Június 12-13-án az Európai Unió és a kelet-közép-európai országok információs társadalommal foglalkozó fórumának következő ülését előkészítő magas szintű, nemzetközi szakértői tanácskozásnak ad otthont Budapest. A másfél napos rendezvényre tizenhárom közép-kelet-európai ország szakértői, az EU felelős tisztségviselői, pénzintézetek és a magánszektor képviselői, konzulensek, valamint néhány EU-tagállam hivatalnokai, összesen mintegy kilencvenen kaptak meghívást. A tanácskozás rendezője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és az Európai Bizottság DG XIII Főigazgatósága.
Három évvel ezelőtt az úgynevezett Bangemann-jelentés meghirdette az információs társadalom témakörét, és a tanácskozásokba rövidesen bevonták a kelet-közép-európai országokat is. A közös munka célja, hogy a kontinens országai egy irányba haladjanak. Az első miniszteri szintű fórumot Brüsszelben tartották, ahol az EU-n kívül a tíz társult ország, valamint számos távközlési, informatikai és banki szakember vett részt. A második fórumot 1996 szeptemberében Prágában rendezték, majd idén októberben ismét Brüsszel lesz a házigazda. Az őszi fórumra négy témakörben folyik a felkészülés. A kelet-közép-európai országok és az EU koordinált együttműködésének stratégiai és politikai kérdéseit Magyarország, a Prágában elfogadott akcióterv előrehaladását Szlovénia, az okatási kérdéseket Észtország, a kormányzaton belül alkalmazott információtechnológiai és távközlési kérdéseket Csehország fogja össze.
Budapesten hat szekcióban folynak majd a tanácskozások, hallottuk Csapodi Csabától, a KHVM fejlesztési főosztályának vezetőjétől, a konferencia elnökétől. Minden témakörben - a vitát elősegítendő - három-négy előadás hangzik el, amelyek a kelet-közép-európai országok, az EU és az illető szakterület szemszögéből világítják meg a kérdést. Az eszmecsere eredményeképpen megszületnek azok az ajánlások, amelyeket a brüsszeli konferencia elé visznek. A fő témakörök: Milyen információkra van szükség az információs társadalomhoz vezető út stratégiájának kidolgozásához? Milyen formában vegyenek részt a stratégia kidolgozásában a nem kormányzati szereplők? Milyen változások (adatvédelmi, szerzői jogi védelmi stb.) kellenek ahhoz, hogy a felhasználók és a befektetők információs társadalomba vetett bizalma megerősödjön? Hogyan segítheti elő az információs társadalom a leghatékonyabban a régió és a kis országok fejlődését? Milyen kormányzati intézkedések szükségesek a meglévő infrastruktúra továbbfejlesztéséhez? Milyen formában lehet koordinálni az EU és a régió fejlesztéseit?
Egy másik - hasonlóképpen az európai információs társadalom összhangját szolgáló - miniszteri szintű konferenciára is sor kerül a nyár folyamán. Július 6-8-án Bonnban a globális információs hálózatok hatásairól tanácskoznak az EU, az EFTA és a kelet-közép-európai országok delegációi. Az eszmecserére az Egyesült Államokból, Japánból és Kanadából is érkeznek miniszterek.