Egy évvel ezelőtt jelent meg az a kormányrendelet, amely a médiatörvény értelmében határozott a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) létrehozásáról. A döntést követően négy hónapot vett igénybe, amíg a köztársasági elnök Zombory László, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora személyében kinevezte a tíztagú testület elnökét.
Megkezdődhetett tehát a munka, amit kezdetben néhány adminisztratív és pénzügyi probléma nehezített. Az akadályok mára nagyrészt elhárultak, így az NHIT betöltheti szerepét. Hogy mi is ez pontosan, arról Zombory Lászlóval beszélgettünk.
- Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egy tanácsadó, véleményező szervezet, operatív hatalma nincs. Észrevételeket, javaslatokat tesz a kormány számára a távközlés és az informatika terén zajló folyamatok segítésére. Munkája során nagyon fontos szempont annak biztosítása, hogy az egyes területek szereplői egyenlő eséllyel induljanak a piacokért folytatott versenyben. Mivel a médiatörvény megszüntette a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsot, a frekvenciák nemzeti felosztási táblázatával kapcsolatos véleményezési jogkör is az NHIT-re hárult. Javaslataink a szabályozási kérdésekre is kiterjednek.
- Milyen konkrét témákban adtak már tanácsot a kormánynak?
- Észrevételeket tettünk a hírközlés-politikai koncepció munkaváltozatával és a távközlési törvény kisebb módosításaival kapcsolatban. A Miniszterelnöki Hivatal számára az Antenna Hungária már régóta húzódó privatizációját illetően felsoroltunk több olyan kérdést, ami a végleges döntés előtt további megfontolást, részletes kidolgozást igényel. Aktuális kérdés a rövidesen bevezetendő, többeket minden bizonnyal érzékenyen érintő frekvenciadíj, ebben a témában is voltak észrevételeink.
- Kik az NHIT tagjai és mennyi időre szól a megbízatásuk?
- Három-három tagot a kormány, illetve az Országos Rádió- és Televíziótestület, egy-egy főt a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum delegál. A tagok e szervezetekből érkeznek ugyan, de nem az illető szervezeteket képviselik. Nehéz persze elképzelni, hogy egy szakértő teljesen függetlenítse magát attól az intézménytől, ahonnan érkezett, én azonban személy szerint nagyon nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy az NHIT ne egyfajta lobbyként, hanem valódi szakmai testületként működjön. Megbízatásunk négy évre szól.
- Milyen pénzügyi források biztosítják az NHIT működését?
- Törvény írja elő, hogy az NHIT működését a hírközlési alap utódjaként létrejött pénzalapból kell finanszírozni.
- A kezdeti zökkenők után tehát a távközlési-informatikai szakma számíthat a tanács útmutató javaslataira?
- Minden bizonnyal igen. Az olajozott munka érdekében Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter létrehozott egy költségvetési szervként működő irodát, aminek segítségével kezelhető mederbe terelődik az adminisztráció. Az iroda felállítása folyamatban van, teljes kiépítése év végére várható. A tervek szerint három adminisztratív és három szakértő munkatárs segíti majd az NHIT hatékony működését. Megjegyzem, hogy Magyarországon csak most alakulnak az első tanácsok, nem beszélhetünk tehát hagyományokról. Nehezíti a helyzetet, hogy nincsen a tanácsok működését szabályozó törvény, következésképpen minden szervezet valamelyest a maga útját járja. Kell egy kis idő a folyamatok letisztulására, a leghatékonyabb munkamódszerek kialakítására.
Mallász Judit