Hatalmas, bérbeadásra szánt számítógépes kapacitás kiépítését kezdte meg az IBM Magyarországon, mintegy kísérletként, a világon elsőként itt. A Business Computing Utilityben (BCU), vagyis az Üzleti Számítási Közszolgáltatásban éppenúgy tetten érhető a korszellem, mint az e héten a Szépművészeti Múzeumban megnyíló Internet galaxisban. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy számos, a modern élet szempontjából fontos tevékenységünk tárgya, sok esetben maga a tevékenység is fizikaliag eltávolodik tőlünk, sőt még csak tudnunk sem kell, hogy mi hol van, hol történik. Elegendő, ha meg tudjuk nevezni az adatot, a programot, ha tudjuk a címét. A többit elintézi a globális eszes számítógép-hálózat.
Aki személyi számítógéppel dolgozik, és követni igyekszik a változásokat, az tapasztalja, hogy egyre több memória, egyre gyorsabb processzor, egyre nagyobb merevlemez kell, ha követni akarja a fejlődést, át akar térni az újabb és újabb programokra. Csakhogy az a kapacitás, amin naponta tíz-húsz percig vagy akár néhány óráig futtatnak egy programot, az idő nagy részében kihasználatlan marad. A kihasználatlanságból eredő veszteséget csökkenteni lehet bérbeadással, vagy - és ez a versenyképes az IBM ötletében - másokkal szövetkezve közösen vásárolt, fenntartott gépparkkal. Egy közös számítóközpont pontosan méretezhető, kiszolgálja a résztvevők mindegyikét, s együtt nő az igények bővülésével. Korábban is voltak, ma is vannak erre a szolgáltatásra szakosodott számítóközpontok Magyarországon.
Ilyen, a felhasználóktól távol, egy központban felállított számítógéppel kínálja szolgáltatásait, a távfeldolgozást a BCU. Minden előfizető sajátjaként használja a tőle távol, csak telefonon vagy más adatátviteli közegen keresztül elérhető, bérelt számítástechnikai kapacitást. Nincs centralizálás. A programot is a számítóközpont bocsátja az előfizető rendelkezésére, ott gondoskodnak annak jóságáról, megbízhatóságáról, könyvelőprogramoknál a jogszabályváltozások követéséről.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy az IBM virtuális eszközöket ad bérbe a megrendelőnek. Számítógépes alkalmazást, amellyel az bármikor elkezdhet dolgozni, a munkát bármikor felfüggesztheti, és folytathatja ott, ahol akarja. A szolgáltatás igénybevételéhez nem kell mást tudnia, mint a számítógépet bekapcsolni, a billentyűzetet, egeret kezelni, és ismerni az alkalmazás logikáját - ha könyvelőprogram, akkor tudjon könyvelni, ha szövegszerkesztő, akkor tudjon azzal bánni, és így tovább. Amit megtakarít, ha saját rendszer kiépítése helyett ezt a szolgáltatást választja, az a helyi hálózat kiépítésének, karbantartásának költsége, a felügyeletet ellátó szakember bére, a teljes program ára.
Az IBM BCU első szolgáltatása a könyvelés lesz, mégpedig a LIBRA4GA-nak, a Micro Volán Elektronika Risc 6000-re írt, sok helyen kipróbált és bevált programjának az SP2-höz, ehhez a szolgáltatáshoz igazított változata, a LIBRABCU AIX. A rendszer PC-s változatát mintegy négyezer helyen használják. Tavaly több SP2 rendszer is vevőre talált Magyarországon - hallottuk Friedrich Bocktól, az IBM Magyarország vezérigazgatójától. Az IBM 1985 óta a leggyorsabb növekedési rátát érte el tavaly, kilenc százalékkal volt nagyobb az éves bevétele az előző évinél. Ehhez hozzájárult a magyarországi részleg is, ahol 30 százalékos volt a növekedés.
Az IBM a legnagyobb magyar exportőrök közé került 1996-ban. Hardvert és szolgáltatást több mint 400 millió dollár értékben értékesítettek külföldön. Ez volt az első teljes év Székesfehérvárott a merevlemezgyárban, ahol másfél millió egységet állítottak össze, s már épül Veszprém mellett a következő csarnok, ahol az IBM - a világ egyik legnagyobb merevlemezgyártója - újabb összeszerelő üzemet készül berendezni.
Vargha Márton