Néhány nappal ötödik születésnapja elôtt a Bosch Telecom Kft.-t megvásárolta az 1991-es alapítása óta széles körű magyarországi tevékenységet folytató Robert Bosch Kft. Az 1997. január 1-jén hatályba lépett fuzionálás óta tehát a Robert Bosch Kft. a gépjármű-felszerelések, autórádiók, elektromos kéziszerszámok, fűtéstechnikai eszközök, áramfejlesztôk, gépjármű-diagnosztikai és garázsberendezések mellett üzleti kommunikációs rendszerekkel – alközpontokkal, telefonkészülékekkel – és biztonságtechnikai berendezésekkel is foglalkozik. Walter Vedrát, a távközlési és biztonságtechnikai üzletág igazgatóját néhány aktuális témáról kérdeztük.
– Terveznek-e stratégiaváltást a magyarországi piacon a telekommunikáció területén a fuzionálást követôen?
– Nem, stratégiánk változatlan marad. Az egyesülésre csupán azért volt szükség, mert nem célszerű, hogy egy piacon több cég legyen jelen ugyanazzal a névvel. Önálló üzletágként működünk a Robert Bosch Kft.-n belül, változatlan üzletpolitikával.
– Milyen létszámú a kft., hányan foglalkoznak távközléssel?
– A száztíz fôbôl harmincegyen dolgoznak a telekommunikációs üzletágban.
– Mekkorára becsüli a magyarországi alközponti piacon a Bosch-rendszerek részesedését?
– 12–15 százalékra.
– Voltak-e műszaki újdonságaik 1996-ban, illetve mi várható idén?
– Tavaly a magyar piacon is az ISDN-rendszerek ugrásszerű terjedése volt a jellemzô, eladásaink 80-85 százalékát már ezek a korszerű, integrált hang-, adat- és képátvitelt lehetôvé tevô berendezések tették ki. Idei újdonságunk a saját fejlesztésű DECT-rendszer. Márciusban, a hannoveri Cebit-en mutattuk be a DECT-szabványú vezeték nélküli alközponti rendszerünket, amelynek magyarországi premierje az Ifabón lesz. A piaci bevezetés a kiállítást követôen várható, az engedélyeztetés már folyamatban van.
– Mi a helyzet a biztonságtechnikai üzletággal?
– Tavaly kezdett önálló részleg foglalkozni Magyarországon ezzel a területtel, s mindjárt igen nagy sikerrel. Megoldásaink egyedülállóak abból a szempontból, hogy kombinálják a tűzvédelmi és a biztonságtechnikai rendszereket. Elsôsorban nagyméretű vállalatoknak kínálunk professzionális rendszereket. Egyik fontos referenciánk a Metro áruházlánc.
– Ön több mint egy éve van Budapesten, ennyi idô bizonyára elegendô volt ahhoz, hogy jól megismerje a piacot. Milyen buktatókat lát a magyar üzleti kommunikációs piacon?
– Az egyik legfôbb gondnak azt tartom, hogy nincs elegendô szabad pénz a piacon. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy a normál eladás mellett bérleti és lízing-konstrukciókat is kínálunk ügyfeleinknek. A bérletnél azonban – míg Ausztriában tízéves idôtartamokkal dolgozunk – a magyar piac maximum ötéves szerzôdéseket fogad el, nem tudunk tehát hosszabb távra tervezni. A lízingnek nagyobb sikere van, forgalmunkból mintegy 15 százalékot tesz ki ez a konstrukció. Az átlagos futamidô négy év. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy 1996-ban – a Matáv fejlesztéseinek köszönhetôen – gyorsan terjedt az ISDN elérhetôsége. A felhasználók azonban nem ismerik kellôképpen a felhasználási lehetôségeket. Ez a jelenség egyébként Ausztriában is megfigyelhetô volt, hosszabb idôt vett igénybe, míg a felhasználók megtanulták az ISDN adta lehetôségek hatékony kihasználását. Problémát jelent számunkra az is, hogy meglehetôsen sok a piacon a régi, következésképpen olcsó távol-keleti termék. Ez a gond azonban az ISDN terjedésével csökken.
Mallász Judit