Az információs társadalom megvalósításának elősegítésére, illetve az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolására és a döntések előkészítésére megalakult az informatikai és távközlési kormánybizottság. A miniszteri szintű szervezet két társelnöke a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Tagjai a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, a külügy-, a pénzügy-, a munkaügyi, a művelődési és közoktatási, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter (vagy az általuk kijelölt államtitkár, helyettes államtitkár), a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke, valamint állandó meghívottként a tagok között nem említett miniszterek által kijelölt vezetők. A bizottság legalább negyedévenként ülésezik, a közbeeső időszakban a munka szakmai előkészítésének és végrehajtásának tárcaközi összehangolását a folyamatosan működő titkárság végzi. A bizottság megalakításának előkészítésében a KHVM részéről Csapodi Csaba, a fejlesztési főosztály vezetője vett részt.
- Mi tette szükségessé az informatikai és távközlési kormánybizottság életre hívását?
- A kormányzati szerveknél és országos hatáskörű intézményeknél folyó informatikai és távközlési fejlesztéseket össze kell hangolni. Sok szempontból hátrányos, ha minden intézmény a saját, egyéni útját járja, és nincs koordináció. Természetesen szó sincs kézi vezérlésről, de célszerű kölcsönösen kialakított irányelvek alapján végrehajtani a fejlesztéseket. A rendszerek kiválasztására a bizottságnak nincs utasítási jogköre, de a szabványos csatlakozási felületeken, illetve az ajánlásokhoz kötött céltámogatásokon keresztül orientálhatja a döntéseket. A bizottság tehát összefogja a távközlési-informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos véleményeket, irányelveket, döntéshozatali joga azonban - a korábbi elképzelésekkel szemben - nincs. Elkészített anyagait döntésre a kormány elé terjeszti.
- Melyek azok a legfőbb területek, ahol a bizottság feladatokat kap?
- Feladatai közé tartozik a hálózatok bővítésére és felújítására vonatkozó fejlesztési elképzelések kidolgozása, biztonságtechnikai koncepciók kialakítása, megvalósíthatósági tanulmányok kidolgoztatása és értékelése. Nagyon fontos a javasolt hardver-, szoftver- és hálózatieszköz-választék meghatározása.
- A munka részét képezi a tenderfelhívások kibocsátása és az ajánlatok értékelése - mondta a főosztályvezető. - A bizottság felügyeli az országos jelentőségű távközlési és informatikai beruházások lebonyolítását, foglalkozik az országos jelentőségű adatbázisok létrehozásával, és ellenőrzi azok naprakészen tartását. Gondoskodik arról, hogy rendeletek garantálják az intézmények információs rendszereinek egymáshoz illeszkedő csatlakozási felületeit. Összehangolja és jóváhagyja a tárcák stratégiai terveit, elkészíti a kormányzati stratégiai tervet. Kialakítja a hálózatok és rendszerek működtetésének személyi és szervezeti feltételeit, továbbá megteremti a nemzetközi kormányzati informatikai rendszerekkel való együttműködést. A bizottság feladata ezenkívül az oktatás és tájékoztatás megszervezése, a külső felhasználók csatlakozási feltételeinek meghatározása, a kormány képviselete a hazai és nemzetközi szervezetekben, valamint a területi és ágazati önkormányzatokat érintő ajánlások és céltámogatási rendszerek kialakítása.
- Néhány hónappal az informatikai és távközlési kormánybizottság meglakulása előtt létrejött egy másik, szintén irányelveket kidolgozó, a távközlési-informatikai fejlesztéseket koordináló szervezet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács. Mennyiben különbözik egymástól a két szervezet munkája, illetve mennyiben támogatja egymás munkáját a kormánybizottság és az NHIT?
- Az információs társadalom építésével kapcsolatos feladatok nemcsak a kormányzati szférát érintik, hanem sokkal szélesebb területet ölelnek fel. Az információs rendszerek döntő része üzleti alapon, a vállalkozásokra érvényes versenyfeltételek között fog megvalósulni, amit a kormányzat csak közvetett eszközökkel tud befolyásolni. A kormány döntéseihez nélkülözhetetlen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonása. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács olyan, a kormány tanácsadó szervezeteként működő, a kormányzattól független, de a részvételével működő széles körű társadalmi fórum, amely állást foglalhat az információs infrastruktúra kialakításával és az infrastruktúrán nyújtható szolgáltatások szabályozásával kapcsolatos ügyekben. Véleményt nyilváníthat többek között az információs társadalomra való felkészülés stratégiájáról, a hírközléspolitika tervezetéről, a korlátozott erőforrások elosztásának elveiről, az új technológián alapuló rendszerek bevezetésével kapcsolatos jogszabály-tervezetekről, a központilag támogatandó kutatási-fejlesztési projektekről vagy a központi támogatásra érdemesnek tartott fejlesztésekre vonatkozó ajánlásokról. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak egyes kérdésekben, például a frekvenciák kiosztási elveinek meghatározásában, döntési joga van. A tanács állásfoglalásai gyakorlatilag az informatikai és távközlési kormánybizottsághoz fognak kerülni. Mindkét szervezetnek megvan tehát a saját mozgástere és feladata.
Mallász Judit