Június eleje óta a hazai kutatás és felsőoktatás képviselői is felhajthatnak a TEN-34 projekt keretében megvalósuló új, nagy sebességű, páneurópai információs szupersztrádára. Az uniós csatlakozásunk szempontjából is kiemelkedő jelentőségű szerződést - elsőként a régiónkbeli országok közül - a magyar kutatási és felsőoktatási intézményeket tömörítő Hungarnet, valamint a Matáv vezetői írták alá. A TEN-34 alkalmazói köre több mint tízmillióra tehető, a hazai felhasználók (elsősorban tudományos kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók, de egyre fokozódó mértékben középiskolai tanárok és diákok) száma jóval meghaladja a százezret. A kiépülő infrastruktúra lehetővé teszi a valós idejű multimédia-alkalmazásokat, azaz hangok, adatok, álló- és mozgóképek egyidejű átvitelét. A projekt megfelel azon, az Egyesült Államokban is nyomon követhető törekvésnek, miszerint a nem nyereségirányultságú intézmények önálló hálózaton, a profitorientált szférától leválasztva tartsák egymással a kapcsolatot.
A TEN-34 egyrészt IP (Internet Protocol) technológián alapuló 34 Mbit/s-os gerinchálózati elemekre, másrészt az európai távközlési szolgáltatók nagy sebességű, kísérleti ATM- (aszinkron transzfer mód) hálózataira épül. A magyarországi csomópont - egy Cisco ATM-kapcsoló - jelenleg 10 Mbit/s-os vonalon kapcsolódik Bécshez (korábban a Hungarnet 2 Mbit/s-os Matáv-vonalon kommunikált a külvilággal). Budapesten belül a két helyszín - a Victor Hugo utcai kutatói központ és a Budapesti Műszaki Egyetem intézményei - 30 Mbit/s-os optikai összeköttetésen tartják egymással a kapcsolatot. A közeljövőben várhatóan pécsi, debreceni, miskolci és szegedi, majd később más városok kutatói is csatlakoznak a hálózathoz. A tervek szerint a mai 34 Mbit/s-mal szemben 1998-ban 155 Mbit/s, 1999-ben 622 Mbit/s, az ezredfordulón pedig másodpercenként egymilliárd információs egység lesz a gerinchálózat átviteli kapacitása.
A Budapestet Béccsel összekötő optikai kábelt, valamint a szükséges berendezéseket a Matáv telepítette. A Hungarnet intézményei a Matáv első kísérleti ATM-hálózatán kommunikálnak egymással, illetve tartják a kapcsolatot a külvilággal. Az előreláthatólag év végéig tartó kísérleti időszak alatt a hálózatot más felhasználók nem vehetik igénybe. A kereskedelmi ATM-szolgáltatás várhatóan 1997 végén, 1998 elején indul. Tíz-tizenkét nagy pénzintézet már jelezte, hogy nagy sebességű, 10-200 Mbit/s-os átviteli utakat bérelne a Matávtól.
Az ATM cellatovábbításon alapuló, nagy sebességű, kapcsolt távközlési technológia. Lehetővé teszi a rugalmas sávszélesség-kiosztást, ami rendkívül fontos a valós idejű multimédia-alkalmazásoknál. Nemzeti ATM-hálózatok már számos európai országban működnek, ezek tökéletes összehangolása azonban komoly munka. Az egyik legnagyobb körültekintést igénylő feladat - a hálózat nyilvános, kapcsolt volta miatt - a biztonsági kérdések minden elvárásnak megfelelő, színvonalas megoldása. Új feladatot jelent a távközlési szolgáltatóknak, hogy minden ATM-felhasználót optikai kábellel kell a hálózathoz csatlakoztatni.
M. J.