Hollandiában a bankok nemrég úgy döntöttek, hogy minden ügyfelüknek mikroprocesszoros kártyát adnak, s ehhez a tavalyi sikeres kísérlettel együtt összesen 12,5 millió, többfunkciós alkalmazásra is alkalmas CP8 kártyát vásárolnak a Bulltól.
Néhány év alatt megszoktuk a mágnescsíkos és a mikroprocesszoros kártyák használatát. Pedig ahhoz képest, mi mindenre jó különösen az utóbbi, elenyészőnek mondható a használatuk. Most azonban, hogy a kereskedők adóvisszatérítést kaphatnak, ha kártyaelfogadó számítógépet, úgynevezett POS-terminált szereznek be, gyorsan megváltozhat a helyzet. A POS-terminál egy olyan eszköz, amelybe ha belehelyeznek egy - mágnescsíkos vagy processzoros - kártyát, és begépelik a hozzátartozó PIN-kódot, akkor telefonon felhívja a központi számítógépet, egyeztet az ottani adatbázissal, és vagy leemeli a számla ellenértékét a vásárló számlájáról, vagy jelzi, ha valami rendellenességet tapasztalt.
A világban az egyik legelterjedtebb mikroprocesszoros kártya a CP8, amellyel gyártója, a Bull kezdeményezésére már évekkel ezelőtt elkezdett foglalkozni például a magyar posta. Az akkor tervbe vett egri fizetési rendszer azonban nem jött létre - bár a beszerzett eszközök még ma is működőképesek. A mikroprocesszoros kártyák közül a legegyszerűbb az, amivel telefonálni szoktunk, a CP8-nak ennél jóval többet tudó változatai is vannak. Sokéves fejlesztői munka eredményeképpen ma már több mint 700 szabadalom kötődik ehhez a mikroprocesszoros kártyához. Van benne egy CPU, központi egység, ez hajtja végre a programot, ha a kártyát beleteszik egy olvasóba, és az megszólítja. Maga a program a csak olvasható ROM-tárba van beégetve, míg a változó adatok - a kártya tulajdonoséi, a folyószámláéi, a villamosbérletéi és így tovább - az EPROM, EEPROM, FeRAM feliratú, más-más elven működő írható-olvasható tárakba kerülnek.
A legnagyobb kapacitású CP8 kártyában már 64 kilobájt fér el, ez körülbelül negyven gépelt oldalnak felel meg. Ennyi tárat egyetlen feladat - például a hitelkártya-funkció - már nem is tud kitölteni. Ezért dolgozták ki a mérnökök a memóriamegosztó CP8-programot. Ez a program részekre, partíciókra osztja az intelligens kártyában lévő tárat, és lehetővé teszi azok egymástól független használatát. Ugyanazzal a kártyával lehet telefonálni, a bankjegykiadó automatából pénzt felvenni, otthon kinyitni az ajtót, a munkahelyen használni a számítógépet vagy a fénymásolót. Mindez úgy valósul meg, hogy egyik alkalmazás olvasója sem lát mást, egyik sem tud a kártya más részével kommunikálni, mint amelyik neki van kiosztva. Fontos tulajdonsága a CP8 kártyának, hogy - ellentétben a mágnescsíkossal - olyan változata is készül, amelyet be sem kell dugni az olvasóba, csak mellé tartani.
Az Internet szolgáltatók általában olyan telefonszámon érhetők el, amely távolról csak nagyon drágán hívható. Egyedül a nagy nyilvános adathálózatok, mint a CompuServe, az America Online vagy az IBM világhálózata érhető el sok helyen mindenki számára, helyi hívással is. Kétségtelen, hogy a világ abba az irányba tart, amelyben a globális eszes hálózaton bárki bárhol be tud lépni, és azonnal a saját megszokott számítógépes környezetébe kerül.
Ehhez azonban szükség van a felhasználó egyértelmű azonosítására - s ez is megoldható a CP8-cal és a többi mikroprocesszoros kártyával, igaz ujjlenyomat-azonosítással is. A világméretű azonosítási rendszer kialakulásáig természetesen még sok víz lefolyik a Dunán, de például egyetemeken, főiskolákon, egyéb helyeken, ahol amúgy is gondot okoz, hogy az ott dolgozók, tanulók nemcsak tanulásra, munkára használják az Internetet, a helyi hálózatot, érdemes lehet kiépíteni egy ilyen azonosító rendszert. Ha ezt egy egyetemen összekapcsolják a fizetés, ösztöndíj elektronikus kezelésével, különféle POS-terminállal ellátott szolgáltatók, éttermek, büfék, könyvesboltok létesítésével, az akár gazdasági hasznot is hozhat.
"Mutasd a kártyádat, megmondom, ki vagy" - szédítő távlatokat nyithat ez a technika, de ha nem születik meg hozzá a humánus, az embert, alapjogait védő szabályozás, akkor bizony könnyen bekövetkezhet, hogy nem szabadságot, hanem alávetettséget hoz, nem csökkenti, hanem növeli az emberek kiszolgáltatottságát. A mérnökök kidolgozták a technológiát, most a jogászokon a sor, hogy megalkossák az alkalmazásának szabályait.
Vargha Márton