Pontosan nem tudni, hogyan került illetéktelen kezekbe a Jeszenszky Gézának küldött drótlevél, de az eset ráirányította a figyelmet az Internet adatbiztonságára. Azt hihetnõk, hogy egy ilyen elektronikus rendszerben a levelet csak a küldõje és a címzettje olvashatja el. Szinte mintha személyi futár vinné a levelet, kézbõl kézbe. Csakhogy az Interneten a küldemények mindenhová eljutnak, nem csak a címzetthez, nem csak a címzett Internet-szolgáltatójához. Vagyis sokkal inkább hasonlít a drótlevél útja a dobolt üzenetekhez, amelyeket mindenki megértett, aki hallotta, s amelyet sok-sok faluban fogadtak és küldtek tovább, dobról dobra. A drótlevél a benne foglaltak titkossága szempontjából roszszabb, mint a nyílt levelezõlap. Rosszabb azért is, mert könnyebb hamisítani, mint a levelezõlapot. Nincs ugyanis szükség az ismerõs kézírás utánzására.
Ugyanezek a kérdések felmerülnek valamennyi számítógépes üzenetküldõ, levelezõrendszernél. Azok azonban zártak, s már a gyártó beléjük épít valamilyen biztonsági, rejtjelzõ rendszert. Ezek alkalmazását minden országban, Magyarországon éppúgy, mint Amerikában törvények szabályozzák, s ez a szabályozás napjainkban a legkomolyabb akadálya egy elektronikus világpiac kialakulásának - bár a jelek szerint már nem sokáig. Csak abban kell dûlõre jutniuk az Egyesült Államok tisztviselõinek a nagy amerikai szoftvercégekkel és a világ többi részével, hogy legyen-e lehetõségük minden, rendszeresített módon rejtjelzett üzenetet feltörni. Addig is érdemes az intraneten, az Interneten belüli zárt hálózati megoldásokban az adatbiztonságra és a hitelességre megoldást találni. Ilyen az RSA rejtjelzést használó Pretty Good Privacy, amelyet bárki megszerezhet az Interneten, és használni kezdhet a saját levelezéséhez. Az elsõ lépés a rendszer telepítése után a felhasználó saját kulcsainak generálása. Két kulcs készül az általa megadott jelszó felhasználásával, közülük az egyik nyilvános - ezt kell elküldeni mindenkinek, akirõl tudjuk, hogy szándékában állhat nekünk olyan anyagot küldeni, amely nem tartozik másra. A feladó, amikor egy levelet titkosít, megadja a címzett nevét, s a program elkészíti a személyre szabott titkosított változatot. Ezt már senki sem fogja tudni elolvasni, csak az, akinek birtokában van a címzett másik, saját kulcsa és tudja a jelszót is.
Akinek van PGP-je, az úgy tud más PGP-tulajdonosokkal PGP-levelezést folytatni, hogy elküldi nekik a nyilvános kulcsát. Ez a megoldás nehezíti és lassítja a kapcsolatfelvételt. A probléma egylehetséges megoldását találta meg a Netlock Kft., amikor létrehozta a nyilvános kulcsok regiszterét. A regiszterben (http://www.netlock.net) - 500 forint elõfizetési díj ellenében, amit például a DataNet átvállal saját elõfizetõitõl - nyilvános kulcsa mellé bárki elhelyezheti magáról azokat az információkat is, amelyek közzétételét fontosnak tartja.