Többszáz érdeklõdõ részvételével szakmai napot tartott az Ericsson. A Híradástechnikai Tudományos Egyesülettel közösen szervezett konferenciát Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nyitotta meg. A rendezvényen a százhúsz éves multinacionális vállalat tevékenységén kívül átfogó képet kaphattunk a hazai telekommunikáció helyzetérõl, perspektíváiról.
Az Ericsson elõször nyolcvanöt éve jelent meg Magyarországon. A század derekán hosszabb kihagyás következett, majd a hatvanas években a crossbar telefonközpontok térhódításával ismét szorossá vált a kapcsolat. Ötéves múltra tekint vissza az elsõ hazai leányvállalat, az Ericsson Kft., amely kezdetben fõként összeszerelési, ma már komoly kutatás-fejlesztési és gyártási -elsõsorban szoftverfejlesztési - tevékenységet is folytat. A legnagyobb megrendelõ a Matáv, 1991 óta 39 digitális fõközpontot és 341 kihelyezett fokozatot szállítottak a vezetékes telefonhálózatba. A Westel Rádiótelefon Kft. és a Westel 900 infrastruktúrája Ericsson berendezésekre épül, és vannak megrendelések a helyi telefontársaságoktól is. Összességében az Ericsson 60 fõközpontja és 435 kihelyezett fokozata 1 millió 360 ezer ekvivalens vonalat képvisel a hazai távközlési hálózatban. A magyarországi kft.-ben több mint ötszázan dolgoznak, a cég idei forgalma megközelíti a 20 milliárd forintot.
Az alközponti berendezések hazai képviselõje az Ericsson Üzleti Kommunikációs Rt. Együttmûködése az Ericsson Kft.-vel a jövõben egyre szorosabbá válik.
Jelenleg több mint 130 országban van Ericsson érdekeltségû vállalat, az alkalmazottak száma eléri a 90 ezret. Forgalmát tekintve a cég a távközlésiberendezés-gyártók listáján a második helyen szerepel. Megelõzi a Lucent Technologies (korábban AT&T), követi a Motorola és az Alcatel. Fodor István vezérigazgató úgy véli, hogy az Ericsson mindenképpen egyike lesz annak az öt-hat multinacionális vállalatnak, amely a jövõ telekommunikációs világhálózatának építésében meghatározó szerepet játszik.
MaJu
Kerekasztal-beszélgetésre hívta Fodor István az Ericsson két legnagyobb hazai megrendelõjének, a Matávnak és a Westel 900-nak a vezérigazgatóját.
Straub Elek elmondta, hogy 1996 rendkívül sikeres év lesz a Matávnál. Azon túl, hogy 300 ezer új elõfizetõt kapcsolnak a hálózatba, nyereséggel zárják az évet, valamint jelentõs eredményeket értek el a cég átalakításában. Legfontosabb feladatnak pillanatnyilag az ügyfélkiszolgálás színvonalának emelését tartja a vezérigazgató. Ami a jövõképet illeti, Straub Elek úgy fogalmazott, hogy a Matávot Közép-Kelet-Európa elsõ számú távközlési szogláltatójává kívánják formálni. Kiemelte, hogy idén nyáron fordulóponthoz érkezett a társaság, ugyanis a külföldi operátoroknak nyújtott szolgáltatások értéke elõször haladta meg a külföldrõl igénybe vett szolgáltatások értékét. A jövõ lehetõségeit latolgatva, a vezetékes piac liberalizációját követõen, Straub Elek egy komoly konkurens megjelenését tartja reálisnak. Ezen kívül egy-egy piaci szegmensen természetesen kisebb versenytársakkal is számolni kell.
A Westel 900 fõ célkitûzése, hogy megtartsa piacvezetõ szerepét a hazai mobiltelefóniában, javítsa a szolgáltatás minõségét, valamint maximalizálja a részvényeseinek nyújtott értéket, hallottuk Sugár Andrástól. A vezérigazgató elõrejelzése szerint jövõ év végére mindkét GSM-szolgáltató elõfizetõinek a száma meghaladja a 300ezret, azaz a száz lakosra jutó mobiltelefonok száma hét körül mozog majd. Három éven belül 10 százalékos elterjedtség várható. Ami a távolabbi jövõt illeti, Sugár András a Westel 900 meglévõ helyzeti elõnyébõl kiindulva nem fél az újabb konkurensektõl, hiszen egy országos hálózat kiépítése óriási összegeket emészt fel. Verseny természetesen továbbra is lesz, azonban teljesen új szereplõk megjelenésére kevéssé lehet számítani, inkább a meglévõ társaságoknál várható új stratégiai partnerek bevonása.
Boda Miklós, a svédországi anyavállalatnál folyó kutatások egyik vezetõje és Gordos Géza, a BME rektorhelyettese kezdeményezésére az egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékén Henk Tamás vezetésével mûködõ laboratórium ötödik éve végez közös kutatásokat az Ericssonnal. A laboratórium sikerei alapján az Ericsson úgy döntött, hogy Magyarországon létesíti legújabb kutató-fejlesztõ laboratóriumát. Az 1996. februárja óta a magyarországi Ericsson Kft.-ben mûködõ Traffic Lab az Internettel, a nagysebességû távközlési hálózatokkal és a mobil hírközléssel kapcsolatos kutatásokat végez a világcég számára. A Traffic Lab megalakulását követõen az Ericsson továbbra is támogatja az egyetemen folyó kutató-oktató munkát, a hozzájárulás ma eléri az évi 15-20 millió forintot. A magyarországi eredmények arra sarkallták a svéd anyavállalatot, hogy 1997. január 1-jével egy újabb osztályt alakítson a budapesti Ericssonnál. E részleg - ismét építve az egyetem szakértelmére - a berendezések alkalmasságának vizsgálati módszereit kutató hazai szakértõkbõl fog állni.