanniában a vállalatok 29 százaléka használ web-es belsõ hálózatot, Németországban a cégek 54 százalékánál működik intranet. Az európai átlag ezek után már nem meglepõ: 33 százalék.
Egy felmérés szerint az intranet bevezetése az európai cégeknél az információra éhes menedzsment igényeit elégíti ki, azaz ellenkezik a belsõ hálózat demokratikus természetével, s nem mindig párosul kellõ biztonsággal. A tartalom szabályozása "megöli" a hálózatos együttműködés ösztönösségét és alkotó szellemét. Ugyanakkor a vállalati faliújsághoz szokott dolgozókban óhatatlanul felmerül a kérdés: hivatalosnak tekinthetõ-e az, ami az intraneten olvasható?