Napjainkban erősen nő az igény a számítógépek közötti adatátvitelre. Egyre többen választják a levelezés gyorsabb, elektronikus módját, s az Internet robbanásszerű terjedésével már nem csak a számítástechnikában, telekommunikációban jártasak csatlakoznak egyre nagyobb számban a világhálóhoz, hanem olyanok is, akik szakmájuk révén semmiféle kapcsolatban nem állnak a lehetőséget biztosító technikával. Az adatátvitel legegyszerűbben a kapcsolt telefonvonalakon, modemek segítségével valósítható meg. De vajon hogyan válasszuk ki a megfelelő eszközt? A hazai piacon sokan és sokféle modemet kínálnak. Tanácsaink összeállításakor ezen cégek közül kerestünk fel öt, elismerten hozzáértő társaságot.
Vannak olyan általános szabályok, amelyeket modem vásárlásakor mindenképpen javasolt betartani. Ezek közül első helyen említendő, hogy a vásárolt eszköz rendelkezzék a Hírközlési Főfelügyelet engedélyével. A hazai vonalviszonyokra végzett sikeres bevizsgálás az első és legfontosabb szűrője a különféle országokból érkezett modemeknek. Engedély hiányában kellemetlen meglepetések sora érheti a vásárlót.
A teljes működésképtelenség vagy bizonytalan működés mellett nem elhanyagolható, hogy az eszköz zavarhatja a hálózatot. Az engedély típusszámát és az engedélyezési okirat számát tartalmazó címkét a forgalmazónak minden készülékre fel kell ragasztania. Az előbbiekből következik, hogy nem tanácsos külföldön modemet vásárolni, ugyanis az egyes országok előírásai, vonalviszonyai jelentős eltéréseket mutatnak. Hiába rendelkezik az eszköz például a német vagy az amerikai hatóságok engedélyével, nem biztos, hogy Magyarországon működni fog. Iránymutató lehet vásárláskor a márkanév. Nem biztos ugyanis, hogy az elméletben vállalt és a terméken feltüntetett szabvány a gyakorlatban is maradéktalanul megvalósul.
Igaz ugyan, hogy egy külső modem üzembe helyezése sokaknak nem okoz problémát, a sikeres használat azonban szakértői támogatást igényel. Már a megfelelő eszköz kiválasztásánál célszerű tanácsot kérni, de még a legmárkásabb modem használatakor is merülhetnek fel szakértői közreműködést igénylő kérdések (például az alkalmazott szoftverekkel való együttműködés).
Ma már számos hazai cég komoly támogatást nyújt eszközeihez. Gyanús, ha valaki túl olcsón kínálja a terméket, ilyenkor ugyanis feltételezhető, hogy csempészett, csalással importált árukról van szó, amin a forgalmazó szeretne minél gyorsabban túladni.
Természetesen ilyenkor ismét felmerül a hazai hálózati viszonyok közötti használhatóság, továbbá szóba sem kerül a támogatás és a szerviz. Célszerű rákérdezni a garanciára. Márkás típusoknál általános a két év, de vannak, akik három, sőt öt év garanciát is vállalnak.
Vannak olyan általános szempontok, amelyek segítenek eldönteni, hogy külső vagy számítógépbe helyezhető, kártyás modemet vásároljunk.
A kártyás modem ugyan olcsóbb, mint a PC mellé helyezhető doboz, üzembe helyezése azonban feltétlenül szakértelmet igényel. Hátránya, hogy összeakadhat a PC-ben lévő más kártyákkal, azaz zavart okozhat a számítógép működésében, ha az IRQ (Interrupt Request, megszakításkérés) nincs megfelelően beállítva. Szintén ellene szól, hogy a PC megbontása garanciavesztéssel jár.
Előnye, hogy nem foglal el helyet, és nem kell hozzá külső tápfeszültség. A külső modem egyszerűen telepíthető, kijelzőkkel tájékoztat a működésről, könnyen áthelyezhető másik számítógéphez. Alkalmazása akkor jelenthet problémát, ha a PC régi, következésképpen soros portja lassú.
