Elõreláthatólag 1997. március 1-jén a Matáv szolgáltatási területén új tudakozó kezdi meg mûködését. Az egységes, IBM számítógépeken alapuló rendszer adatainak frissítése - a jelenlegi három hetenkénti, offline adatbevitel helyett - online módon történik, így minden remény megvan arra, hogy az esetek többségében a számváltozások, új bekapcsolások után akár néhány órával helyes információt kapjunk a kezelõktõl. A tudakozót a fõvállalkozó IBM december 1-jén átvételre ajánlotta fel a Matávnak.
Jelenleg tizenöt központban üzemel tudakozó, mindegyik számítógépes helyi hálózaton. A friss adatokat minden harmadik héten
CD-n juttatják el az egymástól függetlenül mûködõ rendszerekhez. Ez az oka, hogy a kezelõk gyakran elavult adatokkal szolgálnak. Március 1-je után a tudakozónak mindössze három központja lesz, amelyek nagysebességû vonalakon kapcsolódnak össze. Az adatfrissítés az egész hálózatban folyamatosan, online módon történik. Az egységes rendszert minden Matáv-területen azonos, háromjegyû hívószámmal lehet elérni (belföldi: 198, nemzetközi: 199). A Matáv szeretne minél több helyi telefontársaságnak is tudakozó-szolgáltatást nyújtani, néhány megegyezés már létrejött.
Az adatállományokat kezelõ és lekérdezõ alkalmazások IBM RS/6000 adatbázisszervereken futnak, az operátorok PS/2 munkahelyeken dolgoznak. A rendszert készítõ IBM gondoskodik a három központ közötti adatátvitel eszközeirõl is. Alapelem az automatikus híváselosztó, amely a beérkezõ hívások sorbaállítását és kezelõk közötti egyenletes szétosztását végzi. A rendszer a belföldi és nemzetközi tudakozón kívül ébresztõfunkciót is ellát.
A tudakozó helyi hívás díjáért vehetõ igénybe, s ez a gyakorlat egyelõre fennmarad. (Külföldön a tudakozó általában emelt díjas szolgáltatás.) Egy hívással jelenleg maximum négy számot lehet megtudni, a jövõben azonban csak kettõt. A hívás mindig az elsõ szabad kezelõhöz fut, aki a kérés hallatán elindítja a keresést. A választ az automatikus hangbemondó-rendszer adja meg, kétszer egymás után. Ezután a hívó eldönti, hogy megszakítja-e az összeköttetést vagy még egy számot kér. Ez utóbbi igényét - tone üzemmódú készülék esetén - saját maga is bebillentyûzheti, illetve megvárhatja, amíg ismét kezelõhöz kerül. A második szám után nem lesz mód ismételt kérésre, új hívást kell kezdeményezni.
Ferenci Richárd projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a jövõben minden hívás kezdetekor célszerû rögtön megadni a hívó tartózkodási helyét. Míg ugyanis a jelenlegi rendszerben a kezelõkhöz csak saját területükrõl futnak be hívások, addig a jövõben minden operátorhoz az egész országból érkeznek majd a megkeresések. Gyorsabbá válik a folyamat, ha mindjárt az elején kiderül, hogy melyik település fõpostáját vagy áruházát keresik.
A késõbbiek során mód nyílik arra is, hogy a kért számra a rendszer azonnal továbbítsa a hívást. Kidolgozandó egy részletes szakmai tudakozó, ahol például azt is meg tudják mondani, hogy X fogorvos mikor rendel. A korszerû elérési módok megalósítása - például tudakozódás az Internetbõl - szintén a jövõ zenéje.
Minden tudakozószolgálat sarkalatos pontja az adatbázis minõsége. A március 1-jei induláskor lesznek még megoldandó feladatok, hallottuk Ferenci Richárdtól, de folyamatos megkeresésekkel pontosítják az adatokat, egységesítik az utcaneveket, cégneveket. Komoly feladat ezen kívül a kezelõk képzése.
MaJu
Éves átlagban a Matáv tudakozó-munkahelyeihez összesen negyvenmillió hívás érkezik. Ez a szám várhatóan hosszú távon fennmarad. Ma 550-600 kezelõ dolgozik a szolgálatnál, az új rendszerben a létszám körülbelül 350-re csökken. Budapesten egy idõben 300, Pécsett és Miskolcon 240-240 vonalon fogadják majd a hívásokat. A kérdezõk 80 százaléka név alapján kéri a telefonszámot, a kérdések 60-70 százaléka saját területre vonatkozik. A Hírközlési Fõfelügyelet elõírása alapján 1997-ben a hívások 95 százalékát harminc, 1998-ban pedig
90 százalékát tíz másodpercen belül meg kell válaszolni.