EDI '97 címmel június 18-19-én konferenciát rendezett az elektronikus kereskedelemről a Közlekedéstudományi Intézet. A szemináriumot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Matáv és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatta. Az immár harmadik alkalommal megrendezett EDI-konferencia vezérgondolata - most először - az elektronikus kereskedelem volt. Mi minden tartozhat az elektronikus kereskedelem fogalomkörébe, mit takar az EDI és EDIFACT rövidítés?
Elektronikus kereskedelem alatt nem csak a szűken vett kereskedelmi tevékenységek elektronizált formáját kell érteni, hanem ide sorolhatjuk a gazdaság, a közigazgatás és a társadalom életének számos egyéb területét is. Elektronikus kereskedelem például, ha valaki a számítógépe előtt ülve a csomagküldő szolgálatok kínálatát böngészi, majd feladja rendelését, ide tartozik a számítógépről lebonyolított szállodai szobafoglalás, és ide sorolható az elektronikus úton elküldött adóbevallás. Úgyszintén elektronikus kereskedelemről beszélünk, ha egy vállalati számítógépes rendszer meghatározott szabályok szerint automatikusan kapcsolatba lép egy másik számítógépes rendszerrel, árut rendel, megbízást ad, adatokat kér. A két forma közti alapvető különbség, hogy míg az első esetben a vásárló, azaz az ember kommunikál üzleti partnere számítógépével, addig a második esetben két számítógép áll egymással automatikusan kapcsolatban, küld egymásnak továbbfeldolgozható, strukturált adatokat. Ez utóbbi formát elektronikus adatcserének vagy EDI-nek (Electronic Data Interchange) is hívják. Az EDI tehát olyan hídnak képzelhető el, amely önálló informatikai rendszereket kapcsol össze - telefonon, adathálózaton vagy az Interneten -, és amelyen az üzleti adatok szabványos formában mozognak. Az EDIFACT az elektronikus adatcsere ENSZ által 1987-ben kidolgozott világszabványa. Az EDIFACT-hoz igazodva olyan adatkommunikáció bonyolítható le, amelynek tartalma a világ összes felhasználójának ugyanazt jelenti, a nyelvtől és az alkalmazott számítógéptől függetlenül.
Egyelőre nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok az EDI hazai elterjedéséről. A néhány évvel ezelőtti kezdeti lépések után igen lassú volt az előrehaladás, de az idei konferencia iránti óriási érdeklődés (mintegy kétszáz fő) valamiféle áttörésre enged következtetni. A világtendenciákat illetően több adatot is felsoroltak az előadók. Előrejelzések szerint 2000-ben 21,9 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak majd le online módon az Interneten.
Az IDC piackutató cég felmérése szerint 1997-ben a világ EDI-felhasználóinak a száma eléri a 254 ezret, jövőre pedig már 368 ezer előfizetővel számolhatunk. Az IDC 1998-ra a világ elektronikus levelezési forgalmát 1,8 milliárd, EDI-forgalmát 1,5 milliárd, fax-forgalmát pedig egymilliárd dollárra prognosztizálja. Több előadó is hangsúlyozta, hogy az elektronikus kereskedelem elterjedése alapvetően nem műszaki kérdés (az már megoldott). A siker nem a rendszer, hanem sokkal inkább a szervezeti, emberi döntések függvénye. Komoly felelősség hárul a kormányzatokra, amelyek egyrészt döntéshozóként, másrészt pedig felhasználóként nagy lökést adhatnak az elektronikus adatcsere elterjedésének. Nem esett azonban szó az EDI bevezetésének költségvonzatairól.
