Vannak vélemények, melyek szerint időve csökkenni fog az Internet-szolgáltatók száma, a piaci verseny a nagyoknak - különösen a keresztfinanszírozásra is képes multiknak, elsősorban a Matávnak - kedvez. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. Van ugyanis néhány sötét ló ebben a partiban, például a kábeltévések és az elektromos szolgáltatók. Aki most választ, annak a mai helyzetből érdemes kiindulnia, hiszen bármikor változtathat, s kis ügyességgel még a levélcímét is ki tudja úgy alakítani, hogy átvihető legyen egyik helyről a másikra. (Az azonosítóra ugyanis lehet álnevet ültetni.)
Más lehet fontos szempont Budapesten és más az ország más részein, legalábbis azok számára, akik telefonos kapcsolatra vágynak. A bérelt vonalas szolgáltatás, amely intézményeket, vállalkozásokat, gyárakat köt be az Internetbe más műfaj, hiszen jóval kevésbé költségérzékeny, mint a modemes, telefonos.
Az Internetben, bár egy nagy központ nincsen, azért van hierarchia. A hét-nyolc világ-, illetve nemzeti szolgáltató között vannak kiépítve a legnagyobb áteresztőképességű kapcsolatok, s minden más szolgáltató vagy önálló Internet-azonosítókkal bíró intézmény az ezeken kialakult fürt valamelyik csomópontja.
A fürt szemei az előfizetők, a végfelhasználók. Sokáig csak Amerikán, esetleg egy európai központon kereztül lehetett az egyik magyar szolgáltatótól elérni a másikon lógó előfizető adatbázisát. Ma már a magyarországi szolgáltatók között létezik közvetlen kapcsolat is. Az adatbázisok legnagyobb része persze (például a legtöbbet keresett pucérkodók) az országhatáron kívülre esik, ezért ezek elérésénél fontos, hogy a mi Internet-szolgáltatónktól milyen vonalon jutnak el az üzenetek a felső kapcsolatához, és az a vonal mennyire terhelt. A terheléshez nem elég tudni, hány előfizetővel osztozunk rajta, az az érdekes, hogy hány szolgáltató közös vonaláról van szó. Közösen használja sok szolgáltató például a Matáv kimenő vonalát.
Minél többen használnak egy, a szolgáltatók között létesített adatvonalat, annál lassabban jön rajta az információ. Például este tíz óra után - amikor a legolcsóbb, bár januárban majd hetven százalékkal éppen az internetezők "kedvéért" megemelt telefontarifa érvényes -, nehézkesebb a világháló böngészése, mint hajnalban, amikor már csak a legmegátalkodottabbak no meg az automatát használók gépe van vonalban.
Az egyforma telefonköltséggel elérhető szolgáltatók között aszerint érdemes választani, hogy az áteresztőképességből várhatóan mennyi jut ránk. Ahol helyi tarifával csak a Matáv szolgáltatása érhető el, ott elsősorban velük érdemes szerződésre lépni. Táblázatunk korántsem teljes, ezért jó tudni, hogy gyakorlatilag mindenütt lehet több szolgáltató - csak fel kell azokat deríteni. Annak, aki nagyon sokat akar az Interneten lógni, esetleg ott akar rádiót hallgatni, érdemes a kábeltévés társaságnál érdeklődnie, hátha van már Internet-szolgáltatásuk is.
A következő két szempont az lehet, vajon mennyire finoman szabályozottak a díjcsomagok, és milyen kiegészítő szolgáltatásokat kínál a szolgáltató. Aki például csak levelezni akar, annak nincs szüksége korlátlan hozzáférésre. Aki nem keresgélni akar, hanem áruiról, szolgáltatásairól saját világháló-lapokon hírt adni, gondolatait, alkotásait közzétenni, annak az lehet fontos, hogy ezt mennyiért teheti meg.
Ami a sebességet illeti, bár már létezik az úgynevezett x2 mintájú US Robotics, és léteznek más 56000 bit/másodperc sebességű telefonos modemek is, ezek csak akkor ilyen gyorsak, ha a telefonkapcsolat végig digitális. A gyakorlatban 14400 bit/másodperctől inkább a vonalak - no és a böngészőprogram - áteresztőképessége a meghatározó, nem pedig a modemé.
Vargha Márton