1968-ban alapította az Intelt Bob Noyce és Gordon Moore azzal az elhatározással, hogy szilícium félvezetõs memóriát fog gyártani a számítógépekben akkoriban használt ferritgyûrûs tárak kiváltására. Egyszer egy megrendelés érkezett a japán Busicomtól. A feladat programozható számológéphez használható tizenkét lapka kifejlesztése volt. Az Intel mérnöke, Ted Hoff ehelyett egy mûveleti egységet tervezett, amely a kívülrõl kapott utasításokat végrehajtja, és kiadja azok eredményét. A Busicom olyan készleteket kapott, amelyekben a mûveleteket ez a lapka végezte, magát az algoritmust pedig félvezetõ memória tárolta.
Az általánosan használható mûveleti egység felhasználási jogait az Intel visszavásárolta a Busicomtól, és 1971 végén bemutatták, darabonkénti 200 dolláros áron felajánlották a piacnak a 4004 típusú, négybites szavakkal dolgozó chipet. Ez az eszköz ugyanannyit tudott a 2300 tranzisztorával, mint az 1946-ban épített elsõ elektronikus számítógép, a 18000 elektroncsõvel számoló ENIAC.
A következõ lépés a 8008 lapka volt, ez már nyolcbites szavakkal végzett mûveleteket. Az Intelnek ezeket a lapkáit különféle berendezésekbe kezdték beépíteni, vezérlõként, de azt sokáig nem ismerték fel, hogy akár mikroszámítógépet is lehetne velük építeni. Tíz évvel a 4004 bemutatása után készült el a nyolcbites 8088, melylyel az Intel megnyerte az IBM pályázatát: ebbõl lett az XT. Az igazi sikert azonban a két évvel késõbb, 1982-ben megjelent 80286 lapka hozta. Ez a 134000 tranzisztort tartalmazó lapka került az elsõ AT-be. Az AT pedig - elsõsorban nem is kifejlesztõje, az IBM, hanem a hasonmásgyártók érdemébõl - meghódította a világot.
Most, éppen a huszonötéves évfordulón, mintha változna a világ. Még mindig az Intel, és még mindig a PC, de már jön a hálózati számítógép, az NC, és a másféle lapkákat, a PC-étõl eltérõ felépítésû személyi számítógépeket fejlesztõk, gyártók sem adták fel.
Változik az Intel is. A Microsofttal közösen belefogott egy NetPC-nek nevezett berendezés tervezésébe. Az errõl szóló bejelentés szerint a NetPC "lebutított" PC lesz, a feladatorientált felhasználóknak tervezik, azoknak, akik a munkájukban nem igényelnek olyan rugalmasságot, bõvíthetõséget, mint általában azok, akik PC-t vesznek, használnak. Az elõzetes adatok szerint a NetPC-ben lesz többek között egy legalább 100 megahertzes Pentium processzor, minimálisan 16 megabájt tár, belsõ merevlemez lehetõség a hálózatról érkezõ adatok átmeneti tárolására, sokféle hálózat kapcsolat lehetõsége, hangkezelés és egy géppel kiolvasható egyedi gépazonosító.