Világméretű kampányba fogott a Microsoft, hogy minél több programozót, programfejlesztőt nyerjen meg egyrészt a Windowsnak mint futtatási környezetnek, másrészt a Microsoft eszközeinek. A sorozat budapesti állomásán hat-hétszáz szakembernek ért meg tizenkétezer forintot első kézből hallani, mi várható, milyen előrelépésekre kell számítani. Bill Gates vetített előadását követően a program a Windows-programozás, a Visual fejlesztői környezet, az Exchange együttműködést támogató rendszerben és a Microsoft Office 97-ben való programozás, valamint a komponensek köré sűrűsödött. A Visual fejlesztői környezetben egyre több nyelven lehet programot írni, a klasszikus Visual Basic mellett volt szó a C++-ról, és a legújabb üdvöskéről, a javás J++-ról is. Utóbbi elnevezése szellemesen utal az objektumorientált C++ és a Java közös gyökereire. A névadók törekvése az lehetett, hogy közelebb vigyék, besimítsák a Javát a Microsoft-világba, ellensúlyozva az NC, a hálózati számítógép eszménye körül tömörülő szoftverházak távolságnövelő akcióit.
Ami az objektumorientált programozást illeti, kétségtelenül a legizgalmasabb lehetőségek, elképzelések közé tartozik a komponensprogramozás, avagy a Microsoft-világban a COM. A komponensek olyan önálló programocskák, amelyek sok helyen, esetenként többféleképpen felhasználhatók programokban, alkalmazásokban. A széles körű felhasználhatóságot a komponensek hívásának, programba való beépítésének uniformizálása teszi lehetővé. A komponenseket egyformán kell megszólítani, a válaszban aztán mindegyik megadja, mire képes, és amit tud, hogyan lehet belőle kicsalogatni.
A Windows-alkalmazásokban kényelmes eszköz a csatolás vagy beágyazás, amikor az egyik programban - például a számolótáblában - létrehozott táblázat megjelenik a szövegszerkesztővel készült jelentésben.
Amikor az ember a jelentésben változtatna a táblázat valamelyik adatán, akkor ezt nem annak az eszközeivel teszi, hanem magával a számolótáblával. Ez azonban meglehetős tárproblémákkal járhat, különösen akkor, ha abban a jelentésben van egy kis adatbázis-kezelés meg egy kis rajzolás is. A különkülön hatalmas programok együtt, egymás mellett meglehetősen nehezen férnek a memóriában, kitörölgetni és amikor kellenek, újra hívogatni azokat pedig időbe telik. A megoldás a komponensekre darabolt - vagy ha tetszik, a komponensekből összerakott - alkalmazás. Mindig csak az az önmagában kicsike - tehát gyorsan elinduló, kevés tárat kérő - eljárás dolgozik, amelyiknek feladata van, ha végzett, lelép, s átadja a helyét a következő komponensnek.
Sokféle megoldását kínálják ma már a szoftverfejlesztők és a különféle szabványbizottságok az alkalmi kapcsolatra lépő programocskából álló számítástechnikai környezetnek, amely ráadásul egy világméretű hálózatban - mondjuk, az Interneten - valósul meg.
A Microsoft programozói napnak éppen e fontossága miatt volt egyrészt főszereplője, másrészt az egyes Visual-programkészítési eszközök, a Visual-fejlesztőkészlet lehetőségeit taglaló előadásokon, bemutatókon epizodistája is a komponens.
De volt a programozói napnak egy másik epizodistája is, a Ker-Soft, amelyet eddig a Computer Associates programozási eszközei, elsősorban a DOS-os adatbáziskészítő eszköz, a Clipper, és windowsos leszármazottja, a Visual Objects elkötelezett terjesztőjeként ismertünk. Most a kongresszusi központban ők árulták - az alkalomhoz illően kedvezményes áron - a Microsoft-eszközöket. Sőt, mint azt az egyik előadásban hallottuk, már a Clipper Klubhoz hasonló Visual Klub szervezésének a gondolata is felmerült. A programvásárláshoz a Microsoft Magyarország egy ingyen Visual Basic oktatóprogrammal igyekezett kedvet csinálni, a pult előtti tolongásból ítélve nem is rosszul. Aki tanulnivalót, kézikönyvet keresett, az a Halley Kft. kínálatából válogathatott.
VaMá