Költségcsökkentés Novellel

Több, mint egy évvel ezelőtt jelent meg Amerikában az első tanulmány, amely a vállalati PC-s hálózatok fenntartási költségeit elemezte. Kiderült, hogy hiába olcsóbb egy PC-s hálózatot felállítani, mint egy UNIX-os központi számítógépből és sok-sok buta terminálból állót, ez a megtakarítás egy-két év alatt elolvad, és veszteségbe fordulhat a nagy megtakarítás. Az első tanulmányt követte a többi, s a számítógépipar szereplői sorban előálltak a maguk megoldásával a költségek csökkentésére. Abban ma már egyetértés van, hogy a költségek java részét a szoftverkarbantartás teszi ki a hálózati végpontokra telepített PC-ken.

Amerikai szokás szerint már egy betűszót is kreáltak a költségekre, és ma már mindenki a TCO-ról (Total Cost of Ownership - a tulajdonlás összköltsége), annak csökkentéséről beszél. Sok időbe telik, míg minden PC-n telepítik a merevlemezre az irodai alkalmazásokat, az operációs rendszer új változatát, s az is időbe kerül, míg a dolgozók által becsempészett játékokról felkerült vírust kiirtják mindenhonnan. Harmadikként meg kell említeni a munkájában elakadt felhasználót, aki kétségbeesetten hívja a karbantartókat, mert - mondjuk - kinagyította véletlenül a Windows Programkezelő egyik ablakát, és ezért nem talál valamit.

Mindezen gondok nagy részén segíthet, ha minél kevesebbet kell a munkahelyi számítógéphez nyúlni, minél több mindent el lehet intézni a központból. Fontos lépés például, ha a PC-kből kiveszik a hajlékonylemez-egységet, mert ettől kezdve csak a hálózatról kerülhet bármi a gépre. Hasznos az is, ha a központból egy program figyeli a teljes hálózatot, és ha lehet, el is hárítja a felfedezett hibát. A Windows ablakkinagyításhoz hasonló esetekben pedig úgy lehet gyorsan segíteni a felhasználón, hogy nem mennek oda hozzá, hanem a központi vezérlő számítógépre - a konzolra - átveszik a gépéről, amit a felhasználó lát.

Novell-hálózatokban eddig is léteztek gyakorlati TCO-csökkentő szoftverek. A ManageWise-szal megoldható a távoli felügyelet, hibafelderítés, a felhasználó eligazítása a program használatában. A Novell Application Launcher (NAL) alkalmazásindító pedig eddig arra szolgált, hogy egy külön Windows-ablakból indíthatóan a központi adattárban lehessen tartani a programokat, alkalmazásokat. Ahol használják a NAL-t, ott a gép bekapcsolás után automatikusan rákapcsolódik a hálózatra, s megjelenik a NAL ablaka a képernyőn. A felhasználó pedig rábökve a szövegszerkesztő, a számolótábla vagy valamilyen speciális helyi program ikonjára, elindítja azt. A programnak csak egy példánya van merevlemezen, a központi adattárban. Onnan töltődik be a felhasználó munkahelyi PC-jébe.

Ennek a szoftvernek jelent meg most a továbbfejlesztett második kiadása, amely a Novell osztott címtárral együttműködve teríti automatikusan a szoftvert a hálózatban, és felügyeli, melyik felhasználó melyik szoftvert milyen jogosítványokkal használhatja. Egyrészt ott, ahol ez előnyösebb, a központi telepítés helyett választhatóvá teszi például a szövegszerkesztő elhelyezését a munkahelyi gépek merevlemezén, mégpedig anélkül, hogy a szakembereknek hajlékonylemez-kötegekkel kellene mászkálniok a szervezetnél, minden egyes gépnél órákat töltve a telepítéssel és az alapparaméterek beállításával. Az automatikus eljárás révén azonban ott is elfoglalhat helyet a program egy gép merevlemezén, ahol a felhasználó azt sosem használná. Ennek megelőzésére szolgál az a lehetőség, hogy a felhasználók csak engedélyt kapnak a szoftver saját kezűleg történő telepítésére. Különösen hasznos a távoli telepítés akkor, amikor az operációs rendszernek új frissítése érkezik. A NAL 2.0 egy másik szolgáltatása a rendszerek teljességének figyelemmel követése. Ha egy program valamely részét véletlenül letörölnék vagy megsérülne az egyik gépen, a hibát automatikusan képes kijavítani.

A NAL új szolgáltatásaival tovább bővítette a Novell azokat a lehetőségeket, melyekkel egy IntranetWare hálózatban jelentősen csökkenthetők a fenntartási költségek, márpedig a jelek szerint ezek a költségek egyre jobban érdeklik a felhasználókat.

VaMá


Telecomputer
2. évfolyam, 10. szám, 1997. május 8.


Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.