Halász Gyula, a KHVM minisztériumi főtanácsosa nagy vonalakban áttekintést adott az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetéről. Eszerint a vámügy területén kezdeményezésekről beszélhetünk, az okmányok elektronikus formája már elkészült. Nem érintette meg az EDI a munkaügyet, érdeklődés tapasztalható viszont a társadalombiztosítás és a nyugdíjbiztosítás háza tájáról, az egészségügy pedig valamelyest már túljutott a puszta érdeklődésen. Az adóügyek terén ígéretes lépések történtek, már folynak az elektronikus adóbevallási kísérletek. Ami a statisztikai adatgyűjtéseket illeti, intézményes alkalmazásokról még nem beszélhetünk, de már vannak részeredmények. Nincs élő alkalmazás a számvitelben, nem tapasztalható mozgás a jog vonalán és a biztosítótársaságoknál sem. Részleges alkalmazások működnek a veszélyes árukkal foglalkozó cégeknél (például belvízi hajózás). Rendkívül nagy szerephez juthat az elektronizálás a kereskedelemben, ahol természetesen nemcsak a végfelhasználókkal kapcsolatban álló egységek, hanem a teljes ellátási lánc (nyersanyagforrások, gyártás, logisztika, kereskedelmi egységek) elektronikus adatcseréjéről van szó. Ebben a szegmensben sem beszélhetünk még az alkalmazások széles körű elterjedéséről, de már vannak biztató próbálkozások. Az építőipar szereplői az érdeklődés szintjén mozognak. A turizmusban és a szabadidőiparban még a tájékozódás is igen csekélynek mondható. Jó példa a pénzügy, ahol már vannak kísérleti, működő alkalmazások (habár tömeges elterjedésről még nem beszélhetünk). Szép kezdeményezések mutatkoznak a szállítmányozás területén, ahol - jellemzően külső hatásra - szintén vannak már működő rendszerek.
Mallász Judit
KSH, VPOP, APEH
A Központi Statisztikai Hivatalnál futó pilotprojekt keretében nemzetközi statisztikai adatszolgáltatás, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a KSH közötti elektronikus adatcsere történik. Az első lépéseket 1995 decemberében tették meg, amikor megkezdődött az éles adatküldés az ENSZ számára (GDP, kereskedelmi adatok). Az Eurostat felé irányuló elektronikus adatszolgáltatás beüzemelése folyamatban van (fő gazdasági mutatók, árak, export-import stb.). A KSH általános EDI projektjének tenderkiírása folyamatban van.
*
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a vámáru-nyilatkozatok elektronikus úton történő kitöltéséhez az Asycuda programcsomagot fogja alkalmazni. Az Asycuda formátuma konvertálható EDIFACT formátummá, azaz megoldott a nemzetközi összhang. Az elektronikus adatcsere bevezetéséhez szükséges hardver beszerzése a Phare-program segítségével történik. Az előadáson elhangzott, hogy Magyarországon összességében több mint százezer vámügyfelet tartanak nyilván, akik közül mintegy ötvenezren állandó ügyfélnek tekinthető. E nagy szám különösképpen indokolttá teszi a vámügyek intézésének elektronizálását.
*
Kovács Csaba, az APEH munkatársa élő bemutatóval kísért előadás keretében ismertette azt a jelenleg még kísérleti fázisban lévő rendszert, amelynek segítségével elektronikus úton is megtehetjük majd adóbevallásunkat. Az adóigazgatás-korszerűsítési projekt 1996 elején a fő irányvonalak kijelölésével indult, majd ez év májusában kiválasztották a partnercégeket. A rendszer megvalósításában a Unisys és az Ediport Kft. vesz részt, a telepítés és a tesztelés folyamatban van. A kísérletekbe öt kiemelt adózót vontak be, akik havi áfa-bevallásukat elektronikusan teszik meg (9765-ös nyomtatvány) és nyújtják be. Az adatcsere telefonvonalon történik, az üzenetkezelés X.400 szabványú, az üzenetek EDIFACT-formátumúak. Az elektronikus adóbevallással várhatóan lecsökken a hibásan kitöltött űrlapok száma, ugyanis a rendszer számos ponton ellenőrzi a kitöltés helyességét. (Az Egyesült Államokban a papíralapú adóbevallások 30 százalékos hibaaránya az elektronikus bevallással 2 százalékra csökkent.) Az adózónak az elektronizálás kényelmesebb ügyintézést jelent, elmarad például a postázás.
