Január elseje óta új ügyvezető igazgató áll a Lucent Technologies Magyarország élén. Füzes Péter Szekeres Tibort váltotta fel, aki 1990-ben a KFKI-val megalapította a cég elődjét, az AT&T üzleti kommunikációs berendezéseinek forgalmazásával és telepítésével foglalkozó Internet Kft.-t. Fokozatosan az AT&T többségi tulajdont, majd százszázalékos részesedést szerzett a vállalatban, amely az anyacég 1995 őszén történt három részre válását követően a Lucent Technologies Magyarország nevet vette fel. Füzes Péter - aki 1990-ben szerzett mérnöki diplomát és 1991 óta tagja a csapatnak - a céggel és a hazai alközponti piaccal kapcsolatos kérdéseinkre válaszolt.
- Változik-e a korábbi magyarországi üzletpolitika a százszázalékos Lucent-tulajdon következtében?
-Az anyacég 1996 végén jelentős mértékben, több mint 600 millió forintra emelte az alaptőkét. Piaci magatartásunk és belső felépítésünk lényegében változatlan marad, továbbra is biztos partnerei szeretnénk maradni megrendelőinknek.
- Milyenek voltak az 1996-os eredmények?
- 1995 erősebb évünk volt, mint 1996. Az alközponti piac az 1991-ben indult fellendülés után beszűkült, hiszen ott, ahol égető szükség volt rá, és a pénz is rendelkezésre állt, már megvásárolták a számítástechnikai-telekommunikációs rendszereket. Megítélésünk szerint a teljes alközponti piacon 1995-höz képest a leszállított portszámot tekintve mintegy húszszázalékos volt a csökkenés.
- Mit vár 1997-től?
- Mivel a gazdaságban öt-tíz százalékos növekedést prognosztizálnak, növekedésre számítunk az üzleti kommunikációs piacon is. Tervünk, hogy megismételjük a dollárban számított 1995-ös eredményünket. Meglévő partnereinktől utánrendelésekre számítunk, sokat várunk az úgynevezett Call Centerektől (automatikus híváselosztó központok) és az integrált multimédia-rendszerektől.
- Mennyire becsüli a Lucent-alközpontok magyarországi piaci részesedését?
- Az új eladásoknál a portszámot tekintve 20-25 százalékra.
- Várható-e a piac átrendeződése a Matáv alközponti üzletágának központosításával?
- Bizonyára igen. Még nem dőlt el, hogy mely cégek lesznek a Matávcom beszállítói, ami bizonyára befolyásolja majd a piaci résztvevők stratégiáját. Mi is tárgyalunk a Matávval, de természetesen fel vagyunk készülve arra az esetre is, ha a Matávcom nem minket választ.
- A nagy hazai tendereken gyakran egyedüli tengerentúliként indul a Lucent Technologies. Jelent ez valamiféle megkülönböztetést, esetleg hátrányt az önök számára?
- Néha előfordul, hogy földrajzi preferenciákat alkalmaznak, ami esetenként a tenderkiírásban is szerepel. Furcsának tartom, hogy helyenként hátrányba kerülünk, hiszen a legtöbb működőtőke az Egyesült Államokból érkezett az országba. A Lucent nagy erőfeszítéseket tesz, hogy "jó állampolgár" legyen az Európai Unióban, gyárakat telepít a kontinensen, s termékeivel igazodik az európai szabványokhoz. Összességében azonban nem beszélhetek hátrányos helyzetről, s mivel Magyarország az EU felé tart, várhatóan a jövőben sem lesz probléma.
- Mennyiben beszélhetünk a Lucentnél magyarországi hozzáadott értékről?
- Először is száz magyar embernek - zömében diplomásnak - ad a cég munkát. Igaz, hogy maguk a berendezések az anyavállalattól érkeznek, a rendszerintegráció, valamint a speciális igények szoftver-oldali kielégítése itthon történik. Nagyon nagy jelentőségű, hogy a Lucent két évvel ezelőtt Magyarországon alakította ki kelet-európai támogatóközpontját, amely az egész régió számára végez műszaki támogatást, oktatást, szervez konferenciákat. Működik a budapesti központban egy olyan részleg is, amely a Bell Laboratórium számára szoftvereket tesztel, és az igények definiálásával foglalkozik. A konferenciákra és a tanfolyamokra mintegy ezer külföldi érkezik évente az országba.