Megjelenésünk másnapján teszik közzé Amerikában az éves jelentést, ezért Vahl Tamás, a Hewlett-Packard Magyarország kereskedelmi igazgatója csak az elõrejelzésekre támaszkodva becsülte a HP teljes forgalmának növekedését 25 százalékra. Honnan jön, merre halad a világ egyik legnagyobb számítógépgyártója?
- A történet 1939-ben audiooszcilloszkóp gyártásával kezdõdött. Az elsõ siker az volt, amikor Walt Disney vásárolt belõle. A mérõmûszert gyártó vállalkozás a hatvanas években kezdett számítógéppel foglalkozni. Mára a számítógép-eladás, szakértõi, rendszer-integrátori tevékenység adja a bevétel 80százalékát - miközben a mérõmûszerek, orvosi berendezések forgalma is nagyobb, mint a hatvanas években. A sikerben nagy szerepe van egy jó döntésnek: még amikor a UNIX, a nyílt rendszer éppen csak megjelent a számítástechnikai kultúrában, a HP vezetõi úgy határoztak, elsõsorban ilyen rendszerû számítógépekkel foglalkozzon a cég. A UNIX ma ott van a legelterjedtebb operációs rendszerek között, s a HP a két legnagyobb szállító egyike: a vásárlóknak fontos a nyíltság, a kompatibilitás, vagyis a szabványos megoldás. A UNIX elterjedését a processzorok, perifériák teljesítménynövekedése segítette, ezért figyelhetõ meg a feladatok folyamatos átvándorlása a nagyszámítógépekrõl a középgépekre - Amerikában. Magyarországon ez a folyamat nem ennyire nyilvánvaló, mert a UNIX sokáig embargós volt. Nálunk a nyolcvanas évek közepétõl PC-re bízták azokat a feladatokat, amelyeket máshol UNIX munkaállomással oldottak meg.
v A HP olyannyira elkötelezte magát a UNIX mellett, hogy a 64 bites rendszer kidolgozásának egyik vezetõje.
- Igen, keményen dolgozunk rajta a Novell-lel és az SCO-val. Fontos a partneri kapcsolat. Erõs a koncentráció a számítástechnikában. Küszöbön áll a tömegtermelés kialakulása, és a HP mint az egyik legnagyobb gyártó nem is fejlõdhet más irányba. A fejlesztési, gyártásbeindítási költségek emelkedése ösztönzi a szövetségkötést. Az imént említett feladatátvándorlás folytatódik. Ezért a HP az Intellel is együttmûködik, jelen vagyunk az NT-piacon. A következõ néhány év szerintem eldönti, melyik processzorarchitektúra és melyik operációs rendszer marad fenn. Nem tudni, öt év múlva az NT vagy a UNIX lesz-e erõsebb, de mi mindkettõ mellett ott vagyunk, mindkettõvel számolunk.
v Ellentmondást látok a HP imázsa és a tömegtermelés között. A HP a gondosan épített, kipróbált, megbízható - és ezért az átlagosnál drágább - mûszerek, számítógépek szállítójaként ismert.
- Annak elfogadása, hogy a számítástechnika az egységesség, a szabványosság felé fejlõdik, még nem jelent igénytelenséget. Ugyanazt a gépet, akár ugyanazokból az alkatrészekbõl meg lehet építeni jól és rosszul is. Mi továbbra is a lehetõ legjobban fogjuk megépíteni. Amit fontosnak tartok, az az, hogy a mi piacunk nem a különlegességeket, hanem a szabványos eszközöket keresõk között van. Sokat csak azokból lehet eladni, és a HP-nak sokat kell eladnia.
v Magyarországon is?
- Elsõsorban a COCOM miatt a HP viszonylag késõn jelent meg a magyar piacon. Mire 1991-ben ideértünk, kialakult felosztást találtunk, amelyet az IBM nagyszámítógépes, a KFKI által közvetített Digital-kultúra, és a PC dominanciája jellemzett. Ráadásul nem csak a HP, de maga a UNIX is újnak számított errefelé. Sok mindent megoldottak PC-vel, PC-s hálózatokkal, és a másik végén ott volt a nagyszámítógép. A kettõ közé kellett beékelõdnünk a nyílt rendszerrel, miközben például a Mûszertechnikánál egy idõben nyíltan ki is mondták, hogy a UNIX-szal nem lehet itt megélni.
v De lehetett.
- Igen, az 1991 óta eltelt fél évtized alatt lett UNIX-piac, és a HP annak egyik meghatározó szállítója lett. Megbízható statisztikák nincsenek, de ha például a tendernyeréseket nézzük, akkor biztos, hogy ott vagyunk az elsõ három között. Azért fontos ez, mert a megnyert versenytágyalással piacot lehet szerezni. Még mindig kevesebb a HP-platform az országban, mint amit a világpiaci helyzetünk indokolna, de egyre több van. Segít minket a piachoz jutásban az SAP térnyerése és legújabban a Baan termelésirányítási rendszer megjelenése Magyarországon. Az SAP-nél ott vagyunk Magyarországon, és reméljük, hogy a Baannál is ott leszünk.
Minden száz Baan-telepítésbõl 53 HP UNIX platformon történik a világban, sõt a második legnagyobb részesedés nem éri el a 25 százalékot. HP UNIX fölött használják a Baant például a Boeingnél, a Northern Telecomnál, az Okinál és a Philipsnél. A multinacionális vállalatok megjelenését néhány év késéssel követi az informatikai rendszer megújítása. A privatizált vállalatoknál most indul ez a folyamat, azon leszünk, hogy az integrált alkalmazásokhoz a világ más részeihez hasonlóan itt is sokan válaszszanak HP szervert és munkaállomást. A Hewlett-Packard megkapaszkodott a magyarországi szerverpiacon, és egyre inkább számolni kell vele.
Vargha Márton