Az APEH-projekt megvalósítása során nagyon fontos lépés a technikai környezet jogi elfogadtatása. Ezt követheti majd további nagy adózók bevonása, valamint az elektronizált nyomtatványok körének kibővítése. Az elektronikus adóbevallás csak ezen lépések megtétele után terjeszthető ki a kis adózók népes táborára. A fentieken kívül fontos lépés a szolgáltatók bevonása, ugyanis jelenleg a rendszert maga az APEH üzemelteti.
Ki kicsoda?
A konferencián hét, a témában érintett cég mutatkozott be. A sort a Matáv nyitotta meg, amely a General Electric Information Services (GEIS) EDI technológiáján alapuló értéknövelt hálózati szolgáltatást kínálja ügyfeleinek. A rEDInet tulajdonképpen egy elektronikus postafiókrendszert bocsát felhasználói rendelkezésére, amelyen keresztül az elektronikus adatcsere lebonyolítható. Az 1996 júniusában indított kísérleti üzemben tizenegy vállalat vett részt, többek között az Unilever, a Coca-Cola és a Master Foods Hungary. A kereskedelmi szolgáltatás múlt év novemberében indult.
A GEIS mellett a világ másik nagy EDI-szolgáltatója, az AT & T is jelen van a magyar piacon. Az Ediport Kft. az AT & T Easylink-szolgáltatások képviselete mellett EDI-szoftverek fejlesztésével, konzultációval, EDI-projektek kivitelezésével és oktatással is foglalkozik. Az Ediport munkatársainak közreműködésével készül az APEH rendszere.
Az IDOM fő tevékenységi területe az üzenetszabványok kidolgozása, illetve honosítása, magyar alkészletek kialakítása, továbbá üzleti célú EDI-alkalmazások készítése. A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál működő rendszerről számoltak be, ahol az ingóságok jelzálogának nyilvántartását eleve elektronikus alapokon hozták létre.
A CSB-System Hungary olyan integrált vállalatvezetési rendszerekkel foglalkozik, amelyekbe beépítik az EDI-modult. Az első ilyen alkalmazás hazai tesztje a Penny Market áruházláncnál folyamatban van.
EDI-tanácsadással, EDI-stratégia készítésével, valamint alkalmazások kialakításával foglalkozik a Számalk-Softec Kft. Egy megoldása például az EDI-üzenetek adatait kívánságra Excel-táblázatba helyezi. Referenciái között az Opel beszállítóinak kidolgozott rendszerét, valamint a Toyota Magyarországnak szállított megoldását említette az előadó. A Toyotánál tizenhétféle EDI-üzenetet használnak a megrendelői kör, a beszállítói kör, az új autók beszerzésével, valamint a garanciális ügyek intézésével foglalkozó részlegek közötti elektronikus adatcsere lebonyolítására.
Az LNX Kft. a belga Stesud EDI szoftvereit az Infonet Software Solution kommunikációs hátterével kínálja a magyar piacon. A hazai rendszerintegrátor az üzenetek belső formátumát hozzáigazítja az EDI követelményeihez, valamint biztosítja a felhasználók oktatását. Referenciái közé tartozik a BPW-Rába, valamint a győri Rába-Volvo.
A cégbemutatkozások sorát a világ minden fejlettebb országában működő, semleges Cargo Community System (árufuvarozási közösségi rendszer) zárta.
Az IDC piackutató cég felmérése szerint 1997-ben a világ EDI-felhasználóinak a száma eléri a 254 ezret, jövőre pedig már 368 ezer előfizetővel számolhatunk. Az IDC 1998-ra a világ elektronikus levelezési forgalmát 1,8 milliárd, EDI-forgalmát 1,5 milliárd, fax-forgalmát pedig egymilliárd dollárra prognosztizálja. Több előadó is hangsúlyozta, hogy az elektronikus kereskedelem elterjedése alapvetően nem műszaki kérdés (az már megoldott). A siker nem a rendszer, hanem sokkal inkább a szervezeti, emberi döntések függvénye. Komoly felelősség hárul a kormányzatokra, amelyek egyrészt döntéshozóként, másrészt pedig felhasználóként nagy lökést adhatnak az elektronikus adatcsere elterjedésének. Nem esett azonban szó az EDI bevezetésének költségvonzatairól.