(Folytatás az 4.oldalon)(Folytatás az 1. oldalról)
Internetezéshez csak olyan modemet szabad venni, amely támogatja a V.34 szabványt, tanácsolja Unyi Gábor, a Comfort Kft. ügyvezetője. Ezek az eszközök 28,8 kbit/s átviteli sebességre képesek, s maximálisan kihasználják a vonalak adta lehetőségeket. Igaz, hogy a 14,4 kbit/s-os modemeknél mintegy 10 ezer forinttal drágábbak, ám ez - az alacsonyabb telefonszámla miatt - akár egy hónap használat során megtérülhet. Egyre többet hallani a V.34 továbbfejlesztett változatáról, a V.34bis-ről, amely már 33,6 kbit/s-os átviteli sebességre képes. A magyarországi gyakorlati próbák azt igazolják, hogy a valódi V.34 szabvány szerinti 28,8 kbit/s-os jó minőségű modemek a ma már egyre gyakoribb digitális vonalakon problémamentesen biztosítják ezt a sebességet.
A jelenlegi V.34 modemek nem hasznosítják a rendelkezésre álló sávszélességet, ha az összeköttetés egyik végpontja teljesen digitális. Az analóg végponttól a digitális felé nem lehet a fizikai korlátokat átlépni, ellenkező irányban azonban - s internetezésnél így történik a nagy adatmennyiségek mozgatása - megnövelhető a sebesség. Több cégnél folynak már a tesztek, s várhatóan január végén az Egyesült Államokban megjelennek a visszirányban 56 kbit/s-os sebességre képes modemek. A telefonszámla csökkentése minden WWW-rajongó alapvető érdeke, ezért modemvásárláskor célszerű olyan eszközt választani, ami a későbbiekben nagyobb sebességűvé alakítható. Biztos végrehajtható az upgrade, ha a modemet flash-PROM-ban tárolt program működteti, ugyanis ilyenkor csak a szoftvert kell lecserélni. Vannak olyan eszközök, amelyekben az intelligenciát egy mikrokontroller-lapka tárolja. Ezek esetenként cserélhetők, máskor nem. Unyi Gábor javasolja tehát, hogy az 56 kbit/s reményében feltétlenül figyeljünk az upgrade lehetőségére.
Nem érheti meglepetés azt, aki V.34 szabványú MNP 10-es modemet vásárol, véli Brandhuber István, a Delta Elektronik igazgatója. A V.34 és az MNP 10 nemcsak az elérhető legnagyobb sebességet garantálja, hanem az összeköttetés megbízhatóságát is, ami a hazai heterogén vonalviszonyok között különösen fontos. Grafikus adatállományok, nagy adattömegek windowsos környezetben való mozgatásakor célszerű olyan modemet választani, amely párhuzamos portra is tehető. Ilyen típusokkal 20 százalékos felár mellett 20-300 százalékos sebességnövekedés érhető el. A multimédia iránt érdeklődők hang- és adatátvitelre egyaránt alkalmas eszközökben gondolkodhatnak. Vannak már olyan típusok, amelyeken a hang- és adatcsatorna egyidejűleg is működik. Az már a hab a tortán, hogy ezekkel a modemekkel - egy kis videokamerával kiegészítve - akár videotelefonálni is lehet az Interneten helyi tarifáért bárhova a világon.
Brandhuber István szerint, aki csak egy év garanciát ad, az nem igazán bízik a termék minőségében, három-négy év viszont már gyakorlatilag élettartam-garanciát jelent. A szakember tapasztalata, hogy modemezéskor a legtöbb gond - mintegy 80 százalék - az Internet-szoftverek helytelen konfigurálásából adódik. Tipikus probléma, hogy a Windows 95-öt - ami egyébként nem rossz program - helytelenül kezelik. Időszakosan előfordulnak egyéb Internet-problémák is, amelyek zöme azonban a szolgáltató technikai hátterével függ össze.
Orosz Imre, a Gamaxnet ügyvezető igazgatója mindenkinek V.34 szabványú modemet javasol. Nem azt kell figyelni, hogy az eszköz 28,8 kbit/s-os (vagy 33,6 kbit/s-os, V.34bis), hanem azt, hogy megfelel-e a szabványnak. Ez a biztosítéka annak, hogy a vonal által megendegett sebességet az átvitel során maximálisan ki tudja használni, azaz a lehető legolcsóbban és legkevesebb hibával történjen az adatkommunikáció. Természetesen a V.34-es modemek között is vannak lényeges különbségek. A legolcsóbb, jó minőségű típusok a 30-50 ezer, az olcsó professzionális eszközök a 100-200 ezer, a speciális szolgáltatásokat is nyújtó, felső kategóriába tartozók a 200-300 ezer forintos sávba esnek. Nem véletlen, hogy általános tanácsként fogadható el a vásárlás előtti szakmai konzultáció. Ha a gép soros portja lassú, akkor az adatok torlódnak, a hibák száma szaporodik. A modem adta lehetőségek kihasználásához legalább 115 kbit/s-os soros port szükséges, ami maximum 4-5 ezer forint többletráfordítással elérhető.
