Milyen stratégiát kell követni, hogy az információs társadalom építése Kelet-Közép-Európában az Európai Unió országaival összhangban folyjon? E kérdés állt a középpontjában annak a június 12-13-i budapesti konferenciának, amelyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint az Európai Bizottság DG XIII főigazgatósága rendezett. Az eseményen régiónk tizenhárom országából csak Bosznia és Macedónia hiányzott, a száz főt meghaladó szakértői gárda egyharmada az EU-t, egyharmada Magyarországot, egyharmada pedig a régió többi országát képviselte. A budapesti fórumon hat szekcióban folytak a tanácskozások.
A konferencia résztvevői minden témakörben ajánlásokat fogadtak el, amelyeket az 1997 októberében Brüsszelben sorra kerülő miniszteri szintű fórum elé visznek.
A konferencia ajánlja a kormányoknak, hogy támaszkodjanak az információs társadalomra vonatkozó, az üzleti és magánszektor által összegyűjtött piaci adatokra, működjenek együtt az összes érdekelt partnerrel, különös tekintettel a magánszektorra, hozzanak létre nemzeti információs szervereket, továbbá határozzák meg az információs társadalom megvalósítása során elérni kívánt nemzeti célokat. E munkában összegyűjtött statisztikák fedjék le az összes kelet-közép-európai országot együttesen, valamint tartalmazzák a nemzeti vonatkozásokat is.
Az ajánlások második csoportja ahhoz a mindenki által elfogadott gondolathoz kapcsolódik, hogy az információs társadalomban a magánszektor játssza a vezető szerepet. Javasolt olyan nyilvános konzultációs testületek létrehozása, amelyekben a legfontosabb kereskedelmi, ipari és fogyasztói szervezetek képviselői is jelen vannak, s ezáltal részt vesznek az információs társadalom építésére vonatkozó stratégiai és politikai vezérfonal kialakításában. A nemzeti információs társadalom politika tartalmazzon kifejezetten a kis- és középvállalkozásoknak szánt intézkedéseket, mint például adóösztönzés az informatikai berendezések vásárlásához. A távközlési és informatikai ágazatokban alkalmazzák az
EU közbeszerzésekre vonatkozó direktíváit.
Nagyon fontos kérdések merülnek fel az információs társadalom jogi kereteivel kapcsolatban. Ajánlott, hogy a kelet-közép-európai országok építsenek ki olyan, az EU érvényes direktíváin és jogszabályain alapuló keretrendszert, amely biztosítja az intellektuális szerzői jogok védelmét. Ki kell alakítani a személyes adatok védelmének általános jogi kereteit, továbbá olyan ágazatspecifikus jogszabályokat kell alkotni, amelyek elrendelik a törvényes és helyes adatfeldolgozást (elektronikus tranzakciók). Az államnak kettős szerepe van az információbiztonságba vetett közbizalom megerősítésében. Egyrészt a digitális aláírás, a kommunikációs bűncselekmények, az elektronikus bizonyítékok stb. közös jogi és szabályozási kereteinek kidolgozása, másrészt a műszaki és üzleti megoldások piacra jutását elősegítő szabványok, igazolási rendszerek, gyakorlati kódexek stb. megalkotása.
A konferencia javasolja, hogy a kormányok nemzeti stratégiájuk kialakításakor foglalkozzanak az infrastruktúra területi/földrajzi vonatkozásaival. Ajánlatos, hogy a kelet-közép-európai országok és a velük határos EU-tagállamok szabályozó hatóságai biztosítsák a nemzetközi távközlésitarifa-struktúrák kiigazítását, nevezetesen csökkentsék vagy szüntessék meg az árképzési anomáliákat a viszonylag rövid távolságú nemzetközi kommunikációban, a határ menti területeken. Javasolt, hogy az EU finanszírozzon egy olyan projektet, amelynek célja az alapszolgáltatások, infrastruktúrák és alkalmazások regionális eltéréseinek elemzése. EU-támogatásra lehet szükség a nemzeti, esetleg regionális stratégiák kialakításához is a társadalmi és gazdasági szakadékok csökkentése érdekében.
Az alapvető távközlési infrastruktúra kérdéseivel foglalkozó szekció javasolja, hogy a kelet-közép-európai országok kormányai vegyenek részt az infrastruktúra fejlesztésében, beleértve a B-ISDN- (széles sávú ISDN) technológiák demonstrációs projektjeit is, különös tekintettel az egészségügyben, az iskolákban, a könyvtárakban, az egyetemeken stb. A konferencia résztvevői ajánlják, hogy az EU tegye lehetővé a TEN-Telecom-projektek kibővítését régiónk irányába. E célra ajánlott Phare-pénzeszközök felhasználása. Javasolt továbbá, hogy a helyi távközlési társaságok beruházási célból csökkentett kamatozású kölcsönök elérésére Phare-eszközöket használhassanak fel.
Mivel az információs társadalom felé vezető lépések fontos részét képezik az EU-csatlakozás stratégiájának, e kérdéskört politikai prioritásként kell kezelni a kelet-közép-európai országokban. Javasolt, hogy az EU- és a kelet-közép-európai országok miniszteri információs társadalom fóruma által kezdeményezett együttműködési akciókat vonják össze az EU információs társadalom fóruma által kezdeményezettekkel mindazokban az esetekben, amikor a feleknek közös érdekeik és céljaik vannak.
Ajánlott egy információstársadalom-orientált, több országra kiterjedő Phare-program létrehozása, amely támogatja az egyének részvételét az együttműködési akciókban. Javasolt, hogy a kormányok térképezzék fel a közszféra új szerepeit a lényeges politikai területeken. Szükséges továbbá az állami és a magánszféra közötti partneri viszony új formáinak a kialakítása. A kormányok közvetítőként léphetnének fel a terület kulcsfontosságú szereplői közötti párbeszéd és együttműködés érdekében.
Mallász Judit