Halász Gyula, a KHVM minisztériumi főtanácsosa nagy vonalakban áttekintést adott az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetéről. Eszerint a vámügy területén kezdeményezésekről beszélhetünk, az okmányok elektronikus formája már elkészült. Nem érintette meg az EDI a munkaügyet, érdeklődés tapasztalható viszont a társadalombiztosítás és a nyugdíjbiztosítás háza tájáról, az egészségügy pedig valamelyest már túljutott a puszta érdeklődésen. Az adóügyek terén ígéretes lépések történtek, már folynak az elektronikus adóbevallási kísérletek. Ami a statisztikai adatgyűjtéseket illeti, intézményes alkalmazásokról még nem beszélhetünk, de már vannak részeredmények. Nincs élő alkalmazás a számvitelben, nem tapasztalható mozgás a jog vonalán és a biztosítótársaságoknál sem. Részleges alkalmazások működnek a veszélyes árukkal foglalkozó cégeknél (például belvízi hajózás). Rendkívül nagy szerephez juthat az elektronizálás a kereskedelemben, ahol természetesen nemcsak a végfelhasználókkal kapcsolatban álló egységek, hanem a teljes ellátási lánc (nyersanyagforrások, gyártás, logisztika, kereskedelmi egységek) elektronikus adatcseréjéről van szó. Ebben a szegmensben sem beszélhetünk még az alkalmazások széles körű elterjedéséről, de már vannak biztató próbálkozások. Az építőipar szereplői az érdeklődés szintjén mozognak. A turizmusban és a szabadidőiparban még a tájékozódás is igen csekélynek mondható. Jó példa a pénzügy, ahol már vannak kísérleti, működő alkalmazások (habár tömeges elterjedésről még nem beszélhetünk). Szép kezdeményezések mutatkoznak a szállítmányozás területén, ahol - jellemzően külső hatásra - szintén vannak már működő rendszerek.
Mallász Judit
KSH, VPOP, APEH
A Központi Statisztikai Hivatalnál futó pilotprojekt keretében nemzetközi statisztikai adatszolgáltatás, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a KSH közötti elektronikus adatcsere történik. Az első lépéseket 1995 decemberében tették meg, amikor megkezdődött az éles adatküldés az ENSZ számára (GDP, kereskedelmi adatok). Az Eurostat felé irányuló elektronikus adatszolgáltatás beüzemelése folyamatban van (fő gazdasági mutatók, árak, export-import stb.). A KSH általános EDI projektjének tenderkiírása folyamatban van.
*
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a vámáru-nyilatkozatok elektronikus úton történő kitöltéséhez az Asycuda programcsomagot fogja alkalmazni. Az Asycuda formátuma konvertálható EDIFACT formátummá, azaz megoldott a nemzetközi összhang. Az elektronikus adatcsere bevezetéséhez szükséges hardver beszerzése a Phare-program segítségével történik. Az előadáson elhangzott, hogy Magyarországon összességében több mint százezer vámügyfelet tartanak nyilván, akik közül mintegy ötvenezren állandó ügyfélnek tekinthető. E nagy szám különösképpen indokolttá teszi a vámügyek intézésének elektronizálását.
