Bizonyos jelekből arra következtethetünk, hogy a magyarországi teleházmozgalom hatalmas hátszelet kapott, melynek forrása a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Mint azt egy sajtótájékoztatón Kovács Kálmán, a minisztérium államtitkára bejelentette, több tárcával közösen a teleház-létesítés támogatását tervezik. Már jövőre akár 100 teleház is létrehozható a KHVM, a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Településfejlesztési Tanács által odaítélt támogatásokból. Egy másik támogatási lehetőség is megfogalmazódott, miszerint a teleház felhasználható amolyan hangosbemondóként, a kormányzati, közigazgatási információ terítésének eszközeként. Olyannyira elfogadott ez a törekvés, hogy a napokban várható egy közhasznú társaság létrehozása, elsődlegesen az elektronikus közigazgatási információ szolgáltatás módszereinek kidolgozására, majd magára a terítésére.
Mint az a KHVM keretein belül fogalmazódó teleházprogram kidolgozásáért felelős Gáspár Mátyásnak e témával foglalkozó könyvéből kiderül, a teleházak létrehozásához sem feltétlenül elegendő a külső támogatás, a fenntartásuk pedig további súlyos milliókat emészthet fel évente, s erre aztán végképp csak a községi költségvetésből, illetve - egy-két év után - a bevételekből jut. A központi pénzeket tehát feltehetően szét fogják tudni osztani, lesz száz község, amely vállalkozik a teleház létrehozására, de a működtetés már akadozhat. Különösen, ha nincs senki, akit a feladat magával ragad, aki akarja a falujának a teleházat. Ez azonban nem baj, nem becsüljük le az így szerezhető számítástechnikai, irodagépesítési kapacitást, hiszen az előbb vagy utóbb mindenképpen a falu javára hasznosul.
Beleilleszthető a teleházprogram az intelligens város, falu létrehozását tervbe vevő másik törekvésbe, ami szintén a KHVM erőfeszítéseinek középpontjában áll.
Az információs társadalom kiépítésében kettős kormányzati felelősséget említ az erről szóló minisztériumi tanulmány. Habár elismeri, hogy ebbe a folyamatba való bekapcsolódásunk a jövő záloga, olyan forrásigényes területnek tartja, amelyen az állami pénzeszközökből való megvalósítás lehetetlen.
Az Európában épülő információs társadalom alapegysége a tanulmány szerint az intelligens város, ezért a nemzeti informatikai infrastruktúra fejlesztési program (NIIF) és az OMFB intelligens városokat kialakító kezdeményezését a KHVM jónak és rendkívül jelentősnek találta, és törekszik arra, hogy az eddigieknél jóval nagyobb erőforrások legyenek mozgósíthatók az intelligens város projekt támogatására. Ezért az intelligens városok létrejöttét koordináló és a szakmai szervező munkát ellátó NIIF, valamint az információs társadalom hazai kiépülésében különösen érdekelt Informatikai Vállalkozók Szövetsége bevonásával a minisztérium intelligens város projektirodát állít fel.
Vargha Márton