A Hálózatból jelentjük

Comdex: látványosság és csatatér

Amerika legnagyobb számítástechnikai kiállítása, a Las Vegas-i Comdex alig kisebb, mint a hannoveri CeBIT. Viszont, mivel a világ meghatározó számítástechnikai fejlesztése az Egyesült Államokban folyik, legalább a CompuServe-ön és az Interneten kell követni, mi történik ott, ahogy mi is tettük. A Comdex címlapjának fényújságja szerint a kétezer, csak internetes kiállító közül több mint hatszáz elõre jelezte: összesen tízezer új programot mutatnak be. Ez is arra ösztönöz, hogy számítógépünk elõtt ülve mazsolázgassunk a huszonötödik Comdex híreibõl.

Itt vannak mindenekelõtt a digitális fényképezõgépek. Egyre többen gyártják, óhatatlan, hogy az ezüstbromid kimenjen a divatból. Olympus, Minolta, Sony, Epson - ezeket a gyártókat olvasom egy jelentésben. Az áruk most 600 dollár körül van, s így már megkezdõdhet az áttérés. Igaz, a kész kép digitális továbbításával még gondok vannak, de ezen segíthetnek az 56 000 bit/másodperc sebességû modemek. Négy, kissé különbözõ technológiájú megoldást mutatott be a Hayes, a Lucent, a US Robotics és a Xylix. Ez a sebesség, amit közönséges telefonvonalon produkálnak, már közelít az ISDN 64 000 bps-éhez.

A helyi hálózatokban is gond a sebesség, ha mozgóképes, videokonferenciás rendszerekrõl van szó. Ezek fejlesztõinek segíthet a WideBand állítólag korlátlan sávszélességet adó Gigabit LAN-ja, egy sokcsatornás koncentrátor, közönséges csatolóegységekkel a munkaállomásokban.

Az idén Bill Gatesnek, a Microsoft nagyhatalmú elnökének sikerült szenzációt kelteni. Ebben a szaksajtó is támogatta, amelynek képviselõi összesen tizenhét ilyen-olyan díjat osztottak a Microsoftnak, köztük a PC Computing a legértékesebb terméknek járó címet a Windows NT-nek, a Byte magazin az Office 97-nek. Gates úr azonban nem az új irodai alkalmazáskészlettel virított, hanem a Cirque du Soleil társulatát is segítségül híva, cirkuszi elõadás keretében a zseb-PC-be szánt Windows CE operációs rendszerrel. Máris számosan mutogatják az ezzel mûködõ, csekkfüzet nagyságú, Internetre felkészített, 500 dollár körüli áron ígért, két ceruzaelemmel táplált zseb-PC-t, közöttük a Philips, a Casio, a HP, a Hitachi, a NEC, az LG Electronics és a Compaq. A 32 bites Windows CE operációs rendszer mellé jár bele egy mini Word, Excel és Internet Explorer hármas, de a tárba továbbiak is férnek melléjük. Telepítés kábellel egy másik géprõl. Beépített modemet azonban egyelõre csak a Philips ad hozzá, a többiek nem. Nem késett az Apple válasza a Windows CE bejelentésére: "Newton OS és Windows CE: tény és fikció" cím alatt azt fejtegetik, a Newton könnyû kezelhetõsége - ellentétben Bill Gates állításával - kétségtelen, lepipálni nehéz volna. Ami pedig a kézírás-felismerést illeti, az a MessagePad 2000-ben megoldott, a Windows CE-ben pedig szó sincs ilyesmirõl.

Andrew Grove, az Intel elnöke az informatikai piac átalakulását hirdette: a kommunikáció világát. "Mi nem a PC-üzletben vagyunk, a mi üzletünk az interaktív életszerû kalandok és tapasztalatok létrehozása" - mondta, háborút hirdetve a tv-t bámuló szemek elhódításáért. A beszédben beígért 2011 mikroprocesszor másodpercenként százezer mûveletet végez majd 10 gigahertzes sebességgel. (Ez ötvenszerese a mostani Intel csúcsprocesszorénak, a 200 megahertzes Pentium Próénak.)

Ez még csak ígéret - bár az Intel inkább cselekszik, mint beszél -, a Lotus által bemutatott SmartSuite 97 irodai alkalmazáscsomag valóság. A Windows 95/NT-re készült program állítólag internetesebb, mint akár a nagydíjas Microsoft Office, akár a Corel javásított készlete. Bejelentett a Lotus új, javás komponenseket is, ezeket a januári Lotuspheren mutatják majd be, mint ahogy a vásárlók is elõször ott kapják meg a maguk SmartSuite 97 csomagját, benne például az új Lotus 1-2-3-at, egy internetesített Word Prót és az Approach adatbázis-kezelõt. Az összesen hat "97" alkalmazással a dokumentumok közzétehetõk Web- és FTP-szerveren, illetve Lotus Dominóban is.

Lassan már a mosógép is internetesítve lesz - például a Novell Nesttel -, a Matsushita (Panasonic) mindenesetre a telefonnal kezdte. A bemutatott prototípus egyelõre csak levelezésre és szöveges információ lekérdezésére alkalmas, a grafikus változat csak ezután jön.

Lehet azonban, hogy néhány év múlva telefonra sem lesz szükség: az IBM bemutatta a Comdexen, hogyan terjed a bináris információ kézrõl kézre. Az emberi testet közvetítõ közegnek használva az IBM tudósai már 2400 bitet tudnak átadni másodpercenként. Ez a rendszer azonban természetesen nem az egyik emberrõl a másikra való informáciátvitelt, hanem az azonosítást szolgálhatja. Megfogja az ember a kilincset, benyit boltba, s máris megszólal egy égi hang: Üdvözöljük üzletünkben Kovács úr!

VaMá