*
Kovács Csaba, az APEH munkatársa élő bemutatóval kísért előadás keretében ismertette azt a jelenleg még kísérleti fázisban lévő rendszert, amelynek segítségével elektronikus úton is megtehetjük majd adóbevallásunkat. Az adóigazgatás-korszerűsítési projekt 1996 elején a fő irányvonalak kijelölésével indult, majd ez év májusában kiválasztották a partnercégeket. A rendszer megvalósításában a Unisys és az Ediport Kft. vesz részt, a telepítés és a tesztelés folyamatban van. A kísérletekbe öt kiemelt adózót vontak be, akik havi áfa-bevallásukat elektronikusan teszik meg (9765-ös nyomtatvány) és nyújtják be. Az adatcsere telefonvonalon történik, az üzenetkezelés X.400 szabványú, az üzenetek EDIFACT-formátumúak. Az elektronikus adóbevallással várhatóan lecsökken a hibásan kitöltött űrlapok száma, ugyanis a rendszer számos ponton ellenőrzi a kitöltés helyességét. (Az Egyesült Államokban a papíralapú adóbevallások 30 százalékos hibaaránya az elektronikus bevallással 2 százalékra csökkent.) Az adózónak az elektronizálás kényelmesebb ügyintézést jelent, elmarad például a postázás.
Az APEH-projekt megvalósítása során nagyon fontos lépés a technikai környezet jogi elfogadtatása. Ezt követheti majd további nagy adózók bevonása, valamint az elektronizált nyomtatványok körének kibővítése. Az elektronikus adóbevallás csak ezen lépések megtétele után terjeszthető ki a kis adózók népes táborára. A fentieken kívül fontos lépés a szolgáltatók bevonása, ugyanis jelenleg a rendszert maga az APEH üzemelteti.
Ki kicsoda?
A konferencián hét, a témában érintett cég mutatkozott be. A sort a Matáv nyitotta meg, amely a General Electric Information Services (GEIS) EDI technológiáján alapuló értéknövelt hálózati szolgáltatást kínálja ügyfeleinek. A rEDInet tulajdonképpen egy elektronikus postafiókrendszert bocsát felhasználói rendelkezésére, amelyen keresztül az elektronikus adatcsere lebonyolítható. Az 1996 júniusában indított kísérleti üzemben tizenegy vállalat vett részt, többek között az Unilever, a Coca-Cola és a Master Foods Hungary. A kereskedelmi szolgáltatás múlt év novemberében indult.
A GEIS mellett a világ másik nagy EDI-szolgáltatója, az AT & T is jelen van a magyar piacon. Az Ediport Kft. az AT & T Easylink-szolgáltatások képviselete mellett EDI-szoftverek fejlesztésével, konzultációval, EDI-projektek kivitelezésével és oktatással is foglalkozik. Az Ediport munkatársainak közreműködésével készül az APEH rendszere.
Az IDOM fő tevékenységi területe az üzenetszabványok kidolgozása, illetve honosítása, magyar alkészletek kialakítása, továbbá üzleti célú EDI-alkalmazások készítése. A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál működő rendszerről számoltak be, ahol az ingóságok jelzálogának nyilvántartását eleve elektronikus alapokon hozták létre.
A CSB-System Hungary olyan integrált vállalatvezetési rendszerekkel foglalkozik, amelyekbe beépítik az EDI-modult. Az első ilyen alkalmazás hazai tesztje a Penny Market áruházláncnál folyamatban van.
EDI-tanácsadással, EDI-stratégia készítésével, valamint alkalmazások kialakításával foglalkozik a Számalk-Softec Kft. Egy megoldása például az EDI-üzenetek adatait kívánságra Excel-táblázatba helyezi. Referenciái között az Opel beszállítóinak kidolgozott rendszerét, valamint a Toyota Magyarországnak szállított megoldását említette az előadó. A Toyotánál tizenhétféle EDI-üzenetet használnak a megrendelői kör, a beszállítói kör, az új autók beszerzésével, valamint a garanciális ügyek intézésével foglalkozó részlegek közötti elektronikus adatcsere lebonyolítására.
Az LNX Kft. a belga Stesud EDI szoftvereit az Infonet Software Solution kommunikációs hátterével kínálja a magyar piacon. A hazai rendszerintegrátor az üzenetek belső formátumát hozzáigazítja az EDI követelményeihez, valamint biztosítja a felhasználók oktatását. Referenciái közé tartozik a BPW-Rába, valamint a győri Rába-Volvo.
A cégbemutatkozások sorát a világ minden fejlettebb országában működő, semleges Cargo Community System (árufuvarozási közösségi rendszer) zárta.