A hazai elektronikai, elektrotechnikai, informatikai és távközlési ipar meghatározó szereplôje a Siemens-csoport. Három nagy vállalata – a Siemens Rt., a Siemens Telefongyár Kft. és a Magyar Kábel Művek Rt. –, továbbá mintegy húsz kisebb társasága több mint háromezer-ötszáz fôt foglalkoztat. A vállalatcsoport jelenérôl, közeli és távolabbi terveirôl Hetényi Péter elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk.
– Milyen eredménnyel zárták az elmúlt évet?
– Pontos számokat még nem tudok mondani, de a Siemens-csoport várhatóan szerény nyereséget ért el 1996-ban. A Telefongyár és a Siemens Rt. egyértelműen nyereséges, a Magyar Kábel Művek (MKM) viszont a közelmúlt beruházásai miatt mérsékelt veszteséget könyvelhetel.
– Terveznek-e komolyabb változtatásokat a cégcsoport tevékenységében a közeljövôben, ha igen, mely területeken?
– Elsôdleges tervünk az informatikai ágazat erôsítése. Magyarországi tevékenységünkben ez az egyetlen terület, ahol nem vagyunk az elsô három szállító között. A jelenlegi ötödik-hatodik helyrôl szeretnénk elôrelépni, 1997-ben 1,5 milliárd forintos forgalmat tűztünk ki célul, 1998-ban pedig ennek a kétszeresét. A vezetékes telefónia és a mikrohullámú rendszerek terén a Siemens Telefongyár részesedése (nyilvános központok, átviteltechnikai berendezések) 50 százalék körül mozog, a piac azonban gyakorlatilag telített. Kiutat jelenthet, ha a többletszolgáltatások – ISDN, intelligens hálózati szolgáltatások, optikai és rádiós elôfizetôi hálózatok stb. – területén erôsítjük jelenlétünket. Alközponti üzletágunk mintegy 20 százalékos részesedésével piacvezetô, célunk ennek megtartása. Szoftverházunk, a Sysdata jelenleg több mint kétszáz fôt foglalkoztat, és döntôen az anyavállalat számára fejleszt kommunikációs szoftvereket. Az ezredfordulóig a létszámot megduplázzuk, szoftveradaptációkkal és rendszerintegrációval is kívánunk foglalkozni, és a súlypontot egyre inkább a hazai piacra helyezzük át. Az irányváltásnak már gyakorlati példája is van: a Sysdata végzi az informatikai üzletágunk részére a rendszerintegrációt a Signal Biztosítónál az új Insurance 3000 rendszerünkre. Általános elvünk, hogy megrendelôinknek komplett megoldásokat szállítsunk, beleértve az informatikai rendszereket és a kommunikációs hálózatokat.
– A dinamikus változásra más példákat is említhetek. Újdonság a Siemens Rt.-n belül a hibridáramkör-gyártás, folyamatosan nô a szombathelyi Siemens– Matsushita passzív alkatrészgyártása, megvásároltuk az Erôkar Rt.-t, ahol a késôbbiekben az erôművek szervizelésére és felújítására bevezetjük a Siemens technológiáját. Mindezen újdonságok mellett természetesen vannak olyan területek – például a távközlési hálózatok saját szerelési kapacitásai vagy az erôsáramú rendszerek egyszerű szerelései –, ahol a Siemens Rt. visszavonul, de a Siemens Telefongyár továbbra is vállalkozik. Ennek alapvetô oka a szürke, nem teljesen legális konkurencia erôs jelenléte.
– Gyakran elhangzik, hogy a Siemens – bár külföldi tulajdonban van – igazi magyar vállalat. Mit jelent ez pontosan?
– Magyarországon – és nem vámmentes területen – gyártunk, itt adózunk, és működésünk finanszírozásához kizárólag Magyarországon bejegyzett bankoktól veszünk fel hiteleket. Minden területen a saját számlás üzleteket szorgalmazzuk. Célunk, hogy a magyar gazdaság minden keretfeltételének megfeleljünk, azaz teljesen magyar nemzeti vállalatként működjünk. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyar Siemens-csoport külföldi dolgozóinak aránya nem éri el az egy százalékot, holott ez a szám más Siemens leányvállalatoknál 2-3 százalék körül mozog.
– Szállításaiknál jelenleg milyen arányt képvisel a magyarországi hozzáadott érték, illetve hogyan alakul ez a jövôben?
