A gyors ütemű fejlesztések révén mind nagyobb mértékben válik a digitális fotózás a hagyományos ezüst-bromid versenytársává. (Telecomputer május 5.) Nem meglepő tehát, hogy egyre több cég igyekszik hasítani egy szeletet a „képpiacról". Az üzletág úttörői - a Kodak, a Nikon, és a Canon - mellett új belépő a nyomtatóiról, valamint precíziós műszereiről ismert Hewlett-Packard.
A HP-nek szüksége van új piacokra, amit új üzleti tevékenysége révén kíván megszerezni. Az elmúlt évekbeli 33 százalékos növekedés visszaesett az egyébként hardvercégeknél jó teljesítménynek számító tíz százalék körülire, ám a cég üzleti tevékenységének lényegét jelentő nyomtatóeladás növekedése lelassult - az IDC (International Data Corp.) piackutató intézet kimutatása szerint a nyomtatóértékesítések 16 százalékos növekedése 1996-ban hat százalékra esett vissza -, s ezt a PC-, illetve szerverforgalom sem ellensúlyozza.
Világszerte trend, hogy a nyomtatógyártók új értékesítési területeket keresnek, a címkenyomtatóktól az óriásplakát-készítő eszközökig. A HP fejlesztői úgy gondolták, hogy a lézernyomtató-piac 62 és a tintasugaras piac 45 százalékának birtokában új területekre törhetnek be, s ennek érdekében elkezdték a házi digitális fotóstúdiók propagálását.
Az ötlet már viszonylag régi: egy digitális kamerát és egy fényképközeli minőséget biztosító színes nyomtatót kell összekapcsolni. A fotoprinterek azonban meglehetősen drága eszközök voltak, s csak az idén tavasszal jelentetett meg az Epson egy olyan kamerát, amelynek az ára százezer forint alatt volt. A HP négyszáz dollár alatti, Konica-licencen alapuló PhotoSmart digitális masináját nem a hagyományos professzionális fényképezőgépe versenytársának szánja, hanem elsősorban azokat a felhasználókat célozza meg, akik a képeiket nem bízzák valamilyen fotólaborra, hanem maguk akarják - ha kedvük van - a kamerához adott egyszerű vagy egyéb professzionális képfeldolgozóval retusálni és kinyomtatni, illetve akár azonnal átküldik az Interneten mindazoknak az ismerősöknek vagy üzletfeleknek, akiknek egy hagyományos fényképet postán kellett volna elküldeni, vagy a web-re küldéshez be kellett volna szkennelni. A konfiguráció kiegészíthető egy hagyományos - papír-, illetve diaképek feldolgozására alkalmas - digitalizálóval. A fejlődés persze ezzel nem áll meg, s nemsokára már a kereskedelmi forgalomban is kaphatók lesznek az olyan printerek, amelyeken közvetlenül - számítógép közbeiktatása nélkül - ki lehet nyomtatni a csatlakoztatott kamerát. Ugyancsak elkészítették már annak az eszköznek a prototípusát, amely akár mobiltelefonhoz kapcsolva valóságos Internet-postázóként működik, s a kész képet rögtön elküldi a címzettnek.
A HP-nek igen komoly előnyt jelent, hogy a vetélytársak kiváló kameráival - például a rendkívül kedvező árú DC20-sal vagy az 50MB PC Card tárolóval ellátott DC50-essel - készített felvételek többségét a HP printerein fogják papírra vinni. A Kodak egyébként évente több mint 500 millió dollárt költ digitális technikák továbbfejlesztésére - tízszer annyit, mint a HP. Ezek közül az egyik legsikeresebbnek az Internet-alapú Picture Network ígérkezik, ahol a felhasználók havi öt dollár ellenében a hálón tarthatják fotóikat, így az ismerősök nem csak megnézhetik, de bármikor le is tölthetik a képeket.
Mivel világszerte egyre nagyobb a fizetőképes igény a különféle események megörökítésére, az épületek és tárgyak képes bemutatására, ezért az üzletben részt vevő cégek akkor is igen sokat nyernek, ha nem omlik össze a hagyományos fényképezési technológia, és csupán 5-10 százalékot sikerül maguknak kihasítani. A forgalmazók szerint napjainkban a digitálisfotó-felszerelések piaca jelenleg évi hárommilliárd dollár, s ez csupán töredéke a teljes fényképészetinek. Ha nem következik be forradalmi technikai változás, akkor még jó néhány évig csak a kísérletező kedvűeknek jelent alternatívát a digitális technológia. Jelenleg még a Kodak DC120-as csúcsmodellje is képenként „csupán" egymillió pontnyi információt képes rögzíteni - az olcsóbb modellek, így a PhotoSmart pedig ennek is csak a harmadát -, addig egy átlagos 35 mm-es dián 20 millió képpont különböztethető meg. Ráadásul a digitális fényképről készült nyomatok nemcsak hogy könnyebben fakulnak ki, mint a hagyományosak, de több mint nyolcszor drágábbak is. A változást azonban jelzi egy IDC-felmérés. Eszerint 1995-ben az amerikai PC-tulajdonosok csupán négy százaléka tárolta volna lemezen a fotóit, ez a szám tavaly megduplázódott, s idén elérheti a 18 százalékot is.
A HP - valamint a színes tintasugaras nyomtatók két másik gyártója, a Canon és a piezotechnológiát alkalmazó Epson - számára viszont azért is igen fontos, hogy növekedjen a képfelhasználás aránya, mert ez egy újabb, igen hatékony eszköz a fogyasztás növekedésének az ösztönzésére. Az irodai printerboom után véget ért az otthoni nyomtatók piacának robbanásszerű növekedése, s a gyártók a növekedés megtartása érdekében a kellékfelhasználás növelését igyekeznek elérni. A több kép felhasználása ugrásszerűen megnöveli a festékfelhasználást: egy teljes méretű képet tartalmazó oldal kinyomtatása akár hússzor több tintát igényel. Mindehhez azt is hozzá kell számítani, hogy míg példul a HP-nál a legtöbb termékre körülbelül 30 százalék a bruttó haszonkulcs, addig tintapatronoknál közel 70 százalék az árrés. Nem véletlen, hogy a nyomtatóóriásnál a bevételnek csak öt százalékát teszi ki a kellékforgalmazás, mégis a nyereség negyede e területről származik.
KrIst