A magyarországi szoftverértékesítés jóval nagyobb ütemben nő, mint a hardvereké, derül ki a BSA Magyarország által júniusban készített felmérésből. A felhasználók tehát nemcsak az új számítógépekhez vásárolnak szoftvereket, hanem az eddigi kalózmásolatokat is igyekeznek legalizálni.
A BSA Magyarország felmérése szerint a számítógépeladások (PC-k, szerverek, munkaállomások) évi 10-12 százalékos növekedésével szemben a szoftverek értékesítése 40 százaléknál is nagyobb ütemben nőtt 1995-ről 1996-ra, illetve az idei év első öt hónapjában a megelőző év azonos időszakát tekintve. (A felméréshez a nagy szoftverházak magyarországi képviseletei és a legjelentősebb disztribútorok, forgalmazók szolgáltatták az adatokat.) A 40 százalékos átlagos növekedéshez képest az egyes gyártók, disztribútorok adatai természetesen eltérnek, vannak, amelyek piacvesztést, vannak, amelyek piacnyerést könyvelhettek el az elmúlt időszakban.
A BSA (Business Software Alliance) a szoftverkalózkodás elleni nemzetközi szervezet, tagjai közé tartozik többek között az Autodesk, az Adobe, a Borland, a Lotus, a Microsoft, a Novell, a Symantec is. A szervezet becslése szerint mostanság 69-70 százalékra tehető az illegális szoftverek aránya Magyarországon, a két-három évvel korábbi 80-85 százalékhoz képest ez jelentős javulás. A nyugat-európai átlag egyébként 45-50 százalék, míg az Amerikai Egyesült Államokban 28 százalék. Az európai átlag nagy szóródást takar az egyes országok között, íme néhány jellemző szám a kalózpéldányok arányára: Ausztria 47, Németország 48, Egyesült Királyság 38, Franciaország 53, Finnország 50, Csehország 62, Lengyelország 75, Románia 93.