– Mindenekelôtt le kell szögezni, hogy egyetlen nagy gyártó, így a Siemens anyavállalat sem állít elô mindent saját maga, nagyon nehéz tehát megmondani, hogy az eladási árhoz mekkora értékkel járul hozzá a gyár, illetve a beszállítói kör. Az arány területenként változó, a nyilvános központoknál például szinte azonos hozzáadott értékrôl beszélhetünk a németországi Siemensnél és a Telefongyárnál (körülbelül 50 százalék), az alközpontoknál viszont – ahol gyakorlatilag kész termékek érkeznek hozzánk – az értékesítés, a konfiguráció tervezése, a felhasználói szoftver, a szerelés és az üzembe helyezés 20–40 százalékos értéket képvisel. Közel száz százalék értékhozzáadásról beszélhetünk a hibridáramkör- és a passzív alkatrészgyártásnál. Számításaink szerint a hazai Siemens-csoport nagy vállalatainak 1995-ös, mintegy 50 milliárd forintos saját számlás üzleti forgalmában a magyarországi hozzáadott érték átlagosan meghaladta az 50 százalékot. Ebben nagy hangsúlyt kapott a Magyar Kábel Művek teljesítménye, ahol a 17,7 milliárd forintos forgalom – az alapanyagok egy részétôl eltekintve – gyakorlatilag teljes mértékben saját érték hozzáadásából keletkezett.
– Csak a magyar piacra szállítanak, vagy exportálnak is?
– A Siemens-csoport tavalyi árbevételének körülbelül a felét exportból érte el, idén a külföldi értékesítések várhatóan a forgalom 70-80 százalékát teszik majd ki. Elsôsorban a német anyaháznak szállítunk, de vannak más németországi megrendeléseink is. Exportálunk többek között a szomszédos országokba és a Közel-Keletre. Egyik legnagyobb exportôrünk az MKM, külföldre készülnek a hibridáramkörök, s jelentôs a szoftverexport.
– Van a magyarországi Siemensnek ISO-minôsítése?
– A Siemens Rt.-n belül az egyes ágazatok külön-külön szereznek minôsítést, így a szereléseket, üzembehelyezéseket, rendszerintegrációt végzô létesítménytechnikai üzletágnak másfél éve megvan a minôsítése. A Telefongyár és az MKM a teljes vállalatra megszerezte az ISO 9001 tanúsítványt. A Siemens Rt. néhány részlegénél folyamatban van a minôsítés. Alapelvünk az volt, hogy alulról építkezve, elôször az egyes területek szerezzék meg a tanúsítványt, de tervezzük, hogy a teljes Siemens Rt.-re is elvégeztetjük a kvalifikálást.
– Ön mint a Siemens Rt. vezérigazgatója hogyan látja a magyar távközlési-elektronikai ipar helyzetét, jövôjét?
– Világtendencia, hogy a költségek csökkentése és a versenyképesség fenntartása érdekében mind az informatika, mind a kommunikáció területén központosítják a gyártást. Az összevont gyártóüzemek azonban nem egy-egy országban, a Siemens esetében például nem Németországban koncentrálódnak, hanem olyan helyekre települnek, ahol a legkedvezôbbek a feltételek. Így került például Magyarországra a hibridáramkör- vagy a passzív alkatrészgyártás. Meg kell tennünk mindent, hogy ebben a globalizációs trendben álljuk a versenyt, azaz minél több külföldi cég ítélje úgy, hogy érdemes gyártórészlegét Magyarországra telepíteni. A jó pozíció megteremtésének két alapvetô feltétele van. Egyrészt jó szakembergárdára van szükség – e téren nincs semmi hiba, másrészt megfelelô támogatásban kell részesíteni a beruházásokat. Ez utóbbi pillananyilag komoly gondot jelent, ugyanis Magyarországon az Európai Unióban alkalmazott, esetenként az 50 százalékot is elérô támogatáshoz képest maximum 10 százalékos támogatásban részesülhetnek a beruházók.
– Milyen távlati tervei vannak Magyarországon a Siemensnek?
– Az elektronikai-elektrotechnikai piacon elért 9,5 százalékos részesedésünket szeretnénk 15 százalékra növelni, és egyben természetesen megôrizni piaci vezetô szerepünket. Részt kívánunk venni a globalizációs tendenciában, azaz szeretnénk minél több gyártást és fejlesztést hozni Magyarországra. Eddig a Siemens fôleg rendszerszállítóként volt ismert a hazai piacon, a jövôben erôsíteni fogjuk a terméküzletet is. Ez elsôsorban az informatikát – PC-k, pénztárgépek, bankterminálok, szerverek, UNIX-gépek – és az ipari elektronikát érinti.
Mallász Judit