Orosz Imre tapasztalatai alapján külön felhívta a figyelmet a vásárlás előtti és utáni támogatásra. Meghatározhatja például a típus kiválasztását, hogy milyen szoftverkörnyezetben fog az eszköz működni. Általános jelenség, hogy sokan úgy vélik, értenek a számítógéphez, következésképpen minden problémát maguk akarnak megoldani. Ez nemcsak időpocsékolás, hanem olyan hibákhoz vezet, amelyek kijavítása a szakembertől is komoly teljesítményt követel. Az persze tény, hogy a támogatásnak ára van.
Vásárlás előtt mindenki mérje fel, hogy mekkora adatmennyiséget akar mozgatni, javasolja Szakács János, a Humansoft műszaki igazgatója. Ha valaki keveset modemezik, akkor megfelel egy 14,4 kbit/s-os modell, ami körülbelül fele annyiba kerül, mint egy 28,8 kbit/s-os. Nagyobb adatforgalomnál célszerű 28,8 kbit/s-ost venni, de tény, hogy a tényleges adatátviteli sebesség többnyire ekkor sem haladja meg a 21-24 kbit/s-ot. Internetezésre a V.34bis szabványú, 33,6 kbit/s-os típusok ajánlottak. Komoly internetezőknek feltétlenül ISDN-kártyát javasol a szakértő. A saját eszközpark helyes megválasztása mellett fel kell térképezni az Internet-szolgáltató technikai hátterét, hiszen a kommunikáció szűk keresztmetszetéért gyakran ő a felelős. Sebességcsökkenést okozhat a gyenge vonalminőség is, olyan rossz vonalak azonban már csak elvétve találhatók, ahol egyáltalán nem lehet modemezni. Gond lehet azonban azokon a területeken, ahol a távközlési szolgáltató fix telepítésű rádiós helyi hálózattal éri el az előfizetőket. Itt speciális modemtípusok állják csak meg a helyüket. Végül, de nem utolsósorban Szakács János felhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalatai szerint egyes szoftverek európai verzióinál komoly gondok merülhetnek fel a kommunikációs résszel. Éppen ezért a Humansoft kizárólag eredeti, amerikai verziókkal dolgozik.
A modem sebességének megválasztása az alkalmazástól függ, mondta Szegő Vilmos, a Sci-Modem ügyvezető igazgatója. Teljes körű Internet-használathoz célszerű 28,8 vagy 33,6 kbit/s-os eszközt vásárolni, de ha valaki csak e-mailezni akar, akkor a 14,4 kbit/s is elfogadható. A banki szolgáltatások (home banking) igénybevételéhez szintén elegendő a 14,4 kbit/s. Bár a 14,4 kbit/s-os eszközöknek van még létjogosultsága, több cég kezd leállni a gyártással. Ha valaki csak faxolni akar, akkor lényegtelen az adatsebesség, hiszen a ma kapható eszközök mind tudják a 14,4 kbit/s-os távmásolási sebességet (ez sem használható ki). Minden jel arra mutat, hogy a világ a 33,6 kbit/s irányába halad.
Szegő Vilmos felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon jogszabály írja elő, hogy csak a Hírközlési Főfelügyelet engedélyével rendelkező modemet szabad értékesíteni és vásárolni. A címke hiánya a fent ismertetett hátrányok mellett azt is maga után vonja, hogy nem lehet a távközlési szolgáltatónál vonalreklamációval élni.
Szempont lehet a választáskor, hogy a modem az adatátvitelen kívül üzenetrögzítőként is működjön. Főként kisebb cégeknél így belső hangpostafiók-rendszert lehet kialakítani. Fontosnak tartják a Sci-Modemnél a jó minőségű, magyar nyelvű kézikönyveket, s arra sem szükségtelen odafigyelni, hogy mit tartalmaz a megvásárolt csomag: legyen benne soros kábel, kommunikációs és faxprogram, valamint telefonzsinór. Ezek utólagos beszerzése ugyanis pluszköltséget és utánjárást jelent.
Mallász Judit